Színtévesztés és színvakság - A színlátás zavarai

Az emberiség körülbelül 4 százaléka különböző mértékben összecseréli a színeket. Magyarországon mintegy 400.000, az egész világon körülbelül 200 millió színtévesztő él.

A szem ideghártyájában kétféle érzékelő sejt van: a csap és a pálcika. A színek érzékelésére az ideghártya receptorai közül a csapok képesek, melyek lefedik az érzékelt fény teljes tartományát. A receptoroknak három fő típusuk van a jellegzetes fényérzékelési spektrumnak megfelelően: vörös (570 nanométer), zöld (535 nm) és ibolya-kék (445 nm).

Ha bármely típusú színérzékeny receptor hiányzik: színvakságnak (anopia) nevezzük. Ha a receptorok mennyisége csökkent vagy nem működnek megfelelően, akkor színtévesztésről (anomália) beszélhetünk.

Mi micsoda? - Fogalomtár

A betegségek nevében feltüntetjük, mely szín érzékeléséért felelős receptorokban van eltérés. Ha az egyik receptor típussal gond van, azt nevezzük színtévesztésnek.

• Trichromat = ha mindhárom csaptípus megtalálható, a teljes színkört látja az illető.
• Protanomália = vörösszín-tévesztés;
• Deuteranomália = zöldszín-tévesztés;
• Tritanomália = kékszín-tévesztés;
• Dichromatia = csak kétféle receptor van, az egyik teljesen hiányzik;
• Protanopia = vörösszín-vakság;
• Deuteranopia = zöldszín-vakság;
• Tritanopia = kék színre vak;
• Monochromatia = egyetlen típusú receptor található meg. Általában a kék színre érzékeny receptorok maradnak meg.
• Achromatia = teljes színvakság. A szín érzékeléséért felelős összes receptor (csapok) hiányzik: az illető csak homályos fekete-fehér képet lát. Jellemző a nagyon erős fényérzékenység is.

Színlátás
A teljes színkör	A vörösszín-vakok így látják a színkört	A zöldszín-vakok így látják a színkört

Öröklött és szerzett színtévesztés

A színlátás zavarai lehetnek öröklöttek és szerzettek. A csapok vörös- és zöldszín-specifikus festéksejtjének génje az X nemi kromoszómához kötött. A nemhez kötött öröklődés miatt 20-szor több férfi érintett.

A kaukázusi férfiak körülbelül 8, míg a nők 0,4-0,5 százaléka "vörös-zöld" színtévesztő. A színtévesztő kisfiú anyjától kapja a kóros gént tartalmazó X kromoszómát, az anya tünetmentes „hordozó”. Nő is lehet színtévesztő akkor, ha az apa színtévesztő az anya pedig „hordozó”.

Az örökölt kék színvakság (tritanópia) sokkal ritkább, a népesség mintegy 0,05 százalékában észlelhető.

A színlátási zavarok egy része nem örökletes, hanem úgynevezett „szerzett”: különböző szemészeti betegséget kísérhetnek színérzékelési zavarok (pl.: ideghártya-betegségek, zöld hályog, szürke hályog stb.). Bizonyos vegyszerek vagy gyógyszerek mellékhatásként is okozhatnak hasonló tüneteket.

A színtévesztést és színvakságot megállapító vizsgálatok

A betegeknek nincs jellegzetes tünetük, panaszuk. Általában véletlenül fedezik fel, alkalmassági- és szűrővizsgálatok során.

A legelterjedtebb vizsgálati módszer az Ishihara-tábla a színvakság vagy színtévesztés felismerését segíti elő. A táblákon azonos világosságú, de különböző színű és méretű kerek foltokból számok vagy betűk rajzolódnak ki.

Pszeudo-izokromatikus ábrák -"pöttyös táblák"- (Ishihara, Dvorin, Velhagen, Rabkin, American Optical, Hardy-Rand-Rittler, F2, Ohkuma stb.). Szabálytalan eloszlásban különböző színű, de azonos világosságú kerek foltok vannak és ezek között egyenlő vagy hasonló színű foltok a normális színérzésű számára jól olvasható számokat vagy betűket képeznek.

Vizsgálatban rejlő hibalehetőségek elkerüléséért a vizsgálatot lehetőleg természetes fénymegvilágítás mellett, olvasótávolságból, körülbelül 30-50 cm-ről kell elvégezni (ha szükséges, olvasókorrekció viselése mellett). A felismerést befolyásolhatja a táblák felületének csillogása, a nagy távolság (5 m), nem megfelelő megvilágítás is. Hibás kivitelezés az egészséges gyermeket színtévesztőnek bélyegezheti.

Anomaloszkóp - Egyszerű, precíz műszeres vizsgálati módszer a színvakság és színtévesztés típusának azonosítására, fokának meghatározására. Működési elvük a színkeverésen alapul: lítiumvörös és higanyzöld megfelelő arányú keverésével a nátriumsárgával azonos tónusú szín előállítható (vörös+zöld=sárga). A megfelelő színkeverési arány segítségével az anomális hányados meghatározható (Rayleigh-féle egyenlet). A vizsgálat során az a feladat, hogy az alsó és felső mezőt azonos színűre állítsuk be.

Vörös- vagy zöldszín-tévesztők az átlaghoz képest más arányban keverik a színeket. Vörösszín-tévesztők (kevésbé érzékelik a vörös színt) több vöröset használnak, míg zöldszín-tévesztők (kevésbé érzékelik a zöld színt) több zöldet használnak a sárga kikeveréséhez. Szerzett színlátászavarok esetén fontos a betegség mértékének, fokának követése.

Teszt Színtévesztő tesztünk online kitöltése

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Papp Júlia, szemész