Mellkas és HRCT sugárterhelés rákkeltő kockázata
Tisztelt Doktornő! Keresztlányom (30 éves) ügyében keresem önt kérdésemmel. Lányomnak magán úton 2014-ben és az idén 2018.jan. 30-án szerveztem magán úton egy mellkas CT-t, mivel gyakran fáj mellkasa jobb oldalon a melle alatt és zsibbad. A tüdőgyógyász és az ortopédus pedig nem látott semmit, ami a fájdalmat és a zsibbadást okozhatja. Elvittem mellultrahangra és háti MR vizsgálatra is, mivel gyerekkora óta van egy síkban fekvő jobb oldali gerincgörbülete. Semmi kóros elváltozást nem találtak a vizsgálatok során. A CT-t azért kértem, mert édesapám (lányom nagyapja) 6 évvel ezelőtt tüdőrákban halt meg és lányom is cigarettázott korábban. Szerettünk volna mindent kizárni. A CT lelet szerint neki mellkas és HRCT-t készítettek. Ez utóbbit eredetileg én nem kértem. Úgy gondoltam a tüdő benne van a mellkas CT-ben. Én nem tudtam, hogy a mellkas CT 400-szoros sugárterhelést jelent a mellkasröntgenhez képest. Ha tudom, akkor el sem viszem őt a vizsgálatra. Most, hogy kiderült HRCT is volt nem tudom, hogy ezek összeadódnak és összesen 800-szorosát kapta egy mellkas röntgen sugárzásnak. Ez 16 milisievert? Szeretném tudni, hogy a 4 évvel korábbi mellkas CT és a mostani mellkas és HRCT együttesen mekkora rákkeltő kockázatot jelent. Most már nem tudok aludni, annyira rettegek. Soha nem küldöm őt többé ilyen sugárzással járó vizsgálatokra. A mostani mellkas CT-t követően még az Országos Gerincgyógyászati Központban is készítettek róla 8 röntgen felvételt. Nagyon félek, hogy mi lesz mindennek a következménye. Van-e valami, amivel az elszenvedett sugárterhelést ellensúlyozni lehet. Olvastam egy őssejt szaporító kapszuláról, amit flavonoidokat tartalmazó kapszulával kombináltan bevéve a szervezet regenerációja elősegíthető és az immunrendszer erősíthető. Válaszát előre is köszönöm!
Dr. Laki András válasza CT vizsgálat sugárterhelése témában
Tisztelt Kérdező! Bár nem állnak rendelkezésre az elvégzett röntgen- és CT vizsgálatok technikai adatai, annyi az ismert átlagos értékek alapján igen valószínűnek mondható, hogy reálisan nem kell számolni károsító hatással. A mai modern CT berendezések esetén a HRCT (a tüdő részletes megjelenítésére szolgáló nagy felbontású CT sorozat) elkészítéséhez nem szükséges újabb felvételkészítés, az első sorozatból matematikailag kiszámítható, így valószínűleg nem is készült külön HRCT felvételsorozat. A modern CT berendezésekkel már kevesebb is lehet a sugárdózis, mint a szakirodalomban korábban megadott átlagos érték. A szakmai alapelvek szerint a felvételek készítésekor is törekedni kell a legkisebb sugárterhelésre. A rákkeltő kockázatokat mindig az egyébként is - sajnos - meglévő kockázathoz hozzáadva kell értelmezni. Ezek a rák-rizikók súlyos sugárterheléses esetek (atombomba robbanás, atomerőmű-baleset áldozatai) alapján számolt kockázatok, mivel senki sem tudja megmondani, hogy a számos károsító körülmény (környezetszennyezés, esetleges dohányzás, kémiai anyagok stb.) mellett még kapott sugárterhelés közül melyik okozhatna-e végül is daganatot. A kockázat tehát egy relatív, hozzáadott százalék (vagy ebben az esetben inkább csak ezrelék), egy statisztikai jellegű adat, ami az egyes emberre nézve nem mond sokat. A szakmai alapelv szerint a szervezet valóban „nem felejt”, bár valamennyire léteznek a sejtekben önjavító mechanizmusok. A szájon át szedhető őssejt-szaporító készítmények alkalmazása nem tartozik az általános orvosi és még kevésbé a radiológiai gyakorlatba, így erről nyilatkozni szakértői szinten nem tudok. Nem, derült ki, melyik őssejt-szaporító készítményre gondol., Amiket találtam, azokat nem gyógyszerként vagy gyógyhatású készítményként, hanem táplálék-kiegészítő megnevezéssel árusítják. A gyártók, illetve forgalmazók által közölt leírásokban nem találtam olyan javaslatot, ,hogy konkrétan röntgensugárzás káros hatása ellen ajánlanák. Javaslom, hogy a hozzátartozója a továbbiakban is tartsa magát ahhoz az alapelvhez, hogy a röntgen- és CT-vizsgálatok hasznosak, sok esetben nélkülözhetetlenek lehetnek, amennyiben orvosi döntés megalapozásához kellenek, és egy vizsgálat elmaradása káros következményekkel járhat (hibás diagnózis, kezelés elmaradása stb). A mellkas területén például kisebb csomók, elváltozások vagy a tüdő gyulladásos folyamatainak sok fajtája csak CT-vel ítélhető meg, vagy ítélhető meg jól. Egy adott esetben, nagyobb sugárterhelésű vizsgálat esetén, megkérdezheti, hogy van-e a vizsgálatot kiváltó, nem sugárterhelő vizsgálat (ultrahang, MRI), de fontos azt a szempontot is figyelembe venni, hogy az nyújthatja-e azt az információt, ,amire szükség van. A magánúton szervezett és készülő CT vizsgálatok előtt is javasolható egy szakorvosi konzultáció, a vizsgálatok céljának és típusának meghatározására.
A válasz 5 évnél régebben keletkezett, így egyes tanácsok napjainkra túlhaladottá válhattak.
