Zsákvese - Okok, tünetek és diagnosztizálás

A zsákvese (hydronephrosis) egy olyan állapot, amelyben a vesemedence és a vesekelyhek (vagyis a vese ürgerendszere) erősen kitágult. A zsákvese a vizeletelfolyás akadályozottsága (obstruktív uropátia) miatt alakul ki. Ennek következtében hosszú távon a veseszövetek tönkremennek, így a veseműködés korlátozottá válik. Az okoktól függően az egyik vagy mindkét vese zsákvesévé alakulhat.

A zsákvese veleszületett fejlődési rendellenesség is lehet, mely a csecsemőnél veseelégtelenséget okozhat. A betegség bármely életkorban kialakulhat. Hátterében gyakran áll vesekövesség.

Milyen okok vezethetnek zsákvese kialakulásához?

A vese üregrendszerének kitágulásához a vizelet szabad elfolyásának útjába került akadály vezet. Vizeletelfolyási akadályt számos dolog képezhet.

Alapvetően a hydronephrosisnak két típusát különböztetjük meg, a primer és a szekunder formát. A betegség lehet veleszületett, ezt nevezzük primer hydronephrosisnak. Ha születés után alakul ki, másodlagosan, az élet folyamán bármikor, akkor szekunder hydronephrosisról beszélünk.

A pimer hydronephrosis a veséket a húgyhólyaggal összekötő húgyvezetékeket vagy a húgyhólyagból a külvilágba vezető húgycsövet érintő szűkületet (sztenózis) okozó fejlődési rendellenesség következménye.

A szekunder hydronephrosisnak számos különféle oka lehet. A következők vezethetnek vizeletelfolyási zavarhoz, ami zsákvese kialakulását vonhatja maga után:

• Vesekövek, illetve húgykövek, amelyek a vizelet szabad elfolyásának akadályát képezhetik a vesékben, a húgyvezetékekben, a húgyhólyagban vagy a húgycsőben

• Hólyagürítési zavarok idegi (neurológiai) zavarok (pl. harántbénulás vagy szklerózis multiplex) miatt

• Retroperitoenális fibrózis: ez egy olyan betegség, amely a hashártya mögötti kötőszövet fokozatos felszaporodásával jár, ami nyomja az ott elhelyezkedő szerveket, beleértve a húgyvezetékeket is egyre inkább beszűkítve azokat

• A női nemi szervek betegségei, például endometriózis, valamint méhen kívüli terhesség (ha a megtermékenyített petesejt a petevezetékbe vagy hasüregbe ágyazódik be). Az egyébként normális terhesség is okozhat vizeletrekedést, vizeletelakadást

• Bizonyos gyógyszerek mellékhatása

• Gyulladásos gócok (tályog, abszcesszus)

• A vesevezetéket érintő sérülések, műtéti szövődmények

• Daganatok, amelyek a vizelet elfolyását akadályozzák, vagy beszűkítik a húgyutakat, pl. húgyvezetékrák (ureterkarcinóma) vagy húgyhólyagrák, prosztatarák, a női nemi szervek, illetve más hasüregi, valamint medencei szervek daganatai, továbbá jóindulatú proszatatamegnagyobbodás (benignus prostatahyperplasia (BPH)).

Ez a cikk is érdekelheti A leggyakoribb daganatok első tünetei

A hydronephrosis tünetei

Hydronephrosis esetén a vese üregrendszere (a vesemedence és a vesekelyhek), illetve olykor a húgyvezeték felsőbb szakaszai erősen kitágulnak. A veseállomány (vesekéreg és vesevelő) a vizelet túlságosan nagy nyomása miatt egyre inkább elvékonyodnak. A hydronephrosis így krónikus veseelégtelenség (insufficientia renalis) kialakulásához vezet. A veseparenchyma elvékonyodása következhet be.

A hydronephrosis vizeletürítéssel kapcsolatos panaszokban, tünetekben mutatkozik meg, ilyen a kis mennyiségű vizelet ürítése (oliguria) vagy a vizeletürítés hiánya (anuria). Amikor a hydronephrosis krónikusan alakul ki, a páciensek gyakran semmilyen panaszt nem észlelnek.

A vizeletelfolyás akadályozottsága növeli a húgyúti, illetve a veséket érintő fertőzésekre való hajlamot. A zsákvese szövődményeként a kórokozók szétterjedhetnek a szervezetben és vérmérgezést (szepszis) okozhatnak.

Ha a hydronephrosis hátterében a húgyutak fejlődési rendellenessége áll, akkor más szervek fejlődési rendellenessége is fennállhat, így például a nemi szerveké, a szívé vagy a szemeké.

Hogyan diagnosztizálható a zsákvese?

A vizeletelfolyás akadálya, illetve a zsákvese ultrahanggal jól megítélhető. Ezzel a vizsgálattal megállapítható a vesemedence és a vesekelyhek tágulatának foka, és a veseállomány vastagsága mérhető. A veleszületett hydronephrosis felfedezésére gyakran kerül sor terhességi rutin ultrahangvizsgálat során, amikor a magzat még az édesanyja méhében van.

A zsákvese pontos okának megállapításához további vizsgálatok lehetnek szükségek, többek között a computertomográfia (CT), a mágnesrezonanciás tomográfia (MRT), az urográfia (a húgyutak kontrasztanyagos röntgenvizsgálata), a veseszcintigráfia. Egy további vizsgáló módszer a húgyvezeték-tükrözés (ureterorenoscopia), amely a húgyhólyag, a húgyvezeték és a vesemedence megítélését szolgálja egy vékony optikai készülék, az endoszkóp segítségével. A laborvizsgálat (vér- és vizeletvizsgálat) is fontos lehet.

Differenciáldiagnózis

Vizeletrekedés, vizeletelakadás, illetve hydronephrosis esetén a háttérben álló okokat ki kell deríteni, a további lehetséges betegségek feltárására vagy kizárására irányuló vizsgálatokat el kell végezni, a betegséget el kell különíteni más hasonló betegségektől, meg kell határozni a betegség pontos típusát, és az esetlegesen fennálló veseműködési zavarokat is ki kell deríteni.

Tovább A zsákvese kezelése és a megelőzés lehetőségei

Forrás: WEBBeteg
Bak Marianna, biológus szakfordító; www.chirurgie-portal.de, symptomat.de
Lektorálta: Dr. Papos István, urológus