• Irodalmi délután az Országos Onkológiai Intézetben


        A Magyar Rákellenes Liga szeretettel vár minden kedves érdeklődőt Ruva Farkas Pál irodalmi délutánjára 2010. szeptember 7-én, kedden, 15 órától az Országos Onkológiai Intézet Tükörtermébe (Bp., XII., Ráth Gy. u. 7-9. Kékgolyó utca felőli bejárat, földszint).

        Közreműködnek: Hegedűs D. Géza Kossuth-díjas színművész, Balázs Ágnes színművész-író, Gáspár András színművész.

        A belépés díjtalan.

        A költő eredeti hangvételű verseit erő, szabadság, az Isten közelségét érző és félő eszmélet, az élet értelmének boncolgatása hatja át.

        „Tudom hogy egyszer
        talán meghalunk
        de amíg nem visz
        el minket az utolsó vonat
        addig örülhetünk
        a napnak…
        a mának…
        de főleg az
        emlékeinknek higgyünk
        mert az örök
        mint az első szerelem
        mely először simogatja meg a szívünket…”

        (Ruha Farkas Pál: A harmadik nyár)

        Ruva Pál Ars-Más (Józseftől Máriáig) címmel gyűjtötte össze új verseit. Eredeti hangvételű líra ez, egy varázslatos misztikájú néphez tartozó költő hangja szól minden sorából. Előző műveiben − prózáiban, esszéiben, verses köteteiben − népe, a cigányság talál reprezentánsára. Ruva Pál ismeri az övéit, ismeri szenvedéseit és örömeit, megélte a falusi lét küzdelmes, de boldog, mert a nehézségek ellenére is a szeretet, a szolidaritás, az együvé tartozás élményét. Líráját, ahogy a romák dalait is, a szürrealizmus színezi és emeli a puszta valóság fölé. Verseiben a soha nem múló szülőföld (Újkígyós) és szülő szeretet ötvöződik a szerelem vallomásos kitárulkozásával. Démonok sugallatára ír, a szenvedély, a költői tehetség, a mélybe és magasságba látás démonai segítik, úgy teremtik Ruva Pálban a verseket, miként a tragikus sorsú spanyol Frederico Garcia Lorca költői lelkében is.

        Erő, szabadságvágy, az Isten közelségét érző és félő eszmélet, az élet értelmének boncolgatása árad lírájából. Új verseiben is olykor a magyarról átvált roma nyelvre, mintha zenét komponálna a sorok közé. Nem készít ezekhez lábjegyzetet, mert tudja jól, hogy a versben a szöveg mellett éppen olyan fontos a hangok zengésének a szerepe is. Ha az olvasó nem érti is a roma sorokat, mégis megérzi, mert a téma egészéből megsejtheti jelentésüket.

        Szerelmi költészetét olvasva az ember a vándorló cigányok esti tábortüze mellé képzeli magát, ahol a csendben megszólal halkan egy dallam, és a férfi, félkönyékre dőlten duruzsolja a lánynak a szép szavakat. Mint például a Garabonciás cigány című versben: / Ki tudja, meddig fut még a csikó?.../ hát kévét kötök / most napsugárból / és felviszem neked a padlásra / hajadba meg kék pántlikát kötök / hogy kék szemed tündökölhessen / mint az ég / és szíved örülhessen / mint a tavasszal született kiscsikó…

        Ruva Pál népének költője, vagyis tápláló gyökerei vannak, soha meg nem tagadott gyökerek, melyek újra és újra erőt adnak lírájának az egyetemes magyar irodalom gazdagítására.

        Szakonyi Károly
         
         
        Üdvözlettel:
         
        Kéri Ibolya - szociális munkás
        Magyar Rákellenes Liga
         
        Központi Iroda: 1123 Budapest, Ráth György u. 6.
        Levélcím: 1507 Budapest, Pf. 7.
        Tel.: +36-1-225-1621, -1622
        Fax: +36-1-225-1623
        Mobil: +36-20-331-6408
        E-mail: [email protected]
        Honlap: www.rakliga.hu
         
        Kérjük, hogy adója 1%-ával támogassa rákellenes tevékenységünket! Köszönjük!
        Adószámunk: 19653417-2-43