Betegségre utalhat a vizelet jellege
frissítve:
A vizeletben szabad szemmel észlehető eltérések, illetve a különböző vizsgálati eljárásokkal detektálható változások számos urológiai és nem urológiai betegség tüneteként jelenhetnek meg.
Évszázadokkal ezelőtt, amikor még a különböző diagnosztikai módszerek kevésbé fejlett szinten álltak, a vizsgáló orvos feladatai közé tartozott a vizelet megtekintése, megszaglása és megízlelése.
Utóbbit napjainkban már szerencsére nem kell alkalmaznunk. Az édes ízű vizelet egyébként az előrehaladott és nem kezelt cukorbetegség tünete volt.
A vizelet vizsgálatának módszerei
A vizelet vizsgálatának számos hatékony módszere van, melyek más és más célt szolgálnak. Az ügyeleti ellátásban nagy segítséget nyújt az indikátorcsíkkal végzett gyorsteszt, mely alapvető eltérésekről ad információt (például vér vagy genny jelenléte, kémhatás).
A vizelet mikroszkópos vizsgálata már laphámsejtek, kristályok jelenlétét mutathatja, illetve a fehér- és vörösvérsejtek számát adja meg.
Ugyanezt automatával is elvégeztethetjük, mely pontosabb számadatot nyújt, de néhány speciális eltérést nem észlel.
Húgyúti fertőzés esetén végezzük a bakteriológiai vizsgálatot, mely pontosan megnevezi a problémát okozó baktériumot vagy gombát.
Bizonyos belgyógyászati, nephrológiai megbetegedésekben szükség lehet a vizelet 24 órás gyűjtésére és részletes vizsgálatára, mely a szervezet felborult anyagcseréjének kóros termékeit hivatott kimutatni.
Férfiaknál a vizeletben látható eltérések a húgyutakon kívül a prosztatából és az ondóhólyagból/vezetékből származhatnak.
Nők esetén a hüvely közelsége miatt nőgyógyászati megbetegedés zavarhatja a kiértékelést, biztos eredményt a húgyhólyagból közvetlenül vékony katéterrel nyert vizelet vizsgálata ad.
A vizelet leggyakoribb eltérései
Sárga vizelet – vízszerű vizelet
A napi bevitt folyadékmennyiségünktől függően vizeletünk színe változik.
Ha keveset iszunk (<1,5 liter), akkor vizeletünk sárgává, koncentrálttá válik, és a mennyisége is kevesebb.
Ha sok folyadékot fogyasztunk, a vizelet felhígul, vízszerűvé válik.
Ezek nem kóros eltérések, teendőt nem igényelnek. A napi folyadékbevitelt érdemes 2 liter felett tartani.
Zavaros, üledékes vizelet, mely véres is lehet
A vizelet egyik leggyakoribb eltérése, ha hirtelen a szaga megváltozik, bűzőssé, zavarossá válik, kevés vér is látható benne. Ekkor nagy valószínűséggel húgyúti fertőzés áll a háttérben.
A tünetet fokozza, ha nagyon kevés (0,5-1 liter) folyadékot fogyasztunk egy nap. Már önmagban a bőséges folyadékfogyasztás (2,5-3 liter) javíthat a panaszokon.
Véres vizelet
A véres vizelet színe a híg „meggyszörptől” a sűrű „paradicsomléig” változhat, ami különböző mennyiségű a vér jelenlétére utal. Nőknél menstruáció esetén a vizelet legfeljebb csak katéteresen vizsgálható, mert a vérzés miatt a lelet értékelhetetlen, és nem releváns.
A női külső húgycsőnyílásban jelenhet meg általában menopauza után a húgycsőnyálkahártya kiboltosulása (húgycsőpolyp) mely szintén okozhat véres vizeletet. Ha veseköves görccsel társul, akkor a kő okozza ezt a tünetet; sok esetben a vörösvérsejteket szabad szemmel nem, csak mikroszkóppal lehet észlelni.
A vese, a húgyutak, vagy a külső húgycsőnyílás sérülése is okozhatja vér megjelenését, de az ezt megelőző események magyarázzák ilyenkor a tüneteket.
A más észlelhető eltéréssel nem társuló véres vizelet jelenléte mindig sürgős urológiai kivizsgálást igényel, mivel ekkor nagy a gyanúja a húgyhólyag rosszindulatú daganatának, mely korai stádiumban jól kezelhető.
Fehér vizelet, kövek a vizeletben
A más jelentős tünettel nem társuló fehér lerakódás, elszíneződés a vizeletben megjelenő nagyobb mennyiségű fehérjére utal.
Ez a vese működésében fellépő eltérésre lehet figyelmeztető jel, ekkor nephrológiai kivizsgálás javasolt. Észlelhetünk még a vizeletben szabad szemmel vesehomokot, köveket.
Egyéb elszíneződés a vizeletben
Bizonyos ételekben található színezőanyagok nagy mennyiségű fogyasztása is okozhatja a vizelet színének enyhe változását (ilyen például az élénkpiros kaliforniai paprika), azonban az a táplálék elhagyására megszűnik.
Gyermek- és felnőttkorban speciális anyagcsere-betegségek okozhatják élénk színek megjelenését a vizeletben.
Katéterviselés
Speciális eset a tartós katéter, epicystostoma (hasfalon húgyhólyagba vezetett cső), nephrostoma (bőrön keresztül közvetlenül a vesemedencébe vezetett katéter) viselése. Minden ilyen katéter sajnos hosszútávon a vizelet fertőződését eredményezheti, irritálhatja a húgyutak belső hámrétegét.
Az alapbetegség és e miatt a vizeletben hámfoszlányok, fehéres-sárgás lepedék, rózsaszínű elszíneződés jelenhet meg.
A húgyhólyagkatéter meghúzódása esetén a vizelet szintén véressé válhat.
A vizelet változásai urológiai beavatkozások után
A különböző urológiai beavatkozások után természetes lehet a vizeletben bekövetkező változás. A húgyhólyagot a vesemedencével összekötő, otthon 6-8 hétig viselhető kettős J katéter, húgyhólyagtükrözés okozhatja a vizelet rózsaszínűvé válását, enyhe fertőződését.
Kőzúzás, prosztatabiopszia után az első 3-4 vizelet lehet véres. Prosztata TUR (TURP („prosztatagyalulás”)) után 1-2 hétig előfordulhat a vizelet elszíneződése, alvadékok ürülése.
A szabad szemmel nem látható, árnyaltabb eltérések a mikroszkópos vizsgálat során általában előtűnnek.
Tükrözik a fent felsorolt elváltozásokat, a kiváltó okok is többnyire hasonlóak. Ez a vizsgálat már orvosi javaslatra történik, a lelet kiértékelése is közösen és egyénre szabottan történik.
A vizeletben található eltérések, bizonytalan tünetek esetén forduljunk bizalommal háziorvosunkhoz, vagy keressünk fel egy urológiai szakrendelést gyógyulásunk érdekében!
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Benyó Mátyás, urológus, andrológus
