Új tanulmány a koraszülöttekről

A koraszülöttek több mint egyharmadának van valamilyen fogyatékossága. A fogyatékosság annál súlyosabb, minél rövidebb volt a magzati fejlődés, állapítja meg egy francia tanulmány, amely a Lancet című brit orvosi lap szombati számában fog megjelenni.

A francia kutatók azért kezdtek átfogó összehasonlító vizsgálatba, mert a fejlett országokban egyre több koraszülöttet tudnak életben tartani a jól felszerelt kórházak jól képzett orvosai. Az Inserm francia orvosi kutatóintézet kutatói 1,817 olyan öt éves kisgyereket vizsgáltak meg, akik 22-32 hétre születtek. Az adatokat összehasonlították 396 rendes időre, 39-40 hétre született kisgyerekéivel.

Mérték a gyerekek szellemi képésségeit (az IQ-hoz hasonló mutatóval), vizsgálták a látásukat, hallásukat és a mozgáskészségüket. Azt találták, hogy súlyos fogyatékosság a koraszülöttek 5 százalékánál, a rendes időre születetteknek viszont csak 0,3 százalékánál volt. Közepes fogyatékosság a koraszülöttek 9 százalékánál, a rendes időre születettek 3 százalékánál, kis mértékű fogyatékosság a koraszülöttek 25 százalékánál, a kontrollcsoport 8 százalékánál fordult elő.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

Az intelligencia (nem IQ-ban, hanem MPC-ben kimutatva) a normálisan született gyerekeknél átlagosan 106 volt, és csupán 3 százalékuknál volt 70 alatt. Ilyen 70 alatti volt a mutató viszont a 24-28 hétre születettek 13-21 százalékánál. Speciális ellátásra (fizioterápiára, logopédusra, ideggyógyászati gondozásra) szorul a 24-28 hétre született ötévesek 42 százaléka és a 29-32 hétre születettek 31 százaléka. A normális időben született gyerekeknek csak 16 százaléka kap hasonló különleges gondozást.

Az adatokból világosan kiderül, hogy minél korábbi stádiumban születik meg a baba, annál gyakoribb és súlyosabb a szellemi vagy mozgásszervi fogyatékosság. A tanulmány szerint Európában az újszülöttek 1,1-1,6 százaléka születik a 33. hét előtt.

(FH)