Mi hajlamosít a tüdőrák kialakulására?
aktualizálta: Dr. Balázs Anna frissítve:
A tüdőrákos megbetegedés közel 90 százalékáért a dohányzás felelős, ráadásul a tüdőrák kialakulásának a kockázata egyenes arányban áll az elszívott cigaretták számával és a dohányzás időtartamával. Tehát fokozottan hangsúlyozni kell a dohányzásról való leszokás szerepét a tüdőrák kialakulásának a csökkentésében.
| A téma cikkei - Tüdőrák |
| 8/1 Tüdőrák - A leggyakoribb daganatos megbetegedés 8/2 Mi hajlamosít a tüdőrák kialakulására? 8/3 A tüdőrák tünetei 8/4 A tüdőrák diagnózisa 8/5 A tüdőrák típusai 8/6 A tüdőrák kezelési lehetőségei 8/7 Életmódtanácsok tüdőrákkal küzdőknek 8/8 Hogyan előzzük meg a tüdőrák kialakulását? |
A tüdőrák hajlamosító tényezői lehetnek belső vagy külső faktorok. Általánosságban elmondható, hogy a rák kialakulása belső rizikófaktorok által meghatározott esetekben, a külső tényezők provokáló hatása miatt következik be. A betegség kifejlődésének kockázata tehát akkor a legmagasabb, ha a betegséghajlamhoz - az egészségtelen életvitel következtében - negatív külső hatások is társulnak.
Belső tényezők a tüdőrák hátterében
A belső hajlamosító tényezők közül a genetikai faktoroknak és az immunrendszer kóros állapotainak van jelentősége.
Immunrendszer: az immunrendszer esetleges szerepét az a tény támasztja alá, miszerint hegesedéssel gyógyuló tüdőbetegségek (például a tbc) hátrahagyott hegszövetéből az átlagosnál gyakrabban fejlődik ki tüdőrák.
Genetikai adottság: a sejtekben lévő genetikai örökítőanyag, a DNS bizonyos változásai a sejtek rosszindulatú, azaz rákos elfajulását okozhatják. A gének azon csoportját, melyek megváltozása rákos elfajulást idéz elő, onkogénnek hívjuk. A DNS változását gyakran külső tényezők váltják ki, amelyek ezáltal a tüdőrákra hajlamosító tényezőként hatnak. A cigarettafüstben lévő káros kémiai anyagok (karcinogének) elsősorban a DNS károsítása révén, génhibák felhalmozódásával vezetnek tüdőrák kialakulásához, felmérések adatai alapján átlagosan 15 szál cigaretta elszívását követően alakul ki egy újabb génhiba (úgynevezett mutáció).
Az onkogének szerepe |
| A tüdőrák esetében az úgynevezett c-myc onkogén megsokszorozódása okozza a sejtek mértéktelen elszaporodását, azaz a daganat kialakulását. Az úgynevezett k-ras onkogén egy láncszemének megváltozása, az Erb B-1 onkogén megsokszorozódása szintén rákos elfajuláshoz vezet. Létezik egy p53 nevű onkogén is, melynek szerepe az, hogy azokat a sejteket, amelyek DNS-ében károsodás következett be, "öngyilkosságra" késztesse, azaz beindítson egy olyan mechanizmust, amely végül az adott sejt pusztulását okozza. Amennyiben maga a p53 onkogén szerkezetében sérülés következik be, ezt a hibaelhárító szerepét nem tudja betölteni, így a rákosan átalakult sejtek további életre és növekedésre képesek, azaz a rosszindulatú daganat növekedése elkezdődhet. |
A tüdődaganat kialakulásának külső tényezői
Tudta? |
| A tüdőrákos betegek 95 százaléka az erős dohányosok - a napi fél doboz cigarettánál többet fogyasztók - közül kerül ki. |
Dohányzás: a dohányzás 15-szörösére emeli a tüdőrák kockázatát, a tüdőrákos betegek 95 százaléka erős dohányos! A dohányos nők tüdőrák szempontjából veszélyeztetettebbek, mint a hasonló ártalmaknak kitett férfiak, ami a genetikai és hormonális tényezők szerepére utal a kialakulás kapcsán. A laphámrák és a kissejtes tüdőrák esetében a dohányzás kockázatnövelő hatása teljes mértékben bizonyított, a többi típusnál az összefüggés nem ilyen egyértelmű, de nagyon valószínű. A levegő szennyezettsége, bizonyos kémiai anyagok (azbeszt, radon, arzén stb.) belégzése szintén jelentősen növeli a tüdőrák kockázatát.
Alkoholfogyasztás: meglepő, de sajnos igaz, hogy a túlzott alkoholfogyasztás is tüdőrákra hajlamosít, mivel általában növeli a daganatos betegségek kialakulásának esélyét. Ennek oka az, hogy az alkohol gyártása során kémiai rákkeltők keletkeznek, melyek a fentiekben említett onkogének megváltozását, illetve a hibák kijavítására képes onkogének meghibásodását okozzák. Ez a megállapítás elsősorban az égetett szeszes, azaz a tömény alkoholokra vonatkozik.
Egyéb kémiai anyagok (króm- és nikkelvegyületek) bekerülése a szervezetbe szintén rákkeltő hatású.
Radioaktív sugárzás: az orvosi terápiák (például sugárkezelése) kapcsán a szervezetet érő sugárterhelés rákkeltő hatásával napjainkban kevésbé kell számolni, hiszen ma már célzott és szabályozott dózisokat alkalmaznak. A föld is tartalmaz kis mennyiségű radont, amely régi építésű, nem kellően szigetelt pincékben, szuterénekben esetleg felhalmozódhat és kifejtheti káros hatását. A mai modern építészeti technológiák bevezetésével azonban ez a veszély minimálisra csökkent.
Táplálkozási szokások: az antioxidáns, sejtvédő hatású anyagok és vitaminok (A-, C-, E-vitamin, szelén) hiánya is elősegítheti a tüdőrák kialakulását. A szelén hiánya hatszorosára emeli a tüdőrák kockázatát!
Ezt olvasta már? A tüdőrák megelőzésének lehetőségei
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Kónya Judit, családorvos
Lektorálta: Dr. Balázs Anna, onkomplex.hu
