A kismamák frontérzékenysége
megjelent:
Az élővilág szaporodási ciklusában a környezeti tényezők változása jelentős szerepet játszik. A szülések számának évszakonkénti változását számos kutató vizsgálta már. A vizsgálatok jelentős részében a szülészeti események és az egyes légköri tényezők változásainak összefüggését elemezték. Ezek során világossá vált, hogy a szülések száma és a fronthatások szoros kapcsolatban vannak.
A meteorológiai hatások elsősorban a vegetatív idegrendszeren keresztül nyilvánulnak meg szervezetünkben, amely a magzatnál a terhesség 23. hetétől tekinthető anatómiailag kifejlettnek.
A frontátvonulások hatására a szervezetben változások jönnek létre, melynek gyors korrigálásához hosszabb, ún. „tanulási időre” van szükség.
Ezen változások mértéke természetesen függ az egyén aktuális állapotától, valamint attól is, hogy milyen típusú frontra érzékeny. Minél érzékenyebb valaki a frontátvonulásokra, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy a terhessége a számítottnál rövidebb ideig fog tartani.
Frontérzékenység és a terhesség időtartama
A jó általános állapotban lévő magzatoknál csak az erősebb inger vált ki reakciót, míg az érzékenyebb szervezeteknél a frontátvonulások is fokozott megterhelést jelenthetnek. Az anya frontérzékenysége is befolyással van a magzatnál fronthatásokkor fellépő elváltozásokra.
 |
| A kismama időjárásérzékenysége hatással van a babára |
A kutatások során szerzett tapasztalatok alapján fordított arányú összefüggés mutatható ki az érzékenység mértéke és a terhesség időtartama között.
Egy meteorológiailag nyugodt időszak után fellépő frontátvonulás idején a szülésszám lényeges emelkedését tapasztalták.
Az adott, hideg- vagy melegfrontra érzékeny kismamáknál frontokhoz kötődő légköri változások alatt gyakrabban indult meg a szülés.
Láthatjuk tehát, hogy a meteorológiai hatások is azon tényezők közé tartoznak, melyek befolyásolhatják a szülés megindulásának időpontját.
A kisgyermekek frontérzékenysége
Számos megfigyelés támasztja alá azt is, hogy a kisgyermekek frontérzékenysége nagyobb, mint az egészséges felnőtteké.
 |
| A magzat is reagál az időjárási hatásokra |
Ennek valószínűsített oka az lehet, hogy szervezetüknek még nem állt rendelkezésre a megfelelő hosszúságú „tanulási idő”, mely alatt a környezeti változásokhoz való gyors alkalmazkodást elsajátíthatják.
Az időjárás érzékenységet tekintve elmondható, hogy nagyon kevés az általános, mindenkire alkalmazható szabály. Sokkal inkább az jellemző, hogy az időjárási hatások az egyéni időjárás-érzékenységen keresztül jelennek meg.
Ugyanakkor fontos lenne mindenkinek tudnia, hogy ő milyen érzékenységi kategóriába tartozik, és hogy mikor milyen hatásokra számíthat.
Ezzel sokat tehetnénk az életminőségünk javításáért, életvitelünk jobb szervezéséért, és fel kellene használnunk az eredményeket a hatékonyabb gyógyításban is. További információkat a www.meteoklinika.hu oldalon talál.
| Az időjárás és a szervezet alkalmazkodási folyamatai |
| Az időjárás változásának különféle formái más-más befolyással vannak a szervezetünkre. Az új időjárási helyzet következtében létrejövő reakciók lehetnek életműködési zavarok, de betegséget kiváltó jellegűek is. Vannak emberek, akik az ilyen meteorogén hatásokra különösen érzékenyek és vannak, akik egyáltalán nem. A hideg, és melegfront érkezésekor a vegetatív idegrendszer különböző módon aktivizálódik. Az időjárás és a frontok |
