Kislány-apa kapcsolat-pszhiológia
Kislányom 3 éves. Az édesapjával nagyon szeretik egymást, mégis furcsa megnyilvánulásai vannak az apjával szemben (együtt élünk, kiegyensúlyozott családi környezetben élünk). Tavaly szeptember óta az édesapja viszi a bölcsödébe és ő is hozza el. Előtte mindig én mentem érte, így először természetesnek tűnt, hogy nehezen szokik hozzá az új helyzethez., De azóta már sok idő eltelt, és mégis minden nap hiszti van a bölcsiben, amikor érte megy az apja. Leveri magát a földre, bebújik a sarokba, szóba sem akar állni az édesapjával. Kívülállók számára úgy tűnhet, komoly gondok vannak. Természetesen ez a férjemnek is nagyon rosszul esik., Amikor hazaérnek, akkor már semmi gond (még kb. másfél órát nélkülem töltenek). Ha hazaérek, megint elutasító lesz az apjával, nem akar vele játszani, mindenre azt mondja: "ez lányos játék, menj innen". Rosszabb esetben még csapkodni és kiabálni is elkezd. Teljesen tanácstalan vagyok. Nem tudom, hogy kezeljem ezt a helyzetet, eddig vártam, hogy hátha megváltozik magától a helyzet, de úgy tűnik, ez nem jó taktika. Tanácsukat és segítségüket előre is köszönöm.
Kovács Piroska válasza pszichológia témában
Kedves Anyuka! Aggodalmát megértem, de látatlanul, a leírtakra hagyatkozva nem tudok tanácsot adni. Azt javasolom, hogy a kerületi nevelési tanácsadót keressék fel, ahol a pontos anamnézis és a gyerek vizsgálata után szakszerű tanácsot kaphatnak. Ez az életkor a dackor, valahol jogos a türelem és a várakozás, valószínűleg az Öntől való elszakadás is benne van a kislány indulataiban, kitöréseiben, azonban a helyzet "kezeléséhez" több adat/ismeret szükséges. Forduljanak szakemberhez: gyermekpszichológushoz. Üdvözlettel.
A válasz 5 évnél régebben keletkezett, így egyes tanácsok napjainkra túlhaladottá válhattak.