Mindent a kómáról

WEBBeteg - Cs. K. fordító
A kóma nem más, mint különféle hatások által kiváltott, elhúzódó, tudattalan állapot. A kiváltó ok leggyakrabban súlyos fejsérülés, stroke, vagy agytumor, ám a háttérben meghúzódó cukorbetegség vagy fertőzés is okozhatja.

A kóma sürgős, mihamarabbi orvosi ellátást igénylő állapot, mivel az agyfunkciók fenntartásához azonnali cselekvés szükséges. Ilyen esetben általában vér-és agyvizsgálatot rendelnek el, hogy kiderítsék, mi okozta a problémát. Ez elengedhetetlen a megfelelő kezelés érdekében.

A kóma ritkán tart néhány hétnél tovább. Azokat, akik ennél hosszabb ideig maradnak a tudattalan, eszméletvesztett állapotban, általában úgy jellemzik, mint vegetatív státuszú beteget. Azoknak a betegeknek, akik több mint egy évig vannak ebben a vegetatív állapotban, nagyon kicsi az esélyük az életbe való visszatérésre.

A kóma jelei

A kóma tipikus jelei a következők:

  • bezárt szemek,
  • végtagok mozgásának hiánya (kivéve a reflexmozgásokat),
  • fájdalmas beavatkozásra válaszreakció hiánya (kivéve a reflexmozgásokat).

A kóma rendkívül súlyos állapot, azonnal hívjon mentőt!

Okok

Rengeteg kiváltó oka lehet a kómának, ezek közül a leggyakoribbak a következők:

  • traumás agysérülés – a kóma leggyakoribb oka a közlekedési balesetek vagy erőszakos cselekedetek miatti sérülés;
  • stroke – az agyba irányuló véráramban bekövetkezett akut csökkenés és változás, a stroke is okozhat kómát;
  • cukorbetegség – a túl magas vércukorszint, mely hosszabb ideig magasan marad, vagy hirtelen nagyon leesik, szintén okozhat kómát;
  • oxigénhiány – akiket fulladásból mentettek meg, vagy szívinfarktus után újraélesztettek, nem biztos, hogy felébrednek, az agyban és a véráramban bekövetkezett oxigénhiányos állapot miatt;
  • fertőzés – az encephalitis (agyvelőgyulladás) és a meningitis (agyhártyagyulladás) olyan fertőzések, melyek gyulladást okoznak az agyban, a gerincagyban, vagy az agyat körülvevő szövetekben - mindkét fertőzés okozhat kómát súlyos esetekben;
  • mérgek – a túlzottan magas szén- monoxidnak való kitétel, illetve a drogtúladagolás is komoly agykárosodáshoz vagy kómához vezet.

Teszt és diagnózis

Mivel a kómában lévők nem tudják panaszaikat elmondani, az orvosoknak a fizikális vizsgálat, illetve a hozzátartozók elmondására kell támaszkodniuk. A következő kérdésekre számíthat:

  • A kóma hirtelen vagy fokozatosan következett be?
  • Megelőzte-e látásprobléma, szédülés, zsibbadtság?
  • Volt-e a betegnek cukorbetegsége vagy strokja?
  • Milyen gyógyszereket szedett?

Fizikális vizsgálat

Az orvos megvizsgálja a beteg reflexeit, pupilláját és a fájdalomingerre adott válaszreakcióját. Esetleg jéghideg vagy meleg vizet fecskendezhet a fülébe. Eszméletlen betegeknél ezek a vizsgálatok különféle reflexes szemmozgásokat idéznek elő, a tudattalan állapot okától függően.

Laboratóriumi vizsgálat

A laboratóriumi vizsgálat a következőkből áll:

  • teljes vérkép,
  • glükóz és májfunkció vizsgálat,
  • szén-monoxid mérgezés vizsgálata,
  • drogtúladagolás vizsgálata.

Gerinccsapolással az orvos folyadékot vesz a gerincvelőből a további vizsgálatok elvégzéséhez. Az egész nem vesz igénybe többet 10 percnél.

Agyvizsgálat

CT: Az agysérülések vizsgálatához ez a legjobb eljárás, mivel a vérrögöket, vérömlenyeket is kimutatja.

MRI:  A készülék a mágneses mezők és mikrohullámok segítségével ad képet az agyról. Ennek segítségével megkülönböztethetőek a sérült szövetek az épektől.

EEG: Ez a készülék az agyban végbemenő elektromos aktivitást méri. A mérés során apró elektródákat helyeznek a beteg  koponyájára, melyek továbbítják az agy működési hullámait a gépnek. 

Komplikációk

A kóma általában néhány napig vagy hétig tart. Egyesek meggyógyulnak belőle, mások vagy vegetatív állapotba kerülnek vagy meghalnak. A kóma során fellépő komplikációk általában a húgyúti fertőzések, a tüdőgyulladás vagy a felfekvéses fekély.

Kezelés kóma esetén

Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

A kezelés során a legfontosabb a légzés és keringés fenntartása. Lélegeztető-gép használata, illetve infúzió általi folyadék- és véradás is gyakran szükséges. A beteg gyakran kap intravénásan még a véreredmények megérkezése előtt antibiotikumot, melynek a diabetikus sokk illetve az agyat veszélyeztető fertőzések megelőzése miatt van szükség.

A terápia attól függ, mi okozta a kómát. Gyakran műtétre van szükség, hogy az agyat érő nyomást megszüntessék. Máskor viszont a háttérben meghúzódó cukorbetegség, vese- vagy májbetegség kezelése áll a terápia központjában.

Egyes esetekben a kómát kiváltó ok elhárításával az állapot teljesen visszafordítható, és a beteg visszanyeri eszméletét. Abban az esetben azonban, ha az agyat súlyos sérülés érte, maradandó agykárosodással kell számolni, vagy azzal, hogy a beteg esetleg soha nem fog magához térni.
 

Forrás: WEBBeteg
Cs. K., fordító
 

Kóma || Stroke || Agysérülés || ||
Vissza az eredeti oldalra