Daklinza filmtabletta
betegtájékoztató
1. Milyen típusú gyógyszer a Daklinza és milyen betegségek esetén
alkalmazható?
A Daklinza egy antivirális gyógyszer, amelyet egyéb gyógyszerekkel kombinációban a krónikus
(tartósan fennálló) hepatitisz C (a máj fertőző betegsége, amelyet a hepatitisz C vírus okoz) kezelésére alkalmazzák felnőtteknél.
A Daklinza hatóanyaga a daklataszvir.
Daklinza filmtabletta GYÓGYSZERINFÓK
Hatóanyag
daklataszvir
Bristol-Myers Squibb Pharma EEIG
szakorvosi ellátás mellett
Kiszerelések
- 60 mg (28x)
Betegtájékoztató tartalom
2. Hogyan kell alkalmazni a Daklinza-t?
A Daklinza csak receptre kapható, és kizárólag a hepatitisz C kezelésében tapasztalattal rendelkező
orvos kezdheti meg és felügyelheti a kezelést.
A Daklinza 30 és 60 mg-os tabletták formájában van forgalomban. A normál dózis 60 mg naponta
egyszer. A Daklinza más, a krónikus hepatitisz C kezelésére használt gyógyszerekkel, például
szofoszbuvirral, alfa-peginterferonnal és ribavirinnel kombinálva alkalmazandó.
Az alkalmazandó gyógyszerek kombinációja és a kezelés időtartama függ a beteget fertőző hepatitisz C vírus genotípusától, illetve a májelváltozás jellegétől, például, hogy a beteg májcirrózisban (hegesedés) szenved-e vagy a máj nem működik megfelelően. További információ a betegtájékoztatóban található.
3. Hogyan fejti ki hatását a Daklinza?
A Daklinza hatóanyaga, a daklataszvir gátolja az úgynevezett „NS5A” fehérje működését a hepatitisz C vírusban, amely nélkülözhetetlen a vírus szaporodásához. A fehérje gátlása által a gyógyszer megállítja a hepatitisz C vírus sokszorozódását. A hepatitisz C vírusnak számos genotípusa létezik, és a Daklinza hatékonynak bizonyult az 1-es és 4-es genotípus ellen.
4. Milyen előnyei voltak a Daklinza alkalmazásának a vizsgálatok során?
Egy 211 felnőtt részvételével végzett fő vizsgálatban igazolták, hogy a szofoszbuvirral kombinációban alkalmazott Daklinza (ribavirinnel vagy anélkül) hatékonyan tisztítja meg a vért a hepatitisz C vírustól. A vizsgálatban résztvevő betegek 1-es, 2-es vagy 3-as genotípussal voltak fertőzöttek, és mindannyian 12 vagy 24 hétig kapták a kezelést. A legtöbb beteg korábban nem kapott kezelést a hepatitisz C ellen, de néhányuk 1-es genotípusú fertőzése volt, amely rezisztens volt a standard gyógyszerekre (telaprevir vagy boceprevir - az úgynevezett NS3/4A inhibitorok - kombinációban alfa-peginterferonnal és ribavirinnel).
Az 1-es genotípussal fertőzött betegek körülbelül 99%-a (126-ból 125), a 2-es genotípussal fertőzöttek 96%-a (26-ból 25) és a 3-as genotípussal fertőzöttek 89%-a (18-ból 16) esetén 12 héttel a tervezett kezelés befejezését követően a vírus nem volt kimutatható a vérben.
A 4-es genotípussal fertőzött betegekkel végzett, kiegészítő vizsgálatok arra utalnak, hogy a Daklinza a 4-es genotípus ellen ugyanolyan hatékony, mint az 1-es genotípus ellen.
5. Milyen kockázatokkal jár a Daklinza alkalmazása?
A szofoszbuvirrel kombinált, ribavirinnel vagy anélkül adott Daklinza leggyakoribb mellékhatásai a fáradékonyság, hányinger és a fejfájás. A Daklinza alkalmazásával kapcsolatban jelentett összes mellékhatás teljes felsorolása a betegtájékoztatóban található.
A Daklinza nem alkalmazható együtt bizonyos gyógyszerekkel, amelyek csökkenthetik a Daklinza hatásait. A Daklinza-val együtt nem szedhető gyógyszerekkel kapcsolatos további információkat lásd a betegtájékoztatóban.