5 év börtönnel sújtanák a terhességmegszakítást

DRportal
megjelent:

Több ezer feketébe öltözött nő özönlött a lengyel utcákra, hogy így tiltakozzanak az abortusz totális betiltása ellen. A mélyen katolikus Lengyelországban a hatályos törvények már most is szigorúak, csak három esetben engedélyezik a terhességmegszakítást.

1993-ban fogadta el a lengyel kormány a magzat védelméről szóló, abortusz-kompromisszumnak is nevezett törvényt, mely három esetben engedélyezi a terhességmegszakítást: ha a terhesség nemi erőszak következménye, ha az anya élete veszélyben forog vagy ha a magzat visszafordíthatatlan károsodást szenvedett. Egy felmérés szerint a lengyelek többsége támogatja a jelenlegi abortusztörvényt.

Az országos méretű tiltakozást azt váltotta ki, hogy egy abortusz-ellenes polgári csoport 450 ezer aláírást gyűjtött össze a totális abortusztilalom mellett és a kampányt a Lengyelországban különösen befolyásos katolikus egyház is támogatta.

A tervezet szerint függetlenül attól, hogy mik az abortuszt választó nő körülményei – azaz még az egészségét veszélyeztető helyzet esetén is – öt évvel büntethető lenne ő és a neki segítő orvos is, ha terhességmegszakítást hajtanak végre. Ezenkívül 3 év börtönnel sújtanák az elvetélt nőket, ha azok nem tudnák bebizonyítani, hogy nem művi beavatkozás nyomán veszítették el magzatukat.

Miközben a terv ellen tiltakozók az utcára vonultak, a javaslat támogatói ellentüntetéseket és katolikus miséket tartottak. A sztrájk fennakadásokat okozott a gazdaságban, a közlekedésben és az állami intézményekben is.

"A kormány nem dolgozik a jelenlegi abortusztörvény módosításán" - nyilatkozta a lengyel miniszterelnök a keddi kabinetülést követő sajtóértekezleten. Hangsúlyozta, hogy a szeptember végén részletes parlamenti vitára bocsátott, a jelenlegi, kompromisszumnak tartott törvényen szigorítani kívánó tervezetet egy polgári kezdeményezés keretében nyújtották be. A hétfői megmozdulást úgy értékelte: az abortuszügyben az utóbbi napokban túl magasra csaptak az indulatok a közéleti szereplők, különösen a politikusok felelőssége pedig az, hogy ezeket csillapítsák.

Az abortuszok száma nem a tiltástól csökken

Idén tavasszal látott napvilágot a WHO és a Guttmacher Institute közösen készített sokéves, világméretű kutatása, melyből kiderült, hogy az abortuszhoz való hozzáférés tiltása és korlátozása nem csökkenti az abortuszok számát, sőt éppen ellenkezőleg.

Tájékozatlanok a tinik

Minden tininek egyenlő esélyt kell adni arra, hogy a modern fogamzásgátlási módszereket megismerje, és azok közül nőgyógyásza segítségével választhasson. Nagyon fontos, hogy egyre kevesebben éljenek a terhesség-megszakítás lehetőségével, hiszen ez egy életre kihathat, nem csak fizikai, hanem lelki problémákat is okozva. Az abortusz veszélyei - Tájékozatlanok a tinik

Azokon a helyeken, ahol tiltják, büntetik, vagy korlátozzák a terhességmegszakítást, ott számszerűen és arányaiban is több az abortusz, a szexuális ismeretek oktatása és a fogamzásgátláshoz való könnyű hozzáférés pedig nagymértékben csökkenti a nem kívánt terhességek és az abortuszok számát is.

A jelentés rávilágít arra is, hogy 2010-2014 között ritkább lett az abortusz, mint húsz évvel korábban, és csak a népességnövekedés miatt nőtt számszerűen az abortuszok száma. A vizsgált időszakban 35 abortusz jutott 1000 nőre, azaz évente 56 millió abortuszt végeztek világszerte, tehát a terhességek mintegy negyedét megszakították.

Érdekes tény, hogy Kelet-Európában csökkent a legnagyobb mértékben a terhességmegszakítások száma. Ezt a terjedő, és egyre könnyebben igénybe vehető fogamzásgátló eszközök (fogamzásgátlók, gumióvszer stb.) használatának elterjedésével magyarázták.

A tanulmányban részt vevő szakértők szerint az adatok világosan megmutatják, hogy nem a tiltás a megoldás az abortuszok számának csökkentésében vívott harcban.

Lehet-e magánügy az abortusz?

Minden második magyar egyetért azzal, hogy a magzatnak a fogantatástól joga van az élethez, ugyanakkor a többség mégis megfelelőnek tarja a jelenleg hatályos törvényt és egyéni kérdésnek tekinti a terhességmegszakítást - derül ki a Szinapszis Kft kutatásából, melyet WEBBeteg egészségportál kérésére készített. Lehet-e magánügy az abortusz? - Kutatás

Magyarországon az alaptörvény védi a magzati életet

Az elmúlt években folyamatosan csökkent a terhességmegszakítások száma – nyilatkozta Fűrész Tünde, család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkár, kijelentette továbbá, hogy a magyarországi magzatvédelmi törvény szigorítását – amelyet az egészségügyi államtitkárság gondoz – tudomása szerint jelenleg nem tervezik.

Magyarországon 1956. június 4-én vált legálissá a terhességmegszakítás, a legtöbb abortuszt az 1960-as, 1970-es években hajtották végre. 1956. június 4., az 1043/1956. számú minisztertanácsi rendelet (ti. az abortuszt jogszerűvé tevő első rendelet) kihirdetésének napja óta 2012-ig Magyarországon a megfogant gyermekek 44 százalékát, összesen mintegy 5 785 000 magzatot abortáltak el. Azonos idő alatt a megszületni engedett gyermekek száma közel 7 341 000. A magyarországi abortuszok éves száma csökkenést mutat ugyan, de ugyancsak csökkenő népesség mellett. A művi terhességmegszakítással végződő várandósságok aránya az Európai Unió tagországai között nálunk a 3., világviszonylatban a 8. legmagasabb.

Az 1992. évi LXXIX. törvény a magzati élet védelméről az alábbiak szerint rendelkezik:

A terhesség megszakítása

5. §9 (1) A terhesség csak veszélyeztetettség, illetőleg az állapotos nő súlyos válsághelyzete esetén, az e törvényben meghatározott feltételekkel szakítható meg.
(2) Súlyos válsághelyzet az, amely testi vagy lelki megrendülést, illetve társadalmi ellehetetlenülést okoz.

6. § (1) A terhesség a 12. hetéig szakítható meg, ha
a) azt az állapotos nő egészségét súlyosan veszélyeztető ok indokolja;
b) a magzat orvosilag valószínűsíthetően súlyos fogyatékosságban vagy egyéb károsodásban szenved;
c) a terhesség bűncselekmény következménye, valamint
d) az állapotos nő súlyos válsághelyzete esetén.
(2) A terhesség az (1) bekezdésben foglalt feltételek esetén a 18. hetéig szakítható meg, ha az állapotos nő
a) korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen;
b) terhességét neki fel nem róható egészségi ok, illetve orvosi tévedés miatt nem ismeri fel korábban, vagy az egészségügyi intézmény, illetve valamely hatóság mulasztása miatt haladta meg a terhessége az (1) bekezdésben foglalt időtartamot.
(3) A terhesség a 20. hetéig - a diagnosztikus eljárás elhúzódása esetén 24. hetéig - szakítható meg, ha a magzat genetikai, teratológiai ártalmának valószínűsége az 50%-ot eléri.
(4) A terhesség az időtartamától függetlenül szakítható meg
a) az állapotos nő életét veszélyeztető egészségi ok miatt, illetve
b) a magzatnál a szülés utáni élettel összeegyeztethetetlen rendellenesség fennállása esetén.

7. § (1) A terhesség megszakítása, ha azt nem egészségi ok indokolja, az állapotos nő írásbeli kérelme alapján végezhető el.
(2)10 A terhesség megszakítását a 3. § (1) bekezdésében meghatározott személyeken kívül az a külföldi is kérheti
a) aki érvényes tartózkodási engedéllyel több mint 2 hónapja tartózkodik az ország területén,
b) aki menekültkénti elismerését kérelmezte,
c) akit a menekültügyi hatóság menedékesként vagy befogadottként elismert, valamint
d) aki nemzetközi szerződésben foglaltak alapján - a külön törvény szerint - az ország területéről nem utasítható ki, vagy nem irányítható vissza.

(DRportal, MTI)

Cikkajánló

Az abortusz szabályozása Magyarországon

Dr. Bartha-Barcsai Tímea, jogász
Terhességmegszakítás
A terhesség a hatályos jogszabályoknak megfelelően csak veszélyeztetettség, illetőleg az állapotos nő súlyos válsághelyzete esetén, meghatározott feltételekkel szakítható meg.
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.