• Viselkedési problémák

        Legfrissebb cikkek a témában
         
        Gyakori kérdések

        Tisztelt Pszichológusnő!

         

        Számomra nagyon súlyos problémával fordulok Önhöz és kérem segítségét. Lányom 3-, Fiam 2 éves lesz nyáron. Amikor a Kisfiamat vártam, mindenki azt mondta, hogy nagyon könnyű lesz testvérféltékenység szempontjából a helyzetem, mert még a Lányom is kicsi, így nem érzi annyira betolakodónak a kistestvérét. Lányom nyugodt, kiegyensúlyozott, csodálatos kisbaba volt, végigaludta az éjszakát, szép evett, ügyes és okos baba volt. Amióta megszületett a testvére kicserélték. Agresszív, sokszor csak a gonoszságokon jár az esze, verekszik. Pedig én mindent alárendeltem a gyerekeimnek, nagyon sokat foglalkozom velük, okosak, jól fejlettek. Igyekszem türelmes lenni, de amikor már tizenötször kértem dolgokat szépen, vagy a hisztit képtelen abbahagyni, minden erőfeszítésem ellenére, elfogy a türelmem. Nem kenyerem a testi fenyítés, de már minden egyéb módszert kipróbáltam, hogy észhez térítsem. Volt ami ideig-óráig hatásos volt, de aztán minden kezdődött előről. Próbáltam elterelni a figyelmét, lespriccelni vízzel, vagy beküldeni a szobájába, mindhiába. Alkalmanként "csipetet" is kap (a popsijába csípek), de ennek sincs visszatartó ereje.  Van egy kamasz fiam is, aki nagyon jó gyerek, sohasem volt vele igazi probléma, de ő sokáig "egyke" volt. Könnyű volt vele minden, de most nagyon el vagyok keseredve... Valahogy úgy érzem, hogy ez nekem nem megy, sokat sírok, kilátástalannak érzem a helyzetet. Az állandó idegeskedésben a férjemmel is szépen lassan megromlik a kapcsolatunk. Fáradtak, kimerültek vagyunk, nem tudunk lazítani két ilyen pici gyerek mellett. 120 %-on pörgök és már nem vagyok fiatal. Nagyon akartam a gyermekeimet, sokat szenvedtem, hogy megszülessenek és ?tehetségesnek? gondoltam magam a gyermeknevelés terén, mert minden gondolatom a gyermekeim körül forog. A nagyfiamat jól neveltem, azt hittem, hogy nincs olyan dolog, amit ne tudnék megoldani.

        Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy mindkét gyermekem 4 hónapja bölcsődés, mert vissza kell mennem dolgozni. A bölcsőde újabb problémákat hozott (betegségek, beilleszkedési problémák), de sajnos anyagilag nem tehetem meg hogy otthon maradjak tovább.

        A Kisfiammal a bölcsiben sincs probléma, de a Lányom nem játszik a többiekkel, nem szobatiszta és nemigen beszélget ott senkivel.

        Egyébként itthon néha már szól, hogy pisilni kell és ha ráültetem a bilire akkor mindig pisil, ennek mindenki örül, úgyhogy ezzel talán nem lesz probléma, nyáron biztos szobatiszta lesz. Nála a kistestvér pelenkázása miatt is elhúzódott a szobatisztaság kérdése, egyszerűen nem érdekelte ez a dolog, én meg nem erőltettem.

        "Hazai pályán" beszél, csicsereg, ezeregy mondókát, éneket tud, választékosan beszél, okosabb a kortársainál, de a bölcsiben meg sem szólal.

         

        Visszatérve a Kislányom viselkedésére, a múlt éjszaka olyan dolgot csinált, amit eddig még éjszaka nem. Hajnali 4-kor felébredt és elkezdett hisztizni, nem sírni, hanem csak úgy kiabálgatni, mintha sírna. Azt egy szülő tudja, hogy mi a hiszti és mi a sírás.  Két órán keresztül csinálta a cirkuszt, mindenkit felébresztett, kitalálta, hogy szomjas, ki kell fújni az orrát, stb. Amikor ezeket teljesítettük, újból kezdte a repertoárt. Ekkor átvittem egy másik szobába, hogy legalább a testvére aludhasson, akkor azért hisztizett, akkor az apja melléfeküdt, de az sem volt jó, mert minden lehető dolgot kitalált. Látta, hogy szétvet az idegesség, akkor szabályosan az arcomba nevetett. Ez annyira rosszul esett, hogy sírtam. Ilyenkor az élettől is elmegy a kedvem, végtelenül elkeseredem. Én mindig sokat foglalkoztam a gyerekeimmel, úgy éreztem számomra nincs fontosabb "karrier" a világon, ez az én küldetésem, de valami félresiklik. Valamit nagyon rosszul csinálok, mert egyre gonoszabb velünk a Lányom, a testvérét minden adandó alkalommal megüti, ellöki, úgyhogy állandóan a nyomában kell lennünk, nehogy kárt tegyen benne. Ha valamit szépen kérek úgy csinál, mintha nem hallaná, megvárja még rákiabálok és akkor talán hajlandó megtenni, amit kérek. Mindig kiprovokálja, pedig megfogadom, hogy nem kiabálok vele, de nem lehet bírni cérnával. Pl. Elmegy a polc mellett és néz rám, majd a karjával a polc tartalmát, egy mozdulattal a földre söpri és ezen jót nevet... letépi a függönyt...kiborítja a poharát...Tombol.  Nem tudunk vele elmenni vásárolni, mert felforgatja a közértet. És HÁROM éves. Olyan, mintha bosszantani akarna. De fizikai képtelenség mindig vele foglalkozni, mikor ott van rajta kívül még két gyermekem. Ezt nem hiszem, hogy bárki meg tudja oldani.

        Kérem segítsen, hogy ezt a féktelen dühét meg tudjam érteni. Én türelmes, gyermek centrikus nő vagyok, annyira kiborító, amit csinál,  hogy megijedek magamtól, a gondolataimtól vele kapcsolatban. Teljesen kifordít önmagamból. Végtelenül szeretem a Lányomat, sok évet vártam rá, de ő nem engedi magát szeretni...

         

        Köszönöm a segítséget, tisztelettel: Egerroka

        WEBBeteg szakértő válasza a testvérféltékenység témában

        Kedves Anyuka!

        Azt hiszem, nagyon kimerült a gyereknevelésbe. Nem kell tökéleteset alkotni ezen a téren, mert nem lehet. Olvassa el B.Bettelheim: Az elég jó szülő c. könyvét.
        A lánya bosszút áll azért, mert kistestére született. Ez természetes a részéről. 3 éves, magával szeretne lenni.
        Azt hiszi, ez azért nem megy, mert a kistestvér elbitorolja önt őelőle.
        A nagytestvér idealizálva van, pedig biztosan vele se volt egyszerű annak idején.
        Elképzelhető, hogy önnek lenne most szüksége segítségre, elkeseredett, kimerültek a tartalékai, érdemes lenne megkeresnie egy pszichológust, hogy ezeket átbeszélhessék.
        Ha pedig tényleg az a küldetése, amit írt, és ezt komolyan is gondolja, akkor ne vigye el a gyereket bölcsibe, ha anyagilag nehéz is ez.
        De én az ilyenben nem hiszek.
        A gyerek nem anyai áldozatot szeretne, hanem szeretetet, biztonságot, nyugalmat, érdekes, vídám életet.
        A szobatisztaság problémák szorongásos tünet.
        Nagyon sok agresszív tünet a szorongás magatartásbeli megnyilvánulása, tünete lehet.

        Üdvözlettel: Kazimir Ágnes, pszichoterapeuta

        Figyelem! A válasz nem helyettesíti az orvosi vizsgálatot, diagnózist és terápiát. A kérdésben megfogalmazottakért portálunk nem vállal felelősséget.

        WEBBeteg szerkesztőség
        Orvos

         WEBBeteg Szakértő

        Kérdés: 2009-05-04 23:00:32; Megválaszolva: 2011. szeptember 27., 13:57

      • Kérdések és válaszok a témakörben:
        Kedves Szakértő! Jelenleg szoptatom a kisbabámat, a kateter miatt fertőzés alakult ki nálam amire kaptam gyógyszert is és szerteném kiegészíteni körömvirág teával a kezelést. Érdeklődni szeretnék, hogy a körömvirág tea fogyasztása...
        Unokám 7. hetes, 38 hétre született természetes úton, gond nélkül. 1 hétre kerültek haza a kórházból, már akkor jelentkezett az ujszülöttkori sárgaság. Azóta eltelt több hét, de a sárgaság nem múlt, szemmel láthatóan sárga és...
        Tisztelt Orvos szakértő! Van egy 4 hetes kislányom! Szoptatni nem tudtam csak potolva tapszerrel, el is apadt a tej! Milumil HA starrtal kezdtuk táplálni! Nagyon mohón szívta a cumisuveget, ezért fuldoklott es felrenyelt, bukott meg orakkal az etetes...
        Tisztelt doktornő! Köszönöm megnyugtató válaszát lassan gyarapodó kisfiammal kapcsolatban. Azt írta, próbáljam elfogadni, hogy időnként kevesebbet eszik. Valamint azt, hogy a családból örökölte a "rosszul evést", vékonyka...
        Tisztelt Doktornő/Doktor úr! Egyhónapos kisfiú anyukája vagyok, jelenleg két idegennyelven tanulok, németül és hollandul. Arra gondoltam, hogy szoptatás alatt hangosan memorizálnék idegen szavakat, kifejezéseket, kvázi beszélgetnék magammal...
        9hetes kisbabam rengetegszer oltogeti a nyelvet,korubelul 1honapos kora ota. Mindent meg is nyal ami a szaja kozelebe kerul. Cukizik is. Normalis vagy valami betegsegre utalhat?
        Tiszteletem! Azért írok, mert három hónapos kisfiamnak nincs étvágya, nem akar szopni. Időre született, egészségesen. Az első hónapban remekül ment minden, igény szerint szopott, gyarapodott egy kilót. Viszont a hónap végére elkezdődtek a...
        Dilemmába vagyok. Első kisbabám és nem tudom mi a helyes. Most lesz 1.5 éves stabilan jár. Bent a lakásban is bokamerevítős cípőben kellene járkálni vagy elég a zokni? Járólap és parkettás a ház. Nem szeretném ha ez miatt deformálodjon a...
        Tisztelt Szakértők! Kislányom tíz hónapos múlt. Három hete bukkantak ki a fogacskái (alul kettő) Azóta nagyon keveset eszik tápszerből (max. 80 ml/ étkezés, de van, hogy csak 30 ml) és amint megízleli, már tolja is el magától. A napi...
        Két és fél hónapos csecsemőmmel kóstoltatva lett egy családi összejövetelen a torta csokimázából. Éppen csak egy ujjhegynyi, de aggódok, hogy ez megárthatott a feljetlen emésztőrendszerének. Lehet erről szó? Még aznap kétszer kakilt,...