Mit kell tudni a glikémiás indexről?

WEBBeteg - Dr. Borsi Lieber Katalin
A glikémiás index egy számérték, mely a táplálékok besorolását jelenti egy 0-100 terjedő skálán, a vércukorszintre gyakorolt hatásuk alapján. Eredetileg a cukorbetegek vércukorszintjének ellenőrzésére fejlesztették ki.

A glikémiás index megmutatja, hogy az adott élelmiszerben lévő szénhidrát milyen gyorsan szívódik fel a szervezetben, arról azonban nem tájékoztat, hogy mennyi szénhidrát van egy adott élelmiszerben. Az alacsony glikémiás indexű ételek lassan felszívódó szénhidrátokat tartalmaznak és ezáltal hosszabb ideig tartó teltségérzést okoznak.

Minél alacsonyabb egy élelmiszer glikémiás indexe, a felszívódása során annál kevesebb glükózt juttat a szervezetünkbe és ennek köszönhetően a hasnyálmirigyben lévő Langerhans szigetek ß-sejtjeinek is kevesebb inzulint kell elválasztaniuk ahhoz, hogy a glükóz eljusson a sejtekbe. Ezzel együtt a zsír raktározása is minimális szinten marad.

Magas glikémiás index gyorsan felszívódó szénhidrátokat jelez

Ön tudta?

Heti néhány perces intenzív testgyakorlás legalább annyira hatékony a felnőttkori cukorbetegség megelőzésében, mint az eddig javasolt napi félórás, átlagosan erőteljes mozgás - állítják brit kutatók.

Hogyan érdemes edzeni?

Ezzel szemben az ételek magas GI értéke gyorsan felszívódó szénhidrátokat jelez, melyek a vércukorszintet és az inzulinszintet egyaránt gyorsan megemelik.

A gyors emelkedést gyors vércukorszint esés követ, amely éhségérzet formájában nyilvánul meg. A rendszeresen, nagy mennyiségben fogyasztott magas GI értékű élelmiszerek magas vérnyomást, magas triglicerid szintet (hipertrigliceridémia), magas koleszterinszintet (hiperkoleszterinémiát) okozhatnak, illetve a szív- és érrendszeri betegségek egyéb rizikófaktorainak fokozódását eredményezik.

Milyen tényezők befolyásolják a glikémiás indexet?

Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt!

  • A szénhidrát típusa: általánosságban elmondható, hogy a bogyós, a csonthéjas és a citrusféle gyümölcsök alacsony GI értékkel bírnak. Továbbá szintén az alacsony GI kategóriába tartoznak a föld felszíne felett termő zöldségek és a hüvelyesek is. A föld alatt termő zöldségek (pl.: burgonya), a finomra őrölt gabonalisztből készült péktermékek és a rizs magas glikémiás indexűek.

  • Az elfogyasztott ételben a szénhidrát részecskék mérete is befolyásolja a GI-t. Minél kisebbre vannak őrölve a részecskék, annál magasabb a GI értékük.

  • A keményítőt tartalmazó ételek főzési ideje is a glikémiás indexet befolyásoló tényező. A hosszú főzési idővel sok vizet veszítve a keményítő tartalmú élelmiszer egyre kocsonyásabbá válik és ezáltal a benne lévő szénhidrát gyorsan szívódik fel. A legjobb megoldás, ha félkeményre főzzük ezeket az élelmiszereket.

  •  A rosttartalom: a táplálék rosttartalma csökkenti a glikémiás index értékét. A rostdús ételek teltségérzést okoznak, mintegy fizikai akadályt képeznek a gyomorban, ezáltal lassítják az enzimek munkáját.

  • A fehérjetartalom: a fehérjében gazdag ételek csökkentik az együtt fogyasztott ételek glikémiás index értékét. Ez a jótékony hatás a nagy fehérjemolekuláknak köszönhető, mivel a gazdag fehérje tartalmú étel lassan jut el a belekbe.

  • Savanyú ételek fogyasztása is csökkenti az együtt fogyasztott táplálékok glikémiás index értékét, ugyanis a gyomorban a savas környezet lassítja a tápanyagok bélbe jutását.

  • A zsírmolekulák lassítják a szénhidrátok felszívódását a keringésbe, ezért a zsírok fogyasztása csökkenti a glikémiás indexet. Azonban a zsír nagy kalória tartalommal bír, ezért nem megfelelő összetevője az egészséges táplálkozásnak.

Milyen élelmiszereket válasszunk?

Az élelmiszereket magas GI (60-100), közepes GI (40-59) és alacsony GI (40 alatt) kategóriákba soroljuk.

Az egészségünk megőrzése illetve a megfelelő testsúly elérése és megtartása érdekében mellőzzük a magas glikémiás indexű ételeket. Korlátozott mennyiségben válogassunk a közepes glikémiás indexű csoportból. Az alacsony GI-ű élelmiszereket rendszeresen fogyaszthatjuk.

Így a szervezetünk egyenletes vércukor szintet képes biztosítani, amely kedvező hatásait mindennapjainkban élvezhetünk: nagy fizikai aktivitás, fokozott szellemi képesség, erős immunrendszer.

 
Alacsony GI (0-55)

Közepes GI (55-70)

Magas GI (70-100)

Zöldségek: articsóka, brokkoli, cikória, cukkini, fokhagyma, hagyma, képoszta, karfiol, kelbimbó, kínai kel, paprika, paradicsom, rebarbara, retek, spenót/paraj, sóska, saláta, spárga, uborka, zeller (szár), földimogyoró, lencse, vadrizs, csicseriborsó, mángold, padlizsán, jamgyökér, sárgarépa, petrezsejemgyökér, édesburgonya, sárgaborsó, szárazbab, szójabab, zöldbab, zöldborsó

Zöldségek: héjában főtt krumpli, kukorica, fehérrépa, zöldbab, tök, cékla, manióka, patiszon

Zöldségek: karalábé, karórépa, sütőtök, sült krumpli, krumplipüré, paszternák, tarlórépa, zellergyökér

Gyümölcsök: alma, körte, cseresznye, narancs, kiwi, zöld szőlő, grapefruit, sárgabarack, citrom, meggy, áfonya,ribizli, egres, eper, málna, szeder, pomelo, mandarin, füge, nektarin, birsalma, gránátalma, szilva, őszibarack, ananász, datolyaszilva, banán

Gyümölcsök: mangó, sárgadinnye, mazsola, papaya, aszalt füge, aszalt datolya

Gyümölcsök: érett banán, aszalt szilva, görögdinnye

Tejtermékek: natúr joghurt, sajt (juhsajt, kecskesajt), túró (juhtúró, tehéntúró), kefir, tejföl, tejszín, kecsketej, tehéntej

 

 

Olajos magvak: dió, mandula, pisztácia, kedudió, makadámdió, paradió, pekándió, tökmag, törökmogyoró, mák, kókuszdió, lenmag, napraforgómag, szezámmag

Olajos magvak: gesztenye

 

 

Gabonafélék: árpa, quinoa, hajdina, zabpehely, bulgur, rozskenyér

Gabonafélék: barnarizs, zabkorpa, kukorica, kuszkusz, puffasztott rizs

 

Gabonafélék: köles, fehér kenyér, fehér rizs

Édesítőszerek: sztívia, nyírfacukor (xilit), gyümölcscukor (fruktóz), kókuszcukor

 Édesítőszerek: méz

 

Édesítőszerek: kristálycukor (szacharóz), nádcukor (szacharóz), szőlőcukor (glükóz)

Dr. Borsi Lieber Katalin


Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Borsi-Lieber Katalin

Cukorbetegség || Glikémiás index || Táplálkozás || ||
Vissza az eredeti oldalra