Öngyilkosság - Megakadályozható lenne? Mit tegyünk?

szerző: Dr. Bakos Cinnia Dóra, pszichiáter - WEBBeteg
frissítve:

Ismeretes, hogy Magyarország a befejezett öngyilkosságok területén mindig előkelő helyen állt, bár az elmúlt 20 évben a statisztika javult. Ettől még továbbra is szem előtt kell tartani az öngyilkosság problémáját, amely sokszor tabu és a társadalom elítéli, megbélyegzi az öngyilkosságot elkövetőt.

Az öngyilkosság olyan több - individuális és társadalmi - okra visszavezethető cselekmény, ami ha nem is önálló betegség, ám mégis kóros lélektani folyamat eredménye.

Milyen előítéletek vannak az öngyilkossággal kapcsolatban?

Tudta?

Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint évente 877 ezer ember menekül öngyilkosságba világszerte. A férfiak hajlamosabbak a "jóval halálosabb" módszerek alkalmazására, míg az öngyilkosságot fontolgató nők leginkább a gyógyszer-túladagolás és a mérgezés mellett döntenek.

1. „Aki beszél róla, az nem követi el.” Ez nem így van, valójában sokszor nem veszik észre a segélykiáltást.

2. „Aki öngyilkos akar lenni, az nem kísérletezik, hanem komolyan teszi meg”. Az öngyilkossági kísérlet potenciálisan életveszélyes, és a kísérletet elkövetettek 10-30 százaléka később valóban öngyilkos lesz.

3. „Aki egyszer öngyilkosságot kísérel meg, az mindig veszélyeztetett marad”. Valójában sokan örülnek, hogy megmentették őket, mert tettük elkövetésekor krízisállapotban vannak. Mindemellett természetesen fokozottan oda kell rájuk figyelni.

Kinek a feladata az öngyilkosság-megelőzés?

A megelőzés komplex feladatot jelent, túlmutat az egészségügy határain. Az öngyilkosság prevenciója már gyermekkorban kezdődik, azzal, hogy az egészséges pszichés fejlődést és megküzdési módokat támogatjuk.

Így legnagyobb szerepe a szülőknek, nevelőknek, pedagógusoknak van. Későbbiekben is a család, a szociális környezet (barátok, munkatársak) lehet segítségére a krízisbe került személynek.

Az öngyilkossági szándék felismerésében segítséget nyújthat az ún. rizikótényezők ismerete.

Vannak életkorfüggő tényezők, mint serdülőkor, változókor, öregkor, valamint amikor a személyiségfejlődés megkövetelte életciklusváltás nehezedik az egyénre (pl. fiatal felnőtt önállósodása).

Bizonyos pszichiátriai betegségekben gyakrabban fordul elő öngyilkosság, ilyenek a depresszió, szenvedélybetegség (alkoholizmus), személyiség-fejlődési zavarok (érzelmileg labilis) vagy a pszichotikus állapotok, amik a realitás elvesztésével járnak.

Bizonyos életkörülmények is kiválthatnak szuicidium reakciót, mint pl. válás, elmagányosodás, munkanélküliség, anyagi veszteség, hontalanság, börtönbüntetés.

Meghallani a "segélykiáltást"

Az öngyilkosságra készülők 75-80 százaléka beszél előtte tettéről. A meghalási szándék kifejezése egyben segélykérést is jelent. Azt a vágyat fejezi ki, hogy a másik fél felismerje a jelzés mögötti elkeseredést és reagáljon arra.

A közlésnek több módja van, sokszor nyílt, direkt módon jelzik, van, hogy tréfálkozva, van, hogy csak álmokban vagy testbeszédben nyilvánul meg.

Jelzésértékű a gondolati, érzelmi és kapcsolati beszűkülés, az agressziólevezetés gátlása, ezáltal az agresszió önmaga felé irányulása, és az öngyilkossági fantáziák, esetleg konkrét terv. Az öngyilkosságra koncentráló személy védelme hasonló a krízis állapot kezelésével.

Tehát amit bárki megteheti, hogy a veszélyeztetett embertársa felé fordul, megértéssel, együttérzéssel, ugyanakkor a probléma tényszerűsítése mellett az eddigi problémamegoldó kísérletek (kudarcok) átbeszélésével, új stratégia, perspektíva kialakítása a cél.

Szükség szerint a hozzátartozókat be kell vonni, vagy professzionális lelki segítőhöz irányítani, kísérni az öngyilkossági veszélynek kitett személyt.

Ezt is olvassa el! Mit tehetünk, ha ismerősünk öngyilkossági szándékot fontolgat?

A téma cikkei

6/1 Öngyilkosság - A sötétbe vivő út
6/2 Öngyilkosság - Megakadályozható lenne? Mit tegyünk?
6/3 Öngyilkosság és öngyilkos szándék - Mi állhat a háttérben?
6/4 Öngyilkosság - Hogyan ismerjük fel az előjeleket?
6/5 Öngyilkossági hajlam - Kezelések és gyógyszerek
6/6 Öngyilkossági szerződés

Dr. Bakos Cinnia Dóra, pszichiáterForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Bakos Cinnia Dóra, pszichiáter

Cikkajánló

Krónikus fejfájás
Krónikus fejfájás

Tippek krónikus fejfájásban szenvedőknek.

Hátfájás
Hátfájás

Mit érdemes tudni a hátfájásról?

WEBBeteg - Dr. Mélypatakiné Dr. Áfra Júlia, szakgyógyszerész
WEBBeteg - Dr. Pálvölgyi Rita, pszichiáter, pszichoterapeuta
WEBBeteg - Dr. Pálvölgyi Rita, pszichiáter, pszichoterapeuta
WEBBeteg - Marsi Zoltán, oktatás- és egészségfejlesztési szakértő
WEBBeteg összeállítás - Dr. Zsuga Judit, pszichoterapeuta
WEBBeteg - Dr. Dinya Zoltán, pszichiáter
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.