Mellrákdiagnózis terhesség alatt

Abból adódóan, hogy a nők az ipari országokban egyre idősebb életkorban vállalnak gyermeket, egyre gyakoribb, hogy emlőrák pont a terhesség során alakul ki.

Hazánkban a 45 és 65 év közötti nők kapnak értesítést kétévente a mammográfiai vizsgálaton való részvétel esedékességéről. 45 éves kor alatt az emlőket panasz vagy veszélyeztetettség esetén vizsgálják ultrahanggal, tehát ebben a korcsoportban rutinszerűen emlőrákszűrést nem végeznek. Ez okból kifolyólag, valamint mert a terhességgel összefüggésben az emlő mirigyszövete fiziológiásan gyarapodik, az emlőrák (mammakarcinóma) felfedezése gyakran késik, és a tumort előrehaladottabb stádiumában diagnosztizálják, mint nem terhes nők esetében. Ezért az első trimeszter után, amikor a magzat szervei már kifejlődtek, vagyis az organogenezis időszaka lezárult, a kismama emlőrákjának kezelésére szisztémás kemoterápia javasolt. Az aktuális tanulmányok szerint ezen kezelés alkalmazása a terhesség alatt a magzat számára jól tolerálható és fejlődési rendellenességek gyakoribb előfordulását nem okozza. Azonban azok az újszülöttek, akiknek édesanyja kemoterápiás kezelést kapott, gyakrabban születnek kisebb születési súllyal.

A terhességi emlőrák (= terhességasszociált emlőrák = pregnancy-associated breast cancer (PABC)) kezelésére vonatkozóan nagyon kevés evidenciaalapú (bizonyítékalapú) adat áll rendelkezésre. Különösen az újabb gyógyszerek terhesség alatt történő alkalmazására vonatkozóan nincs elegendő adat, mivel ilyen vonatkozásban ezeket a készítményeket nem vagy nem elég kiterjedten vizsgálták, így az erre vonatkozó ismeretek hiányosak, tehát nem lehet tudni, hogy milyen hatással lennének a fejlődő magzatra.

A terhesség befolyása az emlő rákos sejtjeinek növekedésére és invazivitására

A terhességi emlőrák különbözik attól a karcinómától, amely nem terhes nőknél alakulhat ki. Terhesség során a tumor gyorsabban növekszik és az invazivitása (a daganatnak a környező szövetekbe való terjedési és azokat roncsoló képessége) nagyobb mértékű, vagyis agresszívebb, nagyobb mértékben nő és terjed. Terhességi emlőrákban gyakrabban fordul elő a HER2-receptor-pozitivitás, viszont ritkábban mutatnak ösztrogénreceptor-pozitivitást, illetve progeszteronreceptor-pozitivitást. A mammakarcinóma egy különösen agresszív formája, a tripla negatív mellrák (triple negative breast cancer (TNBC)) úgy tűnik, hogy terhes nőknél is visszatérően előfordul. A tripla negatív mellrák nem mutat pozitivitást sem a HER2-, sem az ösztrogén-, sem a progeszteronreceptorra, ami azt jelenti, hogy a rákos sejtek felszínén nincsenek sem ösztrogén-, sem progeszteronreceptorok, és a HER2-receptorból nincs több a felszínükön, mint az egészséges sejtek felszínén.

Annak jellemzésére, hogy a terhesség milyen befolyással bír a különböző tumortípusokra, a következő sejtvonalakkal stimulált placentakondicionált médiummal végzett kísérleteket hajtanak végre.

Háromdimenziós sejtkultúrák

További módszerek háromdimenziós sejtkultúrák vizsgálatával foglalkoznak, ezek a hagyományos kétdimenziós kultúrák alternatíváját jelentik. Ezek a multicelluláris (sok sejtből álló) sejtkultúramodellek az in vivo (az élő szervezetben lévő) avaszkuláris tumorrégiók és mikrometasztázisok realisztikusabb utánzatai, mint a hagyományos kétdimenziós sejtkultúrák. Ezért manapság ezek a 3D-s sejtkultúramodellek egyre nagyobb jelentőséget nyernek a rákkutatásban.

A mellrák kezelésére használt különböző gyógyszerek toxikológiai tesztelése emberi méhlepényen (placentán)

A különböző gyógyszerek toxikológiai tesztelése és a placenta szövetére kifejtett hatásaik vizsgálata azt a célt szolgálja, hogy megtalálják azokat a kezelési sémákat, amelyek a lehető legkevesebb szöveti károsodást okozzák, vagyis azt a terápiát, amelyik a lehető legkevésbé ártalmas a magzatra nézve, és amely alkalmazása mellett a kisbaba születése idejére el tudja érni a korának megfelelő testsúlyt. Az ilyen toxikológiai vizsgálatokhoz kis szövetdarabkákat, úgynevezett explantumokat használnak, és ezeket inkubálják a mellrák kezelésére alkalmazott kemoterapeutikumokba, hogy a hisztológiai (szövettani) elváltozásokat, illetve a vitalitásban (életképesség) beálló (élettani) és hormonrendszeri zavarokat analizálni, vizsgálni tudják. A minták terhességi emlőrákban szenvedő nők placentájából származnak. Attól függően, hogy a gyógyszerek a placentaszövetre milyen hatást fejtenek ki, választják ki azoknak a gyógyszereknek a körét, amelyek hatását tovább vizsgálják. A következő vizsgálatokban a kiválasztott gyógyszerekkel a szövetminta egy-, illetve kétoldalú perfúzióját végzik el, azaz a minta egyik, illetve mindkét oldalát átöblítve, belemártva az inkubáló gyógyszerbe azt vizsgálják, hogy az milyen további hatásokkal van a szövetre, valamint azt, hogy a szer átjut-e a szöveten, illetve ha igen, akkor milyen mértékben.

Tovább Mellrák - Ezekre figyeljen az önellenőrzés során

Forrás: WEBBeteg
Bak Marianna, biológus szakfordító; geburtshilfe.uniklinikum-jena.de
Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus