• Az akut veseelégtelenség

        Szerző:
        WEBBeteg

        Az akut veseelégtelenség (insufficientia renis acuta) a vese vizeletkiválasztó funkciójának hirtelen bekövetkező csökkenése, illetve súlyos esetben megszűnése.

        Az akut veseelégtelenség okai eltérőek, az általános tünetek azonban hasonlóak. Ezeket a vizeletkiválasztás csökkenése miatt a vérben felhalmozódó anyagok okozzák. Lefolyásában négy stádiumot különíthetünk el.

        A téma cikkei

        9/1 Mit mutat a laboreredmény? - Vesefunkció
        9/2 Kik hajlamosak veseelégtelenség kialakulására?
        9/3 Gyógyszerek által okozott vesekárosodás
        9/4 Az akut veseelégtelenség
        9/5 Krónikus veseelégtelenség
        9/6 A dialízis formái
        9/7 Veseelégtelenség - Milyen betegségekre hajlamosít?
        9/8 Gyógyszerszedés vesebetegség esetén
        9/9 Diéta krónikus veseelégtelenség esetén

        1. stádium: a károsodás szakasza. Ekkor még a kiváltó ok tünetei uralják a képet, a vese károsodása még nem észlelhető.

        2. stádium: a csökkent vizeletképzés szakasza. A 24 óra alatt képződött vizelet mennyisége alapján oliguria illetve anuria állapotot különböztetünk meg. Oliguriáról beszélünk, ha az így mért vizelet mennyisége kevesebb, mint 500 ml. Anuria pedig akkor áll fenn, ha a 24 órás vizeletmennyiség kisebb, mint 100 ml.
        Ebben a stádiumban a beteg végtagjai és arca puffadtak, vizenyősek (ödema). Hányinger, hányás, aluszékonyság, olykor izgatottság észlelhető. Magas vérnyomás (hypertonia), akut szívelégtelenség és tüdőödéma, illetve agyödéma alakulhat ki a szervezetben visszamaradt víz miatt.
        Szövődményként gyakran alakul ki gyomor-, illetve nyombélfekély (ulcus ventriculi/duodeni), hashártyagyulladás (peritonitis), szívburokgyulladás (pericarditis), vérszegénység (anaemia). A védekezőképesség csökkenése miatt tüdőgyulladá (pneumonia), súlyosabb esetben akár vérmérgezés (sepsis) is kialakulhat.

        Hirdetések
         

        3. stádium: az úgynevezett polyurias szakasz, a gyógyulás kezdete. Ebben a stádiumban a vizeletkiválasztás megindul, de még nem tökéletes. Nagy mennyiségű vizelet képződik, de a salakanyagok kiválasztása ehhez képest elmaradt. A nagy mennyiségű vizelet kiválasztása miatt a szervezetben folyadékhiány alakul ki. Ezért ilyenkor fokozott a kiszáradás, egyes szívritmuszavarok, a vérrögösödés (trombózis), valamint a vérrögképződés szövődményeként tüdőembólia kialakulásának kockázata.

        4. stádium: a teljes gyógyulás. A normális veseműködés visszaállásának fázisa.

        Az akut veseelégtelenség kialakulásának okai

        Az akut veseelégtelenség kialakulásához vezető okokat három fő csoportba sorolhatjuk.

        1. Vese előtti okok. Az első csoportba olyan állapotok tartoznak, amikor hirtelen csökken a vese vérátáramlása (praerenalis, azaz "vese előtti" veseelégtelenség). Emiatt zavart szenved a vesét alkotó sejtek tápanyag-, valamint oxigénellátása és a veseműködés zavara alakul ki. Így okozhat veseelégtelenséget a nagy mennyiségű vérveszteség, a nagy testfelületet érintő mély égési sérülés, a nagymértékű hasmenés vagy hányás során elveszített jelentős mennyiségű folyadék. Ide tartoznak azok a kórképek is, melyek során a vese vérátáramlása hirtelen lecsökken (például a vese verőerének trombózisa - arteria renalis thrombosis).

        Toxikus vesekárosodás

        A gyulladást okozó toxikus anyagok többsége valamilyen gyógyszer: ún. nem-szteroid gyulladáscsökkentő készítmények, egyes antibiotikumok és vízhajtók, valamint a daganatos betegségek gyógyításában használt egyes kemoterápiás szerek. Krónikus veseelégtelenségben szenvedő egyénekben ritkán okozhatnak akut veseelégtelenséget egyes röntgenvizsgálatok alkalmával adott kontrasztanyagok is.
        Toxikus akut veseelégtelenséget okozhatnak a nagyfokú izomszétesés során az izomból felszabaduló alkotóelemek is. Leggyakrabban trauma (crush szindróma) vagy túlzott fizikai aktivitás kapcsán, kábítószer élvezőkben, valamint egyes vérzsír-csökkentő gyógyszereket (statinok) szedő betegekben látunk ilyet. Hasonló mechanizmussal okozhat akut veseelégtelenséget a vörösvértestek károsodása is (haemolysis).

        2. A vese károsodása. A második csoportba olyan okok tartoznak, melyek direkt a vese szövetének károsításával okoznak zavart a vese működésében (renalis veseelégtelenség). Ilyen kórokok a vese gyulladásos megbetegedései, illetve egyes toxikus behatások. A gyulladás érintheti a vérből történő szűrlet (elsődleges vizelet) képzéséért felelős kapilláriskacsokat, úgynevezett glomerulonephritist okozva. A gyulladás kialakulhat a vese szövetközti állományában is. Kialakulásához egyes vírusfertőzések (például Hanta-vírus fertőzés), valamint különböző toxikus behatások vezethetnek.

        3. Vese utáni okok. Az akut veseelégtelenséghez vezető okok közül a harmadik csoportba olyan állapotok tartoznak, melyek a vese által képzett vizelet további elvezetését akadályozzák (postrenalis, "vese utáni" veseelégtelenség). Ezeket a kórállapotokat összefoglalóan nevezik "obstruktív uropathia"-nak (elzáródásos vizeletrendellenességnek) is.

        A vizelet útját akadályozó elzáródás a vesemedencétől a húgycsőig bárhol előfordulhat. Így okozhat akut veseelégtelenséget a húgyvezetőbe ékelődött vesekő, a húgyvezető tumora, a húgyhólyag daganata, a húgyhólyag ürülési zavarai, a prosztata megnagyobbodása vagy daganata, egyes szűkületet okozó fejlődési rendellenességek, illetve a húgyutakat kívülről leszorító elváltozások (méh-, végbél daganata, megnagyobbodott nyirokcsomók).

        Az akut veseelégtelenség kivizsgálása

        Vizelési napló
        A napló segítségével orvosát olyan információkhoz juttatja, mely közelebb visz a tünetek okához, és így a megfelelő kezelés kiválasztásához.

        A vizelési napló letöltése

        Az akut veseelégtelenség diagnózisának felállításához vér- és vizeletvizsgálatok szükségesek. A vérben mérik a vese által kiválasztott salakanyagok (urea, kreatinin), az ionok (nátrium-, kálium-, klorid-ionok) szintjét. A vizeletvizsgálat során a fehérje, nátrium és urea szintjének meghatározása, az ozmolalitás és a fajsúly mérése és időbeli változásuk követése a cél.

        Az akut veseelégtelenség diagnózisának felállítása után következnek a kiváltó ok felderítésére irányuló vizsgálatok. A veseverőér elzáródásának gyanúja esetén a pontos diagnózis felállításához az ér keringését ábrázoló Color-Doppler-ultrahangvizsgálat szükséges.

        A vese eredetű akut veseelégtelenség gyanúja esetén végzett hasi ultrahang vizsgálat alkalmával általában megnagyobbodott veséket írnak le. A diagnózishoz részletesebb vérvizsgálat, néhány esetben a veseszövetből történő mintavétel is szükséges lehetnek.

        A postrenalis akut veseelégtelenség kivizsgálása az urológus feladata. Ebben az esetben hasi ultrahang vizsgálatot követően pontosabb információt ad az MRI vizsgálat, valamint a húgyvezeték-tükrözés (ureteroscopia) és a húgyhólyag tükrözése (cystoscopia).

        A betegség kezelése

        Az akut veseelégtelenség kezelése egyrészt a hirtelen keletkezett, életveszélyes állapot elhárításából, másrészt a veseelégtelenséget kiváltó ok kezeléséből áll. A tüneti kezelés során igyekszenek a veseműködést megindítani vízhajtók adásával, valamint az ion-, és folyadékháztartást rendezni (amennyiben szükséges, infúziók adásával). Fontos a kiegyensúlyozott folyadékbevitel, valamint a megfelelően kalóriadús, ám fehérjeszegény táplálkozás.

        A művesekezelés

        A művesekezelés olyan külső beavatkozás, mely a hiányzó vesefunkciót pótolja. Három formája van: haemodialízis, haemofiltráció és hashártyán keresztüli dialízis. A hashártyán keresztül történő művesekezelést akut veseelégtelenségben nem alkalmazzák. A haemodialízis és a haemofiltráció lényegileg hasonló eljárások. A testből (leggyakrabban az alkar egyik vénájából) a vért egy speciális készülékbe vezetik, mely kiszűri a vérplazmából a salakanyagokat, így helyettesítve a veseműködést. Az ilyen módon megtisztított vért juttatják vissza a páciens érpályájába.

        Vesepótló kezelés (művesekezelés, vagy dialízis) bevezetése feltétlenül indokolt, ha a vérben mért salakanyagok szintje egy bizonyos értéket meghalad, valamint ha beteg anuriás. Indokolt lehet a művesekezelés akkor is, ha a szokványos kezelés mellett nincs megfelelő mértékű javulás, nagy a szövődmények kialakulásának veszélye, illetve amennyiben a veseelégtelenség tüneti súlyosbodnak.

        Az oki kezelés az akut veseelégtelenséget kiváltó tényező meggyógyítását célozza.

        • Prerenalis akut veseelégtelenség esetén elsődleges az elveszített folyadék-, illetve vér pótlása infúzióval, vérkészítményekkel, valamint a további vér-, illetve folyadékveszteség megakadályozása. A vese verőerének elzáródása esetén ér megnyitása a kezelés célja (vérrög feloldása, ballonos értágítás).

        • Renalis akut veseelégtelenség esetén a vesebetegség gyógyulásával a vese működése is helyreáll. Toxikus eredet esetén a feltételezett gyógyszer további bevitelének felfüggesztése szükséges.

        • Postrenalis akut veseelégtelenség kezelése során a vizelet elfolyását akadályozó tényező megszűntetése szükséges.

        Dr. Dobi Gyöngyi, belgyógyász


        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Dobi Gyöngyi, belgyógyász

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Kötőhártya-gyulladás

        Dr. Juhász Levente Ákos

        Mi jelzi, ha kötőhártya-gyulladása lehet gyermekének? Mikor forduljunk orvoshoz?

        Miért fáj a hátam?

        WEBBeteg

        A hátfájás az egyik legfőbb közegészségügyi probléma a világon. (x)

        Vesedialízis és sport

        Mostantól biciklizhetnek dialíziskezelés alatt a Klinikai Központ betegei, mindez új ehetőségek jelent a vesebetegek mozgásterápiájában, életminőségük javításában – jelentették be a Debreceni Egyetemen.

        Zsákvese - Okok, tünetek és diagnosztizálás

        A zsákvese (hydronephrosis) egy olyan állapot, amelyben a vesemedence és a vesekelyhek (vagyis a vese ürgerendszere) erősen kitágult. A zsákvese a vizeletelfolyás akadályozottsága (obstruktív uropátia) miatt alakul ki. Ennek következtében hosszú távon a veseszövetek tönkremennek, így a veseműködés korlátozottá válik. Az okoktól függően az egyik vagy mindkét vese zsákvesévé alakulhat.

        A vesezsugorodás okai, tünetei, kezelése és megelőzése

        A vesezsugorodás (vesezsugor), amely a vese szöveteit érintő előrehaladó hegesedési folyamat utolsó stádiumában jelentkezik, kezelés hiányában a vese működésének megszűnését okozhatja. Végstádiumban urémia, azaz húgyvérűség alakul ki. A vesezsugorodás gyakran hosszú ideig nem kerül felfedezésre.

        Amikor a vese betegsége okoz magas vérnyomást

        Renoparenchymás eredetű magas vérnyomásról akkor beszélünk, amikor az emelkedett vérnyomás hátterében a vese parenchymájának, vagyis a vesét alkotó szövetnek valamilyen megbetegedése áll.

        Policisztás vesebetegség

        A policisztás vesebetegség a vese ritka, öröklődő megbetegedése. Kezdetben a tünetek nem specifikusak: hasi vagy deréktáji fájdalom tapasztalható.

        Hogyan ismerhetjük fel a vesegörcsöt?

        A vesekövesség gyakori probléma: a férfiak 10, a nők 5 százalékát érinti élete során. Leggyakrabban 30 és 60 éves kor között alakul ki, és sokáig tünetmentesen fejlődhet a vesében. Vesegörcs akkor jelentkezik, ha a vesekő elmozdul és a vizeletelvezető rendszerben elakad.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.