Kivizsgálási módszerek a tüdőgyógyászatban III. – Tüdőrák

A tüdőrák az esetek többségében tünetszegény, a korai stádiumban a betegek többségének nincsenek markáns tünetei. A kórtörténet alapos felvétele során utólagosan azonban kideríthető, hogy a szűréssel kiemelt betegek felében voltak olyan tünetek, amelyek alapján, ha a beteg orvoshoz fordult volna, a diagnózis korábban felállítható lett volna. A tüneteket a daganat helyi hatása, az áttétek, valamint a paraneoplasiás jelenségek váltják ki.

A tüdőrák lehetséges tünetei

Jellemző lehet a köhögés jelentkezése, felerősödése, jellegének (hangjának) megváltozása.

Vérköpés a tüdőrákosok 20-30%-ában fordul elő. A mellkasi fájdalom a tüdőrákosok egynegyedénél-felénél fordul elő. Az egyik típusa időszakosan jelentkezik, másik típusa állandóan jelen lévő súlyos fájdalom. Az ismétlődő tüdőgyulladás is tüdőrák gyanúját kelti. Perifériás daganatok esetén légzési nehezítettség nem szokott jellemző lenni, ritkán rekedtség utalhat a tüdőrákra. A mellkasi folyadék leggyakrabban adenocarcinomához társul.

A Pancoast tumor tüdőcsúcsi tumort jelent, mely esetében a daganat a kar idegfonatát, a nyaki és háti ideggyököket is eléri és nyomja. Ez vállfájdalommal jár, melyhez társul pupillaszűkület, a szemhéj lógása. Ha a tüdőrák májáttétet okoz, a májenzimek emelkedettek lehetnek. Egyes esetekben a tumor szisztémás hatásokat okozhat, melyek a daganat eltávolítása után vagy kemoterápiát követően visszafejlődnek. Ilyen tünetek lehetnek például a vándorló visszérgyulladás, az izomgyulladások bizonyos típusai, dobverőujjak, viszketés, vérszegénység, magas vérlemezkeszám, a vörösvértestek képződésének zavara, hyperpigmentáció, stb.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

A tüdőrák diagnosztizálása

Mellkas röntgenfelvétel - átvilágítás

A kétirányú mellkasfelvétel az elsőként választandó alapvizsgálat szűrés után vagy diagnosztikus célból.

Computertomográfia (CT)

1. Mellkasi CT-vizsgálat

Amennyiben a mellkasröntgenen felmerül a tüdőrák gyanúja, vagy hörgőtükrözés (latinul bronchoscopia) a daganatot bizonyította, a diagnózis pontosítására és a pontos stádium megítélése céljából mellkasi CT-vizsgálat elvégzése indokolt.

2. Hasi CT-vizsgálat

A mellkasi CT-vizsgálatot a pontos stádium meghatározásakor a felhasi szakaszra is szükséges terjeszteni, ugyanis a májban a mellékvesében, a vesékben, a hasnyálmirigyben, a lépben is lehet rosszindulatú góc.

3. Agyi CT-vizsgálat

Idegrendszeri tünetek esetén vagy kissejtes és agresszív sejttípusú tüdődaganatoknál, agyi áttét gyanújakor a koponya CT-vizsgálatot is szükséges elvégezi.

Ön tudta?

A tüdőrákos betegek 95 százaléka az erős dohányosok - a napi fél doboz cigarettánál többet fogyasztók - közül kerül ki.

Csontfelvételek

A csontfájdalmak helyének megfelelően készítik a felvételeket a csontszerkezet megítélésére, illetve pozitív csontszcintigráfia esetén vizsgálják a megfelelő területet csontáttétek bizonyítása vagy kizárása céljából.

MR-vizsgálat

Szükség lehet mellkasi MR-vizsgálatra, ha a mellkas CT alapján a gátorüreg a mellkasfali struktúra tumoros infiltrációja nem egyértelmű. Az idegrendszer MR-vizsgálata az agyi és gerincvelői áttétek megítélésében lehet fontos vizsgálat. A hasi MR-vizsgálatra a máj kiegészítő vizsgálata esetében van szüksége, ha az ultrahang- és a CT-lelet ellentmondásos.

Mellkasi és hasi ultrahang

Mellkasi ultrahang vizsgálatra a mellüregi folyadék kimutatásában van szükség.

A hasi ultrahang vizsgálatra szűrési szempontból van szükség.

Ha az ultarhangvizsgálat eredménye nem egyértelmű, kiegészítő CT/MR-vizsgálat vagy biopszia elvégzése indokolt.

Csontszcintigráfia

A csontszcintigráfia a tüdőrákok csontokra való ráterjedését vagy a távoli csontáttéteket nagy érzékenységgel jeleníti meg.

Bronchoscopia

A hörgőtükrözéses vizsgálat célja a tumor gyanújának megerősítése vagy kizárása. Ha eltérés van a mellkas röntgenen, a röntgenelváltozás morfológiája, vagy pedig az alkalmazott kezelés mellett nem megfelelő a javulás, akkor ez indokolhatja a bronchoscopia elvégzését. A hajlékony fiberoscoppal a hörgőrendszerben látható elváltozásokat az esetek 80–90%-ában lehet szövettani, illetve citológiai módszerekkel igazolni.

Transthoracalis tűbiopszia

A mellkasfalon keresztül végzett mintavételt jelenti a vizsgálat, ami történhet röntgen vezérelt vagy CT vezérelt módon. Vékony tűt vezetnek a vizsgálandó elváltozásba, majd szövettani feldolgozásra mintát vesznek belőle.

Köpet citológia

Centrális elhelyezkedésű daganatok esetén lehet hatékony, azoknál a betegeknél, akiknél az invazív módszerek rizikója nagy, szinte a köpet citológia az egyetlen elvégezhető mintavételi technika.

Mediastinoscopia, video-asszisztált thoracoscopia (VATS)

Sebészi módszerekről van szó. A mediastinoscopia során a gátorüregi nyirokcsomókból lehet mintát venni szövettani vizsgálatra. A VATS során a mediastinoscopia során el nem érhető nyirokcsomókból lehet szövettani mintát venni, valamint bizonytalan esetekben a helyi kiterjedést lehet meghatározni, például mellhártya áttét gyanúja esetén.

Thoracotomia

Szerepe van az operálhatóság megítélésében, a mellkas szem ellenőrzése mellett, tapintással és tetszőleges biopsziával végzett feltárása válik lehetővé, melynek során a legpontosabb információt nyerhetik.  

A daganatot felfedezhetik ráutaló tünetek alapján vagy tünetmentes betegnél szűrővizsgálat során mellkasröntgen segítségével. Az elváltozást jelző mellkasröntgent mellkasi CT követi, majd a daganat típusát és a környezetéhez való viszonyát igazolandó bronchoscopia, tűbiopsia, mediastinoscopia, VATS vagy köpet citológia történhet. A daganat stádiumának megítélése céljából CT, ultrahang, PET, szcintigraphia, MRI,thoracoscopia végezhetőek, melyek során a nyirokcsomókban kialakuló valamint a távoli áttéteket szükséges kizárni vagy megerősíteni.

(WEBBeteg – Dr. Csuth Ágnes)