• Zsákvese - Okok, tünetek és diagnosztizálás

        Szerző:
        WEBBeteg

        A zsákvese (hydronephrosis) egy olyan állapot, amelyben a vesemedence és a vesekelyhek (vagyis a vese ürgerendszere) erősen kitágult. A zsákvese a vizeletelfolyás akadályozottsága (obstruktív uropátia) miatt alakul ki. Ennek következtében hosszú távon a veseszövetek tönkremennek, így a veseműködés korlátozottá válik. Az okoktól függően az egyik vagy mindkét vese zsákvesévé alakulhat.

        A téma cikkei
        2/1 Zsákvese - Okok, tünetek és diagnosztizálás
        2/2 A zsákvese kezelése és a megelőzés lehetőségei

        A zsákvese veleszületett fejlődési rendellenesség is lehet, mely a csecsemőnél veseelégtelenséget okozhat. A betegség bármely életkorban kialakulhat. Hátterében gyakran áll vesekövesség.

        Milyen okok vezethetnek zsákvese kialakulásához?

        A vese üregrendszerének kitágulásához a vizelet szabad elfolyásának útjába került akadály vezet. Vizeletelfolyási akadályt számos dolog képezhet.

        Alapvetően a hydronephrosisnak két típusát különböztetjük meg, a primer és a szekunder formát. A betegség lehet veleszületett, ezt nevezzük primer hydronephrosisnak. Ha születés után alakul ki, másodlagosan, az élet folyamán bármikor, akkor szekunder hydronephrosisról beszélünk.

        Hirdetések

        A pimer hydronephrosis a veséket a húgyhólyaggal összekötő húgyvezetékeket vagy a húgyhólyagból a külvilágba vezető húgycsövet érintő szűkületet (sztenózis) okozó fejlődési rendellenesség következménye.

        A szekunder hydronephrosisnak számos különféle oka lehet. A következők vezethetnek vizeletelfolyási zavarhoz, ami zsákvese kialakulását vonhatja maga után:

        • Vesekövek, illetve húgykövek, amelyek a vizelet szabad elfolyásának akadályát képezhetik a vesékben, a húgyvezetékekben, a húgyhólyagban vagy a húgycsőben

        • Hólyagürítési zavarok idegi (neurológiai) zavarok (pl. harántbénulás vagy szklerózis multiplex) miatt

        • Retroperitoenális fibrózis: ez egy olyan betegség, amely a hashártya mögötti kötőszövet fokozatos felszaporodásával jár, ami nyomja az ott elhelyezkedő szerveket, beleértve a húgyvezetékeket is egyre inkább beszűkítve azokat

        • A női nemi szervek betegségei, például endometriózis, valamint méhen kívüli terhesség (ha a megtermékenyített petesejt a petevezetékbe vagy hasüregbe ágyazódik be). Az egyébként normális terhesség is okozhat vizeletrekedést, vizeletelakadást

        • Bizonyos gyógyszerek mellékhatása

        • Gyulladásos gócok (tályog, abszcesszus)

        • A vesevezetéket érintő sérülések, műtéti szövődmények

        • Daganatok, amelyek a vizelet elfolyását akadályozzák, vagy beszűkítik a húgyutakat, pl. húgyvezetékrák (ureterkarcinóma) vagy húgyhólyagrák, prosztatarák, a női nemi szervek, illetve más hasüregi, valamint medencei szervek daganatai, tovább jóindulatú proszatatamegnagyobbodás (benignus prostatahyperplasia (BPH)).

        Ez a cikk is érdekelheti Önt! A leggyakoribb daganatok első tünetei

        A hydronephrosis tünetei

        Hydronephrosis esetén a vese üregrendszere (a vesemedence és a vesekelyhek), illetve olykor a húgyvezeték felsőbb szakaszai erősen kitágulnak. A veseállomány (vesekéreg és vesevelő) a vizelet túlságosan nagy nyomása miatt egyre inkább elvékonyodnak. A hydronephrosis így krónikus veseelégtelenség (insufficientia renalis) kialakulásához vezet. A veseparenchyma elvékonyodása következhet be.

        A hydronephrosis vizeletürítéssel kapcsolatos panaszokban, tünetekben mutatkozik meg, ilyen a kis mennyiségű vizelet ürítése (oliguria) vagy a vizeletürítés hiánya (anuria). Amikor a hydronephrosis krónikusan alakul ki, a páciensek gyakran semmilyen panaszt nem észlelnek.

        A vizeletelfolyás akadályozottsága növeli a húgyúti, illetve a veséket érintő fertőzésekre való hajlamot. A zsákvese szövődményeként a kórokozók szétterjedhetnek a szervezetben és vérmérgezést (szepszis) okozhatnak.

        Ha a hydronephrosis hátterében a húgyutak fejlődési rendellenessége áll, akkor más szervek fejlődési rendellenessége is fennállhat, így például a nemi szerveké, a szívé vagy a szemeké.

        Hogyan diagnosztizálható a zsákvese?

        A vizeletelfolyás akadálya, illetve a zsákvese ultrahanggal jól megítélhető. Ezzel a vizsgálattal megállapítható a vesemedence és a vesekelyhek tágulatának foka, és a veseállomány vastagsága mérhető. A veleszületett hydronephrosis felfedezésére gyakran kerül sor terhességi rutin ultrahangvizsgálat során, amikor a magzat még az édesanyja méhében van.

        A zsákvese pontos okának megállapításához további vizsgálatok lehetnek szükségek, többek között computertomográfia (CT), mágnesrezonanciás tomográfia (MRT), urográfia (a húgyutak kontrasztanyagos röntgenvizsgálata), veseszcintigráfia. Egy további vizsgáló módszer a húgyvezeték-tükrözés (ureterorenoscopia), amely a húgyhólyag, a húgyvezeték és a vesemedence megítélését szolgálja egy vékony optikai készülék, az endoszkóp segítségével. A laborvizsgálat (vér- és vizeletvizsgálat) is fontos lehet.

        Differenciáldiagnózis

        Vizeletrekedés, vizeletelakadás, illetve hydronephrosis esetén a háttérben álló okokat ki kell deríteni, a további lehetséges betegségek feltárására vagy kizárására irányuló vizsgálatokat el kell végezni, a betegséget el kell különíteni más hasonló betegségektől, meg kell határozni a betegség pontos típusát, és az esetlegesen fennálló veseműködési zavarokat is ki kell deríteni.

        Olvasson tovább! A zsákvese kezelése és a megelőzés lehetőségei

        Forrás: WEBBeteg
        B. M., szakfordító; www.chirurgie-portal.desymptomat.de
        Lektorálta: Dr. Papos István, urológus

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Koleszterincsökkentés

        Dr. Vajda Orsolya

        Mi alapján választ gyógyszert az orvos? Mennyi ideig kell szedni?

        Mi az a divertikulózis?

        Dr. Mármarosi István

        Mi utalhat a vastagbél falán kitüremkedő képletek jelenlétére?

        A zsákvese kezelése és a megelőzés lehetőségei

        A zsákvese, más néven hydronephrosis a vesemedence és a vesekelyhek kóros tágulatát jelenti, mely a vizelet elfolyásának akadályozottsága következtében alakul ki. A vese üregrendszerében megnövekedett nyomás hosszú távon a veseállomány pusztulásához vezet. A kezelés a vizeletelfolyási akadály megszüntetését célozza, mely műtéttel vagy a húgyúti tükrözés során lehetséges.

        Az akut veseelégtelenség

        Az akut veseelégtelenség (insufficientia renis acuta) a vese vizeletkiválasztó funkciójának hirtelen bekövetkező csökkenése, illetve súlyos esetben megszűnése.

        A vesezsugorodás okai, tünetei, kezelése és megelőzése

        A vesezsugorodás (vesezsugor), amely a vese szöveteit érintő előrehaladó hegesedési folyamat utolsó stádiumában jelentkezik, kezelés hiányában a vese működésének megszűnését okozhatja. Végstádiumban urémia, azaz húgyvérűség alakul ki. A vesezsugorodás gyakran hosszú ideig nem kerül felfedezésre.

        Amikor a vese betegsége okoz magas vérnyomást

        Renoparenchymás eredetű magas vérnyomásról akkor beszélünk, amikor az emelkedett vérnyomás hátterében a vese parenchymájának, vagyis a vesét alkotó szövetnek valamilyen megbetegedése áll.

        Policisztás vesebetegség

        A policisztás vesebetegség a vese ritka, öröklődő megbetegedése. Kezdetben a tünetek nem specifikusak: hasi vagy deréktáji fájdalom tapasztalható.

        Hogyan ismerhetjük fel a vesegörcsöt?

        A vesekövesség gyakori probléma: a férfiak 10, a nők 5 százalékát érinti élete során. Leggyakrabban 30 és 60 éves kor között alakul ki, és sokáig tünetmentesen fejlődhet a vesében. Vesegörcs akkor jelentkezik, ha a vesekő elmozdul és a vizeletelvezető rendszerben elakad.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.