Szemárpa, jégárpa és kezelésük

Dr. Papp Júlia
szerző: Dr. Papp Júlia, szemész - WEBBeteg
frissítve:

Az árpának nevezett kis duzzanat valójában a szem környékén lévő mirigyek gyulladása. Két típusa van: a szemárpa (hordeolum), ami a Zeiss-, a Moll- vagy Meibom-mirigyek akut gyulladása és a jégárpa (chalasion), ami a Meibom-mirigyek krónikus gyulladása. Milyen tünetekről ismerhetőek fel ezek és hogyan kezelhetőek?

A szemhéjak szélén sorban számtalan, különböző típusú mirigy van, ezek felelősek a könnyben lévő lipidek (olajos-zsíros váladék) termeléséért. A szemhéj belső felületén vannak a Meibom-mirigyek, ezek gyulladása a gyakori belső árpa. Viszonylag ritkább a szemhéj külső felületén elhelyezkedő Zeiss- és Moll-mirigyek gyulladása, a külső árpa.

A gyulladás eredményeként a mirigyek kivezető csatornája elzáródik, ezért kis göb alakul ki. Gyakran egyetlen ilyen göb figyelhető meg, más esetekben egymás mellett több árpa is megjelenhet. A gyulladás fájdalmas, kellemetlen, ám a látás épségét nem veszélyezteti.

A szemárpa (hordeolum)

A szemárpa az egyik leggyakoribb szemészeti megbetegedés.

Szemárpa: belső árpa a szemen
Belső árpa

Szemárpa: külső árpa a szemen
Külső árpa

Mik a tünetei?

Szemárpa valószínűsíthető, ha a következő tüneteket tapasztalja: a szemhéj duzzadttá, pirossá válik, előrehajolva nyomódik, lüktet. A kötőhártya bepirosodhat, a szemrés váladékozhat, a szemhéjakon göb észlelhető.

Mi okozhatja?

Szemárpa legkönnyebben akkor alakulhat ki, ha lecsökken a szervezet védekezőképessége (cukorbetegség, legyengült immunrendszer, egyes vírusfertőzések), nem megfelelőek a higiénés körülmények (huzatos, poros, szennyezett, olajos környezet), illetve egyes rossz szokások (szemhéjak intenzív dörzsölése koszos, olajos kézzel) következtében. Hölgyek esetében gyakori, hogy a túlzott sminkhasználat miatt alakul ki.

Hogyan kezelhető?

„Friss” szemárpa esetén első lépésben kenőccsel, szemcseppel lokalizálni kell a gyulladást. Antibiotikumkenőcsös párakötést kell alkalmazni addig, amíg a gyulladás beolvad és a kísérő tünetek mérséklődnek. Meleg vizes vattával enyhe masszírozás, a szemhéjak áttörlése javasolt. Néha a beolvadt terület magától is kifakadhat, a genny kiürülhet.

Kifakadt az árpa? Nem kell megijedni

Párakötést alkalmazva az árpa „kifakadásakor” nagyobb mennyiségű genny jelenik meg a szemrésben. Ez a gyógyulás és nem a rosszabbodás jele.

Ha a beolvadást követően az árpa nem nyílik meg magától, műtétre van szükség. Túl korán – a genny beolvadása előtt – végzett megnyitás során nincs minek kiürülni, így a megnyitás időpontját orvosa határozza meg.

A műtét során lidokain injekcióval érzéstelenítik a szemhéj adott részét, majd 2-3 mm-es kis metszést ejtenek a göb felett. Belső árpánál a szemhéj belső felületén a szélre merőleges, míg a külső árpánál a külső felületén a szemhéjszéllel párhuzamos metszést ejtenek, a genny így ki tud ürülni. Ezt követően párakötést helyeznek fel, otthonra pedig antibiotikumos szemkenőcs használatát ajánlhatja orvosa. A kis seb varratok nélkül is begyógyul.

Az érzéstelenítő injekciót követően a szemhéjak bevérezhetnek. Ez a bevérzés ártalmatlan, inkább csak kozmetikai problémát okoz, mely néhány hét alatt nyom nélkül felszívódik.

Mit lehet tenni az árpa kiújulása ellen, illetve mi a teendő, ha mégis visszatér?

Amennyiben árpa keletkezik a szemén, később is figyelnie kell a megelőzésre. Ez azt jelenti, hogy fokozottan figyelnie kell a szem higiéniájára, kerülni kell a szennyezett (poros, olajos) környezetet, a szem dörzsölését és a túlzott sminkhasználatot, óvnia kell szervezete védekezőképességét.

Ha a hajlamosító tényezők továbbra is fennállnak, a szemárpa kiújulhat, ismételten visszatérhet és a műtét megismétlése válhat szükségessé. Csökkent védekezőképesség esetén súlyosabb szemhéjtályog is kialakulhat, valamint a gyulladás tovább terjedhet a szemgödör mélyebb részébe, és betörhet az érhálózatba is.

A visszatérő árpa esetén ki kell vizsgálni a hátteret, például az esetleges cukorbetegséget, immunhiányos állapotot. Cukorbetegség esetén gyakori a kiújuló árpa. Gyakran az alapbetegség kezelésével csökkenthető az árpa kiújulásának esélye is. Kifejezetten makacs esetekben szájon át szedett antibiotikumokra is szükség lehet.

Mikor kell daganatra gyanakodni?

Daganatos elváltozás lehetősége akkor vetődik fel, ha ugyanazon a helyen újra és újra megjelenik az árpa, illetve sosem múlik el teljesen.

A jégárpa (chalasion)

Jégárpa (chalasion)A jégárpa a Meibom-mirigyek hosszú ideje fennálló (krónikus) gyulladása, amely a kivezető csatorna elzáródásával jár. Az elzáródás mögött a váladék felhalmozódik, nem tud kiürülni.

Tünetei

Mivel általában hónapok óta fennálló elváltozásról van szó, nincsenek friss gyulladásos tünetek, az apró göb fájdalmatlan. Leggyakrabban a felső szemhéj középső részén jelenik meg. A szemhéjon békés környezetben tapintható, panaszokat általában nem okoz. A kivezető cső ritkán magától is megnyílhat, így a felgyülemlett váladék kiürül. Időnként fellángolhat a gyulladás, amikor a környezete meleggé, pirossá, duzzadttá válik.

Kezelése

Mivel magától csak ritkán nyílik meg, a műtét a legtöbb esetben nem kerülhető el. A szemárpa esetén leírt módon megnyitják, és a váladékot eltávolítják. Ezt követően a rostos, heges tokot feltétlenül ki kell metszeni, különben újra megtelik és visszatér az árpa.

Visszatérő jégárpa esetén szövettani vizsgálat is elengedhetetlen, mivel a Meibom-mirigy rosszindulatú daganata is hasonló megjelenésű. Ez a daganat lassan növekszik, de beszövi a környezetét, és 10-15 százalékban áttétet is adhat.

Kapcsolódó A 10 leggyakoribb, betegségre utaló jel a szemen

Dr. Papp Júlia, szemész szakorvos

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Papp Júlia, szemész szakorvos

Cikkajánló

Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.