A szén-monoxid mérgezés jelei

Minden fűtési idényben hallani olyan halálesetekről, amelyeket régebbi típusú kazán, nem ellenőrzött kémény vagy rossz kályha okoz. Hogyan ismerjük fel a veszélyt és mit tegyünk mérgezés gyanúja esetén?

A szén-monoxid (CO) tökéletlen égéskor keletkezik, és mivel az oxigénnél 300-szor erősebben kötődik a hemoglobinhoz, súlyos oxigénhiányt okoz a szervezetben, károsítva az agyat, a tüdőt, a szívet. Tartós belélegzés esetén akár halálhoz is vezethet, de gyakran időben elkezdett kezelés mellett is maradandó károsodást okoz. Azokban a lakásokban, ahol kályhával fűtenek, vagy régebbi típusú kazán, konvektor van, fennáll a szén-monoxidmérgezés lehetősége.

Veszélyt elsősorban amiatt jelent, hogy színtelen, szagtalan, és szén-monoxid érzékelő berendezés nélkül észrevehetetlen, általában csak a rosszullét figyelmeztet a jelenlétére.

Szén-monoxid forrás:

Füstgázok kéményből történő visszaáramlásakor:

• eltömődött kémény;
• hibás tervezésű kémény, a szél visszanyomja a füstgázokat;
• egy kéménybe több tüzelőberendezést kötnek;
• a lakásban nyomáscsökkenés következik be (nagy teljesítményű elszívást megvalósító konyhai légelszívó, központi porszívó, üzemelő kandalló).

A füstgázok közvetlenül a lakótérbe kerülnek:

• a gázkészülékek időszakos karbantartásának elmulasztása (a hőcserélő bordái között lerakódott égéstermékek elzárják a füstgáz útját, a füstgáznak csak egy része jut el a kéménybe a többi a lakótérbe áramlik);
• vegyes tüzelésű kazánoknál, cserépkályhánál a levegő útját elzárják, amikor még jelentős mennyiségű el nem égett izzó szén található a tűztérben;
• füstcső meghibásodása vagy hiánya.

A szén-monoxid-mérgezés tünetei attól függnek, hogy milyen magas a vérben azoknak a hemoglobinoknak (COHgb) a koncentrációja, amelyhez szén-monoxid kötődött:

• 30 százalék alatt: Fejfájás, szédülés, émelygés jelentkezhet.
• 30 és 40 százalék között: Fáradtság, zavarodottság a jellemző tünet.
• 40 és 60 százalék között: Eszméletvesztés, alacsony vérnyomás (hypotónia)
• 60 százalék felett: oxigénhiány miatt halál követezik be.

FIGYELEM! Ha az említett tüneteket tapasztalja, azonnal hívjon mentőt, és az áldozatot azonnal vigye ki a gáztérből!

Ha mi szenvedünk mérgezést

A mérgezésre kezdetben kábultság, fejfájás, fülzúgás, hányinger, szédülés, zavartság, a bőr kipirulása jellemző. Hasonló tüneteket más, kevésbé veszélyes betegség is okozhat, ezért a mérgezést szenvedő hajlamos elbagatellizálni a problémát.

A mérgezés későbbi fázisaiban izomgörcsök, hányás, bénulás, majd a legsúlyosabb esetekben eszméletvesztés és fulladás lép fel.

Bár a tüneteket nehéz felismerni, ha szén-monoxid mérgezés szempontjából potenciálisan veszélyes helyiségben tartózkodunk (kazánház, fürdőszoba, garázs), esetleg többször, több családtagnál is ugyanott jelentkeznek a panaszok, mindenképp gyanakodjunk a mérgezés lehetőségére! Ha a fenti tüneteket észleljük, azonnal menjünk szabad levegőre, hívjunk segítséget!

Ha környezetünkben történik a mérgezés

Mivel nem tudhatjuk, hogy a belélegzett káros anyag milyen erősségű és milyen gyakran hoz létre károsodást a szervezetben, ezért mérgezés gyanúja esetén a mentőszolgálat értesítése életmentő kötelességünk akkor is, ha az érintett eszméleténél van, vagy ha tiltakozik az ellátás ellen.

Ha a beteg mozgásképtelen, el kell távolítanunk a veszélyes helyről, lehetőleg friss levegőre. Gázmérgezés esetén azonban ugyanolyan fontos a saját magunk védelme is, mint az áldozat kimentése. Az újraélesztést se kezdjük el a mérgezés helyszínén, mert ezzel a betegen sem segítünk, és saját magunkat is veszélybe sodorjuk.

Gázzal telt helyiségben semmiképpen se vegyünk levegőt! Lehetőleg csak megfelelő védőfelszereléssel lépjünk be, ha ez nem megoldható, akkor csak egy lélegzetvétellel kibírható ideig tartózkodjunk a zárt térben, utána haladéktalanul menjünk szabad levegőre. Ebben az esetben a mentőket és a tűzoltókat is értesítsük.

Hogy nyugodtan aludhassunk

Az évről-évre bekövetkező halálesetek elkerülhetőek lennének a kémények rendszeres ellenőrzésével, a kazánok, kályhák szakember által történő beszerelésével és felülvizsgálatával. A korszerűbb kazánok, fűtési rendszerek olyan biztonsági elemekkel vannak felszerelve, amelyeknél szinte kizárt, hogy otthonunkban szén-monoxid mérgezést kapjunk.

Amennyiben nem rendelkezünk korszerű kazánnal, kályhával, a legolcsóbb megoldás a szén-monoxid érzékelő jelzőkészülék beszerzése, amely a kritikus szint felett hangjelzéssel figyelmeztet a mérgezés veszélyére. A jelzőkészülékek napjainkban könnyen elérhetőek, jóval olcsóbb is, mint a fűtésrendszer teljes korszerűsítése.

Hogyan előzhető meg a szén-monoxid-mérgezés?

• Évente ellenőriztesse hivatásos szakemberrel a fűtésrendszert (kéményseprővel is), a fűtőtestek, csövek, vezetékek állapotát! A szakember megvizsgálja a keletkezett gáz összetevőinek értékeit.
• A sütőt, tűzhelyet, kandallót, kéményt, konvektorokat, vízmelegítőt, bojlert stb. mindig szakemberrel üzemeltesse be, vizsgáltassa meg, nézesse át, ellenőriztesse, szükség esetén javíttassa, szereltesse vagy cseréltesse ki!
• Évente vizsgáltassa meg a kéményt is, hogy megelőzze az eltömődést, dugulást!
• Gáz- vagy kerozin alapú fűtést csak jól szellőző helyiségekben, terekben alkalmazhat! Éjszakára vagy a hálószobában, illetve, ha elmegy otthonról, ezeket a készülékeket mindig kapcsolja ki.
• Ne használjon széntüzelésű grillt zárt térben: lakásban, garázsban, lakókocsiban!
• Ne hagyja járni a motort a garázsban!
• Szereltessen be a lakásba szén-monoxid-érzékelőt (szén-monoxid-detektort), minden hálószoba mellé az előszobába helyezzék el a készülékeket, ezt a feladatot is bízza szakemberre, és megbízható készüléket válasszon, ami a nemzetközi szabványnak megfelel!

Forrás: WEBBeteg összeállítás - MTI, Dr. Kalmár Ferenc: A belső környezet minősége
Orvos szerzőnk: Dr. Jóna Angelika, gyermekorvos