• Hallássérültek Világnapja


        A Siketek Nemzetközi Szövetségének határozata alapján, 1958 óta minden év szeptember utolsó vasárnapján - az idén szeptember 30-án - tartják a Hallássérültek (Siketek) Világnapját.

        A Siketek Nemzetközi Szövetségének határozata alapján, 1958 óta minden év szeptember utolsó vasárnapján - az idén szeptember 30-án - tartják a Hallássérültek (Siketek) Világnapját.

        A fő cél, hogy felhívják a figyelmet a hallássérültek sajátos kommunikációs problémáira, s az ennek következtében fellépő életminőségbeli hátrányok megoldására mozgósítsák a társadalmat és a döntéshozó szerveket.

        Magyarországon majdnem egymillió ember él valamilyen fokú halláskárosodással.

        A "hallássérült" kifejezés, a siketeket és a nagyothallókat egyaránt magába foglaló gyűjtőfogalom. Siketnek kell tekinteni azt a személyt, akinek a hallásküszöb értéke mindkét fülön 80 decibel felett van, nagyothalló az, akinél ez az érték 60-80 decibel közé esik. Világszerte 250 millió ember szenved hallássérüléstől, közülük 70 millió csaknem teljesen süket.

        Szakértői vélemények szerint, a szegény országok lakosai tízszer akkora valószínűséggel süketülnek meg, mint az iparilag fejlett országokban élők. A szegény országokban gyakoribb a fiatalkori hallássérülés, főként a hiányos orvosi ellátás következményeként. Ezt előidézheti nem kezelt középfülgyulladás, agyhártyagyulladás, vagy az anya terhesség alatti megbetegedése. Mindenütt jellemző az időskori halláskárosodás, újabban azonban egyre több hallásromlás nem az életkor, hanem a környezeti zajártalom számlájára írható.

        Az 1907-ben alakult Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége látja el az érdek képviseleti feladatokat. Már hagyomány, hogy ezen a napon emlékeznek meg Cházár Andrásról, a hazai siket oktatás nagy alakjáról. A siket gyerekek intézményes, állami oktatása 1891-ben kezdődött el Budapesten.