A betegség egyike a számos, igen ritka, autoimmun, a periferiás - elsősorban a motoros - idegeket érintő gyulladásoknak. Klasszikus formájában jellegzetes tünet a kéz illetve a láb ujjaiban kezdődő, majd fokozatosan a test felé terjedő zsibbadás, hangyamászásérzés.
Axonok és a myelinhüvely
A perifériás idegeink a különböző működésekért (érző, mozgató, vegetatív) felelős idegsejtek ún. hosszúnyúlványaiból (axon) állnak. Ezek az idegnyúlványok azonban nem szabadon vannak, különböző vastagságban borítja be őket a védelmi, támasztó, és tápláló funkciók mellett az idegszálak ingerületvezetési sebességének kialakításában is szerepet játszó ún. myelinhüvely.
Az idegszálak károsodása esetén károsodhat elsődlegesen az axon, illetve károsodhat elsődlegesen a myelinhüvely is. (Ha a károsodások generalizálttá válnak, a fontosabb tünet alapján beszélünk axonalis ill. demyelinisatiós túlsúlyról.)
A Guillain-Barre szindróma oka pontosan nem tisztázott, az esetek egy részében a betegség kezdete előtt néhány héttel gyomorrontásszerű tünetekkel járó fertőzés illetve a légutakat érintő fertőzés zajlik.
Ezekben az esetekben feltételezhető, hogy a kórokozó ellen termelődő antitestek lépnek reakcióba a myelinhüvelyt alkotó sejtek egyes molekuláival, ezáltal immunválaszt provokálnak, ami a sejtek károsodásához vezet.
Ritkábban olyan antitestek képződhetnek, amelyek elsősorban az axonokat károsítják. Ennek azért van jelentősége, mert ezekben az esetekben a klasszikus formával szemben a javulás kevésbé teljes, maradandó tünetekre lehet számítani.
Ismert a betegségnek csak az érző, csak a motoros rostokat érintő akut illetve krónikus formája is.
Cikkünk a hirdetés után folytatódik
A Guillain-Barre szindróma tünetei
Fontos tudni
Bizonyos gyógyszerek szedése (például vaskészítmények) is székrekedést eredményezhet, így orvosunktól mindig érdemes tájékozódni a kapott gyógyszer mellékhatásáról.
A betegség klasszikus formájában jellegzetes a kéz ill. láb ujjaiban kezdődő, majd fokozatosan a test felé terjedő zsibbadás, hangyamászásérzés, bizonytalan fájdalmak jelentkezése, ezt követően az érintett területen izomgyengeség, bénulás jelentkezik, amit néhány hét múlva az érintett izmok fogyása követ. A bénulás a hasizmok gyengesége miatt székrekedéshez, a bordaközi izmok és a rekesz gyengesége miatt légzészavarhoz vezethet.
A betegség nem kíméli a zsigeri működések szabályozásáért felelős vegetatív idegeket sem, ez nemritkán szívritmuszavarokhoz, a vérnyomás hirtelen változásaihoz vezet.
Ismert az arc- illetve a garatizmokat érintő forma is. Ebben az esetben arcidegbénulással, nyelészavarral, nyakizom gyengeséggel kezdődik a betegség.
A betegség lefolyása, kilátások
Mit tehet a beteg, vagy a hozzátartozó?
A tünetek jelentkezése esetén neurológiai vizsgálat szükséges, az enyhébb formákban a tünetek tudomásulvétele súlyos szövődményektől mentheti meg a beteget (pl: önállóan elindul, elesik, ezért fejsérülést szenved). Mivel elhúzódó betegségről van szó, az ápolásban való segítség és lelki támogatás a család részéről segít a betegnek átélni a testi, lelki kiszolgáltatottságot.
A klasszikus lefolyás esetén a tünetek néhány hétig romlanak, majd a romlás megáll, egy stabil szakasz alakul ki, ami szintén hetekig tarthat, azt követően a tünetek fokozatosan enyhülnek. A tünetek enyhülése a kialakulásához képest fordított sorrendben következnek be.
Az esetek jelentős részében a gyógyulás teljes vagy csak minimális tünetek maradnak vissza. A kórlefolyás hasonló. Az axonalis formákban valószínűbb, hogy súlyosabb tünetek maradnak vissza, a javulás is lassúbb.
Milyen vizsgálatokra számíthat a beteg?
A károsodások jellegének elkülönítése elektroneurografiás vizsgálattal, illetve az idegszálból vett minta pathológiai vizsgálatával lehetséges.
Ezek mellett a gerincvelői folyadék vizsgálata van segítségünkre. Jellemző az igen magas fehérje tartalom a sejtszám emelkedése nélkül, ez a tünet azonban csak néhány hét alatt alakul ki. Fontos az egyéb okok (fertőzés, mérgezés, öröklött) eredet kizárása is.
Hogyan kezelhető a Guillain-Barre szindróma?
Mivel bár a betegség az esetek jelentős részében jóindulatú, így az oki terápia (az immunfehérjék termelésének gátlása, ill. eltávolítása a keringésből) mellett kiemelt jelentőségű - a szövődmények elhárítása szempontjából - a tüneti terápia: a bénult izmok fiziotherápiája, megfelelő táplálás, lélegeztetés, a fertőzések elkerülése, kezelése, széklet- és vizeletürítés biztosítása, szívszövődmények észlelése és kezelése, pszichológiai vezetés. A súlyosabb esetekben intenzív osztályos elhelyezés is szükséges lehet.
Az oki kezelés egyrészt az ún. plasmapheresisből áll. Ennek során a beteg vérplazmáját a benne levő antitestekkel együtt eltávolítják, majd megfelelő mesterséges oldatokkal pótolják.
A másik lehetőség az emberi vérből kivont nem specifikus immunoglobulinok (immunfehérjék) adása. Ezek hatása pontosan nem ismert, összességében az immunválaszt mérséklik, a saját antitesttermelést gátolják.
Figyelem! A hozzászólásokban foglaltak igazság- és valóságtartalmáért a WEBBeteg nem vállal felelősséget.
Hozzászóló: Vendég
2010-01-12 11:22:50
Az én lányom 4 évesen lett GBS-s,azóta teljesen helyrejött,bár a bal lába csak 95%-s maradt. Most 11 éves, sokat gondolkodtam,hogy beoltassam-e,végül megkapta a védőoltást több mint két hónapja és semmi baja nincs. Megjegyezném,hogy a betegség annyira gyorsan terjed,hogy ezzel nem tudunk és nem is lehet sokat várni,annyira egyértelműek a tünetei.
Hozzászóló: Vendég
2009-12-10 09:15:43
Lehetséges hogy az oltás mellékhatása lenne a z Én esetem is? Az első körökben oltottak be. Abban az időszakban beteg voltam, de az üzemorvos azt mondta, ha már nincs lázam akkor semmi következménye nem lesz. Rá 1 hónapra erős térdfájdalmaim voltak. Még hétfőn tudtam menni dolgozni, igaz hogy nagyon sántítottam, kedden viszont már olyan erős volt a fájdalom, hogy bejelentettem szerdától nem tudok jönni. Kézbesítő vagyok 14-15 Km-es körzettel, ami ugye nagyon megterheli a lábat. Elindultam a járásomba és 500 méter megtétele után ott maradtam szószerint a sár kellős közepén. 2 lépés lett volna a kerítés amit már nem tudtam megtenni. A háziorvosom nem küldött tovább vizsgálatra, mert akkor nap jött meg a magán úton megrendelt lézergépe. Úgy gondolta kisérletezik rajtam.2 hét mankózás után mégis csak elküldött ortopéd orvoshoz, aki kétszer behajlította a térdem és ebból megvolt a diagnózis: térdszalag megnyúlás.A negyedik héten már elég jól mentem mankó nélkül is, de tegnap újra járásképtelenné váltam Mikor rákérdeztem az orvostól hogy lehet -e az oltástól, majd le harapta a fejem.
Hozzászóló: Vendég
2009-11-28 03:56:17
Sajnos érintett vagyok GBS-val. Mindenkinek magának kell meghoznia a döntést, hogy oltat vagy sem. Aki egészséges az oltasson, de sajnos nem lehet tudni, hogy ki lesz az a 100000-ből az 1 mint az én esetemben több évvel ezelőtt. Nem csak a védőoltás hanem az influenza is kiválthat GB-t, és még sok minden más is, pl. ételmérgezés, sárgaláz, meningitis, influenza és a felsoroltak védőoltásai is.
Hozzászóló: Vendég
2009-11-27 01:33:41
Nagyon erős ételmérgezés is kiválthat GB-t és influenza/ oltás is. Nekem több mint 10 éve van GB szindrómám. A fenti cikk nagyon jól leirja a tüneteket, de kimaradt belőle, hogy milyen erős fájdalommal jár főleg a lábakban akár hetekeig-hónapokig is mire beáll a javulás.
Mindenkinek jó egészséget.
Hozzászóló: Vendég
2009-11-26 19:33:44
annak az esélye, h a védőoltástól kapunk GB szindrómát kb. 40-szer kisebb, mint magától a h1n1 vírustól. Szóval ebből a szempontból is érdemes oltani!
Hozzászóló: Vendég
2009-11-20 08:24:02
Ez az oltóanyag sem készült másképpen mint a többi influenza-elleni vakcina vagy a kötelező oltások, tehát szerintem nem lehet nagyobb a kockázata sem. Egy dolog bizonytalanitja el az embereket, hogy nem kötelező. Ami nem kötelező az pedig mindig 2 táborra osztja az embereket teljesen természetesen.
Hozzászóló: Vendég
2009-11-16 15:23:44
A H1N1-el kapcsolatosan találkoztam a Guillain-Barré- szindrómával .Nagyon érdekelt az hogy milyenek a tünetei mivel én felvettem a H1N1oltást (én krónikus szív és érrendszeri beteg vagyok). Nekem az oltás beadását követően,nagyon erős,szapora szívdobogásom volt napokig,ami később hullámokban jelentkezett. Ez nagyon,nagyon megviselt. Az hogy a két dolog között -mármint a h1n1 és a guillain-barré-szindróma- van -e összefüggés nem tudom. Azt viszont igen,hogy nem vagyok abban biztos,hogy helyesen döntöttem-e, amikor beoltattam magam.
Portálunk megfelel az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló
HONcode előírásainak.
Ezt itt ellenőrizheti.
Figyelem! Az oldalon található információk tájékoztató jellegűek, nem helyettesítik a szakszerű orvosi véleményt.
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!
Axonok és a myelinhüvely
