• Kivizsgálási módszerek a tüdőgyógyászatban III. – Tüdőrák

        WEBBeteg - Dr. Csuth Ágnes, családorvos
        Szerző:
        WEBBeteg

        A tüdőrák az esetek többségében tünetszegény, a korai stádiumban a betegek többségének nincsenek markáns tünetei. A kórtörténet alapos felvétele során utólagosan azonban kideríthető, hogy a szűréssel kiemelt betegek felében voltak olyan tünetek, amelyek alapján, ha a beteg orvoshoz fordult volna, a diagnózis korábban felállítható lett volna. A tüneteket a daganat helyi hatása, az áttétek, valamint a paraneoplasiás jelenségek váltják ki.

        A tüdőrák lehetséges tünetei

        Jellemző lehet a köhögés jelentkezése, felerősödése, jellegének (hangjának) megváltozása.

        Vérköpés a tüdőrákosok 20-30%-ában fordul elő. A mellkasi fájdalom a tüdőrákosok egynegyedénél-felénél fordul elő. Az egyik típusa időszakosan jelentkezik, másik típusa állandóan jelen lévő súlyos fájdalom. Az ismétlődő tüdőgyulladás is tüdőrák gyanúját kelti. Perifériás daganatok esetén légzési nehezítettség nem szokott jellemző lenni, ritkán rekedtség utalhat a tüdőrákra. A mellkasi folyadék leggyakrabban adenocarcinomához társul.

        A Pancoast tumor tüdőcsúcsi tumort jelent, mely esetében a daganat a kar idegfonatát, a nyaki és háti ideggyököket is eléri és nyomja. Ez vállfájdalommal jár, melyhez társul pupillaszűkület, a szemhéj lógása. Ha a tüdőrák májáttétet okoz, a májenzimek emelkedettek lehetnek. Egyes esetekben a tumor szisztémás hatásokat okozhat, melyek a daganat eltávolítása után vagy kemoterápiát követően visszafejlődnek. Ilyen tünetek lehetnek például a vándorló visszérgyulladás, az izomgyulladások bizonyos típusai, dobverőujjak, viszketés, vérszegénység, magas vérlemezkeszám, a vörösvértestek képződésének zavara, hyperpigmentáció, stb.

        Hirdetések

        A tüdőrák diagnosztizálása

        Mellkas röntgenfelvétel - átvilágítás

        A kétirányú mellkasfelvétel az elsőként választandó alapvizsgálat szűrés után vagy diagnosztikus célból.

        Computertomográfia (CT)

        1. Mellkasi CT-vizsgálat

        Amennyiben a mellkasröntgenen felmerül a tüdőrák gyanúja, vagy hörgőtükrözés (latinul bronchoscopia) a daganatot bizonyította, a diagnózis pontosítására és a pontos stádium megítélése céljából mellkasi CT-vizsgálat elvégzése indokolt.

        2. Hasi CT-vizsgálat

        A mellkasi CT-vizsgálatot a pontos stádium meghatározásakor a felhasi szakaszra is szükséges terjeszteni, ugyanis a májban a mellékvesében, a vesékben, a hasnyálmirigyben, a lépben is lehet rosszindulatú góc.

        3. Agyi CT-vizsgálat

        Idegrendszeri tünetek esetén vagy kissejtes és agresszív sejttípusú tüdődaganatoknál, agyi áttét gyanújakor a koponya CT-vizsgálatot is szükséges elvégezi.

        Csontfelvételek

        Ön Tudta?

        A tüdőrákos betegek 95 százaléka az erős dohányosok - a napi fél doboz cigarettánál többet fogyasztók - közül kerül ki.

        A csontfájdalmak helyének megfelelően készítik a felvételeket a csontszerkezet megítélésére, illetve pozitív csontszcintigráfia esetén vizsgálják a megfelelő területet csontáttétek bizonyítása vagy kizárása céljából.

        MR-vizsgálat

        Szükség lehet mellkasi MR-vizsgálatra, ha a mellkas CT alapján a gátorüreg a mellkasfali struktúra tumoros infiltrációja nem egyértelmű. Az idegrendszer MR-vizsgálata az agyi és gerincvelői áttétek megítélésében lehet fontos vizsgálat. A hasi MR-vizsgálatra a máj kiegészítő vizsgálata esetében van szüksége, ha az ultrahang- és a CT-lelet ellentmondásos.

        Mellkasi és hasi ultrahang

        Mellkasi ultrahang vizsgálatra a mellüregi folyadék kimutatásában van szükség.

        A hasi ultrahang vizsgálatra szűrési szempontból van szükség.

        Ha az ultarhangvizsgálat eredménye nem egyértelmű, kiegészítő CT/MR-vizsgálat vagy biopszia elvégzése indokolt.

        Csontszcintigráfia

        A csontszcintigráfia a tüdőrákok csontokra való ráterjedését vagy a távoli csontáttéteket nagy érzékenységgel jeleníti meg.

        Bronchoscopia

        A hörgőtükrözéses vizsgálat célja a tumor gyanújának megerősítése vagy kizárása. Ha eltérés van a mellkas röntgenen, a röntgenelváltozás morfológiája, vagy pedig az alkalmazott kezelés mellett nem megfelelő a javulás, akkor ez indokolhatja a bronchoscopia elvégzését. A hajlékony fiberoscoppal a hörgőrendszerben látható elváltozásokat az esetek 80–90%-ában lehet szövettani, illetve citológiai módszerekkel igazolni.

        Transthoracalis tűbiopszia

        A mellkasfalon keresztül végzett mintavételt jelenti a vizsgálat, ami történhet röntgen vezérelt vagy CT vezérelt módon. Vékony tűt vezetnek a vizsgálandó elváltozásba, majd szövettani feldolgozásra mintát vesznek belőle.

        Köpet citológia

        Centrális elhelyezkedésű daganatok esetén lehet hatékony, azoknál a betegeknél, akiknél az invazív módszerek rizikója nagy, szinte a köpet citológia az egyetlen elvégezhető mintavételi technika.

        Mediastinoscopia, video-asszisztált thoracoscopia (VATS)

        Sebészi módszerekről van szó. A mediastinoscopia során a gátorüregi nyirokcsomókból lehet mintát venni szövettani vizsgálatra. A VATS során a mediastinoscopia során el nem érhető nyirokcsomókból lehet szövettani mintát venni, valamint bizonytalan esetekben a helyi kiterjedést lehet meghatározni, például mellhártya áttét gyanúja esetén.

        Thoracotomia

        Szerepe van az operálhatóság megítélésében, a mellkas szem ellenőrzése mellett, tapintással és tetszőleges biopsziával végzett feltárása válik lehetővé, melynek során a legpontosabb információt nyerhetik.  

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        A kivizsgálás menete

        A daganatot felfedezhetik ráutaló tünetek alapján vagy tünetmentes betegnél szűrővizsgálat során mellkasröntgen segítségével. Az elváltozást jelző mellkasröntgent mellkasi CT követi, majd a daganat típusát és a környezetéhez való viszonyát igazolandó bronchoscopia, tűbiopsia, mediastinoscopia, VATS vagy köpet citológia történhet. A daganat stádiumának megítélése céljából CT, ultrahang, PET, szcintigraphia, MRI,thoracoscopia végezhetőek, melyek során a nyirokcsomókban kialakuló valamint a távoli áttéteket szükséges kizárni vagy megerősíteni.

        (WEBBeteg – Dr. Csuth Ágnes)

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Kiégés szindróma

        Dr. Balogh Katalin

        Azokat sújtja, akik munkájuk során társadalmi segítő funkciót látnak el.

        Mi az a divertikulózis?

        Dr. Mármarosi István

        Mi utalhat a vastagbél falán kitüremkedő képletek jelenlétére?

        Tüdőnk egészsége: a tbc már ritka, de van több olyan betegség, amit komolyan kell venni

        Nem véletlen, hogy az Európai Tüdőgyógyász Társaság 2010-et a tüdő évének nyilvánította, felhívva ezzel is a figyelmet a világszerte több százmillió embert érintő krónikus tüdőbetegségek jelentőségére, és arra, hogy bár a legtöbb tüdőbetegség gyógyítható, a megelőzés a leghatékonyabb módszer ezek kivédésére.

        Dohányzás és asztma - Mi az összefüggés?

        Az asztma a légutak gyulladásos betegsége. Nem asztmás dohányosokban is gyakran alakulnak ki légúti gyulladásos folyamatok, így érthető, hogy az asztmás betegek esetében a füstölgés káros hatásai hatványozottan érvényesülnek.

        Mellkas-csapolás: mikor szükséges, és hogyan történik?

        A mellkas-csapolás olyan, kizárólag orvos (pl. tüdőgyógyász, belgyógyász vagy sebész-traumatológus) által végezhető beavatkozás, amelynek során a tüdőt kívülről borító, illetve a mellkasfalat belülről borító (egészséges esetben egymáshoz tapadó) mellhártyák közé valamilyen okból folyadék kerül, amelyet egy tűn keresztül eltávolítanak.

        A tüdőtuberkulózis (tbc) tünetei és rizikófaktorai

        A tbc-fertőzésnek nincsenek specifikus tünetei, sőt, az esetek nagy részében sokáig tünetmentes. A tüdőtuberkulózis felismerésében így kiemelkedő szerepe van a szűrővizsgálaton való rendszeres részvételnek.

        Tüdőfibrózis - Veszélyes szakmák, és a betegség tünetei

        A tüdőfibrózis különböző porok, gázok tartós belégzésének következményeként, de egyes gyógyszerek, sugárzás, autoimmun betegség hatására is kialakulhat. A kezdetben enyhe tüneteket okozó betegség mielőbbi felismerésével az állapotromlás lelassítható.

        Ritkán, de még fertőz a TBC

        Hazánkban évek óta csökken a tuberkulózisos megbetegedések száma, a Debreceni Egyetem Tüdőgyógyászati Klinikáján is egyre kevesebb TBC-s beteget kezelnek. A rég legyőzöttnek hitt fertőző kór azonban napjainkban is komoly veszélyt jelent.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.