• Citológiai mintavétel - Mikor kerülhet rá sor?

        Szerző:
        WEBBeteg

        A sejtek vagy kisebb sejtcsoportok mikroszkópos vizsgálata útján történő diagnosztikai eljárást citológiának vagy citopatológiának nevezzük, amely a sejtek ép és kóros jelenségeinek megfigyelésére szolgál. Gyakran alkalmazzák szűrővizsgálat céljából, de fontos része a daganatok diagnosztizálásának is.

        Biopszia vagy citológia?

        A biopsziás szövetvizsgálattal összehasonlítva a citológiai eljárások a következő előnyökkel rendelkeznek:

        • könnyebb a mintavétel, kevesebb kellemetlenséggel jár a beteg számára (nem invazív eljárás, fájdalommentes, előkészítést nem igényel)
        • kevésbé valószínű, hogy súlyos szövődmények jelentkeznek
        • költséghatékony (pl. kisebb az eszközigénye)
        • gyorsabban kaphatunk eredményt

        Hátránya például, hogy a mintavételi sejtek könnyen károsodnak, továbbá egyes esetekben nem elegendő a diagnózisalkotáshoz (hiszen a szövet szerkezetéről nem ad képet, illetve előfordulhat, hogy a mintavétel nem a kóros területről történik).

        Ezt olvasta már? Mit keresnek az orvosok a biopsziás és citológiai mintákban?

        Hirdetések

        Mikor jön szóba a citológiai vizsgálat?

        A citológiai mintavétel használhatók diagnosztikai- és szűrővizsgálatokhoz egyaránt:

        • Diagnosztikai vizsgálatot olyan esetekben alkalmaznak, amikor bizonyos tünetek fennállása miatt feltételezhető valamilyen betegség megléte (például rákelőző állapot vagy daganatos megbetegedés).
        • Szűrővizsgálatot tünetek hiányában végeznek, megelőzés céljából, elsősorban a gyakrabban előforduló betegségek rizikócsoportjába tartozó embereknél (pl. szervezett lakossági szűrővizsgálatok keretében).

        A diagnosztikai vizsgálatot gyakran alkalmazzák azoknál, akiknél a szűrővizsgálat eredménye pozitív. Néhány citológiai vizsgálat, mint a méhnyakrák szűrésére használt Pap-teszt, elsősorban a daganatos betegség kiszűrésére való, míg mások pontosan azonosítják a rákot.

        Bővebben A méhnyakrákszűrés patológiai hátteréről

        Amikor a citológiai eredmény daganatos elváltozást mutat, lehetőség szerint sor kerülhet biopsziára is, ami a kezelés megkezdése előtt a pontos diagnózist és az összes szükséges patológiai információt megadja.

        A citológiai vizsgálatok típusai

        Vékonytűs aspirációs eljárás (FNA)

        A kenethez használt sejteket vékony tű segítségével szívják ki az adott szervből, többnyire valamilyen képalkotó eljárással (CT, ultrahang) vezérelve a mintavételt. Például a pajzsmirigy- vagy hasüregi szervek, képletek vizsgálatára is alkalmazzák.

        Folyadékcitológia

        A gyulladásos vagy tumoros eredetű testüregi folyadék vizsgálatával megállapítható, hogy az egyes betegségre utaló elváltozások jelen vannak-e a szervezetben. Leggyakrabban következőket vizsgálják:

        • vizelet,
        • köpet,
        • gerincvelői (cerebrospinalis) folyadék,
        • mellüregből vett (pleurális) folyadék,
        • szívburokból származó (pericardiális) folyadék,
        • hasűri (peritoneális) folyadék

        Leváló sejtek citológiai vizsgálata

        Üreges szervek felszínén elhelyezkedő elváltozásokból egyszerű kaparással, letörléssel annyi sejtet le lehet választani, ami citológiai kenet készítésére és mikroszkópos értékelésre alkalmas. A legismertebb ilyen típusú citológiai mintavétel a Pap-teszt, ahol egy kis spatula vagy kefe segítségével távolítanak el hámsejteket a méhnyak felszínéről. A kefe citológia jellemzően a nehezen hozzáférhető szervekben, szűk üregekben (pl. hörgők) elhelyezkedő elváltozások vizsgálatára alkalmazott eszköz, mely során egy apró kefe segítségével vesznek sejtmintát. Gyakori még ez az eljárás a nyelőcső, a gyomor és a szájüreg felszínes elváltozásainak citológiai vizsgálatánál is.

        WEBBetegForrás: WEBBeteg
        Cs. K., fordító;
         cancer.org
        Orvos szakértőnk: Dr. Méhes Gábor, a Magyar Patológusok Társaságának elnöke

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        A Parkinson-kór tünetei

        Dr. Csuth Ágnes

        A betegség súlyosságától függően a tünetek egyénenként változhatnak.

        Teljes kiőrlésű gabona

        Dr. Reinhardt István

        A gabona feldolgozásának ez a módja egészen másfajta alapanyagot hoz létre.

        A méhnyakrákszűrés patológiai...

        A méhnyak laphám karcinómáját hosszú lappangási-átalakulási folyamat, ún. diszplázia előzi meg, melynek során a hámsejtek fokozatosan...

        Amikor a viszketés egy figyelmeztető jel

        Szinte mindenki tapasztalta már legalább egyszer az orvosok által pruritus néven emlegetett idegesítő, elhúzódó viszketést. Noha...

        A leggyakoribb daganatok tünetei, és a...

        Magyarországon jelenleg olyan megbetegedések okozzák a halálozás nagy részét, melyek jelentős része megelőzhető, illetve korai stádiumban...

        Mikor van szükség immunhisztokémiai...

        A szövettani és citológiai mintavételek elemzése során gyakran kerül sor immunhisztokémiai (IHC) vizsgálatokra, amelyet a mintákat...

        Mintavételi eljárások - Mikor és melyik...

        Orvosi szempontból a mintavételi eljárások jelentősége a pontos diagnózis felállítása szempontjából bizonyos esetekben...

        Mi az az intraoperatív fagyasztásos...

        A patológusok munkájának egyik érdekes és kevésbé ismert része az úgynevezett intraoperatív fagyasztásos vizsgálat. Ennek során...

        A jó- és rosszindulatú emlődaganatok...

        Az emlődaganat egy multifaktoriális betegség, ami azt jelenti, hogy több tényező együttes jelenléte szükséges a betegség kialakulásához...

        Hogyan veszélyeztetik a szívet a...

        A szájüregben számtalan baktérium hemzseg. Ezek némelyike folyamatosan zsírmolekulákat választ ki, amelyek az ereket és a szívet is...

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.