Lehet-e valaki vallási fanatikus

A fiam 40 éves.Egy gyülekezet tagja 10 éve, azóta cölibátusban él (előírás) . Azelőtt komolyan drogozott, gyógyszerezett, ivott és ami ezzel jár. Egyre jobban elhatalmasodik rajta a vallási fanatizmus.Örültem a gyülekezetnek, (én is megtértem ott). Arról nem is beszélve, hogy megmenekült a fentiektől. Az utóbbi 1-2 évben azonban lassan megváltozott.Én betegségem miatt nem tudok már Istentiszteletre járni (ez bűn a szemében). A fiammal nem lehet semmi másról beszélni. Nincs pardon, nincs bocsánat senkinek., Mintha megszűnt volna a világ körülötte, egy beszűkült világban él. Egy Isten által mutatott világban szerinte. De az Úr nem ezt kívánja. Téveszmékkel küzd a lányokkal kapcsolatban is. Most arra készül, hogy a családjától (elváltunk 30 éve) megváljon, mert "gátoljuk az előmenetelét a Gyülekezetben". Engem a minap megtagadott, megszakított velem minden kapcsolatot a továbbiakra nézve. Van még az édesapja, és a testvére. Ennyi a családunk. Nem hinném, hogy én lennék a "mintaanya", de az életében mindig ott álltam mellette, mindig számíthatott rám, és tisztában van vele a történtek után is, hogy ez soha nem változik.Ő nekem egy ajándék marad mindörökké. Szeretném tudni, vajon a sok év drog, gyógyszerek, italozás, a kényszerű cölibátus elvezet-e ide?, Ami engem illet, elfogadtam, tiszteletben tartom a döntését. Mást nem is tehetek, de nem is akarok. Joga van megtagadni az anyját mindenkinek. Várom megtisztelő válaszát. Segíthetek a fiamon?

Dr. Pálvölgyi Rita válasza vallási fanatizmus témában

Tisztelt Kérdező, Sajnos megtörténik nem egyszer, hogy a vallásos elköteleződés ilyen szélsőséges mértéket ölt. Az Ön által felsorolt előzmények áttételesen hatással lehetnek erre. Én azonban inkább azt tapasztalom, mintha egyre inkább bezárulna a világa, elvesztené az érdeklődését a külvilág, - ezzel együtt a családja - felé. Természetesen nem lehet kényszeríteni az álláspontja megváltoztatására, de - én úgy gondolom, - természetesnek tekinteni és elfogadni sem lehet. Arra nem gondolt, hogy esetleg a gyülekezeti elöljárók, hitbeli társak bevonásával próbáljon változtatni ezen a helyzeten? Másrészt fontos, - ahogy olvasom, ez az Ön esetében adott, -, hogy elfogadóan várja fia álláspontjának a megváltozását, és ismételt nyitását a család felé. Üdvözlettel.

Tőle szeretnék kérdezni