• A tuberkolózis világnapja


        Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1982-ben nyilvánította a tuberkulózis (gümőkór, tbc, tüdőbaj) világnapjává március 24-ét, mert 1882-ben ezen a napon jelentette be Robert
        Koch német orvos a tuberkulózis baktériumának felfedezését.

        Az Egészségügyi Világszervezet (WHO), 1982-ben nyilvánította a tuberkulózis (gümőkór, tbc, tüdőbaj) világnapjává március 24-ét, mert 1882-ben ezen a napon jelentette be Robert Koch német orvos a tuberkulózis baktériumának felfedezését. A világon, évente 1,6-1,7 millió ember hal meg ebben a rég legyőzöttnek hitt betegségben. A baktérium által terjesztett fertőző betegségek közül, a tbc szedi a legtöbb áldozatot.

        A tüdőtuberkulózis (tbc, más néven tüdőgümőkór) fertőzéses eredetű megbetegedés, melyet a Mycobacterium hominis és Mycobacterium bovis nevű baktériumok okoznak.

        {$hirdoboz2082}A régóta ismert tbc, Európában az ipari forradalom idején vált nagyon gyakorivá, a túlzsúfolt városokban a halálesetek több mint 30 százalékát okozta. Az antibiotikumok kifejlesztésével, az 1940-es évektől a tbc elleni harc megnyertnek tűnt, de az 1980-as évek óta a megbetegedések száma ismét növekvő tendenciát mutat.

        Egyes baktériumtörzsek a szokásos antibiotikumokkal szemben ellenállóvá váltak, s a védőoltás, a BCG is veszített hatékonyságából. Bár a halálesetek 95 százalékát a fejlődő országokban regisztrálják, a baktériumok az utazások megszaporodása nyomán visszatértek a gazdag országokba is.

        Magyarországon a tüdővész a múlt század elején népbetegség volt, nem véletlenül nevezték morbus hungaricusnak, a lakosság 80 százaléka szenvedett benne. Az 1950-es évek szigorú intézkedései és a tüdőszűrő rendszer kiépítése visszaszorította a megbetegedések számát.