3 éves kisfiú dackorszak és alvási problémák

Tisztelt Doktornő! Kisfiam születésétől fogva nehezen aludt el. Az első napoktól fogva "ordítva" aludt."susog-ütöget" módszerrel sikerült szépen elaltatni. Korán napirendet alakítottunk. Pár hónap múlva csak simogatni kellett a hátát. Vacsora 7-kor, még egy pici játék, fél 9-kor volt fürdetés, mert a Férjem akkorra ért haza. Fürdés után tej, ének után ágyba, majd mese. 1-1, 5 éves kora körül már a mese után megkapta a könyvét és elaludt vele, plusz 1 kutyus.Éjszaka sosem aludt jól. 1-2éves kor között rengetegszer ébredt éjjel ordítva, ívbe feszítette magát, nagyon nehezen lehetett kizökkenteni.Ébredéskor rengetegszer "visított", főleg délután. Napközben mindig nehéz volt lekötni, de ha főztem, szívesen játszott az edényekkel, játszótéren leginkább kavicsozott. Verses meséket imádta, 2évesen rengeteget tudott. 2 éves volt és megszületett a húga, és elmentünk baba-mama csop-ba, h olyankor csak velem legyen, de sosem "működött" együtt. Mindig ki akart jönni, semmit nem csinált. Nem játszott, nem tapsolt, stb.Így 2 alkalom után abba hagytuk. Testvérét simogatta. 2, 5éves volt, és elköltöztünk.Ágyáról lekerült a rács és jött a szaladgálás és a késői elalvás.Szobatiszta. Délelőtt játszótér (futóbicaj, homokozás, csúszda, hinta), 12-kor ebéd 1kor alvás, de van, hogy 2-fél3-ra alszik el, van, hogy 5perc alatt. 3-fél4-kor ébresztem, de még így is fél 10-fél 11-re alszik el este. 7-kor vacsora, fürdés és onnantól kínlódás. Apa sokat van távol. Kislányom nagyon türelmes.Kisfiamat most már a mese sem érdekli, mindig jár a lába közben, falat rugdos, beszél, csak az időt húzza. Kimegyek, kiszalad, testvéréhez bedobál játékot, stb. Napközben sokat "nyafog", -anya emelj fel és már nyafogós hangon vinnyog is, csináld meg, építs várat, pohár mizéria. Kockából nem épít, csak éppíttet, verset már nem mond. Sok betűt ismer, számok 0-9. Még most is ordítva ébred. Hugit piszkálja, játék elvétel, 2 felborítás, fej-láb megnyomás, de sokszor magától ad neki játékot. Csorgatja nyálát, de nem köp le senkit. Elnézést a tömör mondatokért, több nem fér. Köszönöm segítségét

Szigeti Ildikó válasza alvás gondok témában

Kedves Aggódó Anyuka! Szívesen kezdeném azzal a válaszomat, hogy nincs oka az aggodalomra, de sajnos úgy tűnik, a levele alapján indokolt az aggodalma. A kisfia viselkedésének a hátterében valóban meghúzódhat az Ön által is említett dackorszak, de ez túlságosan leegyszerűsítené a helyzetet, ami valójában nem ilyen egyszerű. Az akaratosság, a kiszámíthatatlan viselkedés, az alvási problémák magyarázhatóak a testvérféltékenységgel is, bár ehhez pontosan kéne tudni, hogy a kishúga születése óta jelentkeznek a viselkedési „furcsaságok”, vagy azt megelőzően is tapasztaltak-e hasonlót a kisfiánál. A testvérféltékenységnek lényegében nincs ellenszere, bármennyire is igyekeznek a szülők, a legtöbb családban kisebb-nagyobb gondot okoz a kicsi születése a nagyobb testvérnél. A szervezett programok helyett (baba-mama klub, stb.) célszerűbb otthon, házi praktikákkal próbálkozni! Mindenképpen tanácsos egy kicsit kényeztetni a nagytestvért! Javaslom, hogy minden nap egy kis időt csak (!) vele töltsön, minden mást zárjon ki akkor! Babusgassa, játsszák a kisfia korábbi kedvenc játékait, vegye elő a régi, kedvenc mondókákat! Ezzel párhuzamban vonja őt be a kicsi körüli teendőkbe, ezáltal is jelezve, hogy ugyan néha babáznak, de mindketten tudják, hogy ő már „nagyfiú” és Ön számít a segítségére. Ha ezzel sem javul a helyzet, akkor valószínűsíthető, hogy a problémákat nem (csak) a testvérféltékenység okozza. A válaszom kezdetén jelzett aggodalomra akkor van igazán ok, ha kiderül, hogy tisztán lelki eredetű (dackorszakkal, kistestvér születésével, költözéssel magyarázható) problémákkal nem magyarázható a kisfia viselkedése, és látható rossz közérzete. Ebben az esetben mindenképpen tanácsos felkeresni a háziorvost, és gyermek-neurológushoz beutalót kérni. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy a gyerek furcsa viselkedését nem „hiszti”, hanem valamilyen idegrendszeri betegség, szervi elváltozás okozza. Sőt, a biztonság kedvéért mihamarabb fel kellene keresni a szakorvost, így Önök is nyugodtabban és bátrabban próbálják ki a fent említett praktikákat! Remélem, nem lesz szükség szakorvosi segítségre! Üdvözlettel.

Itt kérdezhet