• Dr. Tímár József: A digitális patológia már rövid távon megoldást jelenthetne a súlyos szakemberhiányra

        Szerző:
        WEBBeteg

        Idén lesz negyven éve, hogy végzett a Semmelweis Egyetem medikus képzésén, majd patológus szakvizsgát tett. Ez az utolsó éve az igazgatói székében, mint egyetemi tanár és kutató azonban folytatja, illetve elnöke az Egészségügyi Szakmai Kollégium Patológiai Tagozatának. Ismeri a megoldás kulcsát a patológushiányra? Eléri a digitális patológia kiépítését hazánkban? Szélmalomharc, hiábavaló küzdelem az övé?

        A patológia egy kis szakma, kevés szakember látja el a feladatokat, fele annyian, közel 250-en vagyunk patológusok, mint amire szükség lenne. Krónikus betegsége a magyar egészségügynek a szakorvoshiány, nálunk azonban még rosszabb a helyzet, ha lehetne egy skálán mérni, a mi helyzetünk lenne a legrosszabb helyen - vázolja a helyzetet dr. Tímár József, az Egészségügyi Szakmai Kollégium Patológiai Tagozatának elnöke, az MTA doktora. Nem elég, hogy mintegy 250 kolléga hiányzik, a jelenleg dolgozó patológusok egyharmada nyugdíj előtt áll, ha ők elmennek, nem lesz, aki pótolja a hiányukat. Így is a patológiai osztályok egyharmadában egyedül viszi az osztályt a szakember, nincs mellette senki. Egyedül, magára maradva küzdenek a kollégák.

        Hirdetések

        "Kevés szakember, paraszolvencia nélküli alacsony fizetés, rossz finanszírozás, be nem váltott ígéretek." Röviden így jellemezhetnénk a helyzetet.

        A fiatal orvosok számára nem vonzó terület a patológia?

        dr. Tímár József patológusA rezidensek kevés százaléka választ bennünket, mindig azt halljuk, hogy azért mennek orvosnak a fiatalok, mert betegekkel szeretnének találkozni, nálunk pedig erre kevés a lehetőség – gondolják. Pedig ez nem így van.

        Sajnos még mindig él a köztudatban, hogy a patológia egyet jelent a kórbonctannal, pedig ennél sokkal szélesebb spektrumú szakma. A patológiai osztályok munkájának döntő része a betegekből származó szövettani vizsgálatokból áll.

        Egy folyamatosan fejlődő szakma, a célzott terápia létrejöttével pedig egy teljesen új részterület alakult ki, a molekuláris patológia.

        A patológus fontos tagja az úgynevezett multidiszciplináris teamnek (pl. onkoteam), amely szintén teljes embert kívánna. A csapat tagjai a beteg leletei alapján választják ki a leghatékonyabb kezelést, közösen vitatják meg a folyamatokat, az eredményeket. Nélkülünk nem lehet korszerű és evidencia alapú betegellátást végezni. Sőt, számos operációhoz két patológus aláírására lenne szükség, hogy a diagnózis érvényes, az annak alapján elvégzett beavatkozás pedig megfelelő legyen.

        Amikor Ön végzett, már érzékelhetőek voltak ezek a problémák?

        Az intézetről

        Az SE II. sz. Patológiai Intézete az ország egyik vezető patológiai intézménye. Igazgatója dr. Tímár József az MTA doktora, a Semmelweis Egyetem Doktori Iskola elnöke. Az Intézet keretében működik az ország legnagyobb intervenciós citológiai központja, egyike a hazai molekuláris patológiai diagnosztikus központoknak.

        Korábban nem jelentett ekkora problémát a szakemberek hiánya, mert mielőtt klinikus lett a rezidens, előszeretettel jöttek az osztályra amolyan előiskolaként, megalapozásként. Az igazán kiváló klinikusok a patológián kezdték a pályafutásukat. Ma már ez kevésbé van így. Magunkra maradtunk, hiszen csak azok a rezidensek választanak bennünket, akiknél életcél a patológia. Évente országosan mintegy 40 rezidens választja ezt a területet, a lemorzsolódások után jó, ha marad belőlük 15-20 szakorvos. Ez a szám évek óta stabil.

        Hatalmas az elszívó ereje Nyugat-Európának, hiszen az ottani medikus- és szakorvosképzés nem tudja kitermelni a szükséges munkaerőt, ezért jól képzett szakorvosokat hívnak el a külföldi klinikák. Szerettük volna elérni, hogy az úgynevezett „agyelszívók” legalább adjanak oktatási támogatást a patológusokat nevelő országoknak, hiszen kvázi nekik termeljük ki a jól képzett munkaerőt, de ez nem valósult meg. Mi nem tudunk elszívni jól képzett munkaerőt, mert a jelenlegi helyzetben nem perspektíva számukra hazánk.

        Milyen megoldás maradt?

        Az infrastrukturális fejlesztés némi megoldást jelenthet a problémára, de ezzel csak kezeljük a krónikus betegséget, nem pedig meggyógyítjuk. A digitális patológia kiépítésével és bevezetésével jobb, gyorsabb patológiai szolgáltatást nyújthatnánk, egy távdiagnosztikai, metszet digitalizációs technológiát alkalmazó hálózat kiszolgálná a régiók igényeit.

        Mit jelentene és eredményezne mindez a gyakorlatban?    

        Alulfinanszírozott patológia

        Teljesítményvolumen Korlát terheli a szakmát, amely értelmezhetetlen számunkra, hiszen minden emberből eltávolított szövetet kötelező patológiai vizsgálatnak alávetni. Súlyos probléma az is hogy az OEP nem látja a patológus diagnózisát, nem kell jelenteni ezeket az adatokat, pedig pl. annyi és csak annyi daganat van, amennyit a patológusok megállapítanak. Mi egy nemzetközi kódrendszer alapján soroljuk be a különböző daganatokat és egyéb szövettani elváltozásokat, a legritkábbnak is van külön kódja, az OEP azonban a BNO-kódrendszert használja, ami már nem elégséges. Ezekből a patológiai adatokból valós képet kaphatnánk a hazai epidemiológiai folyamatokról.

        A digitális patológia kiépítésével gyorsabbá válna a patológiai leletek továbbítása, lerövidülne a leletek átfutási ideje, valamint lehetőség lenne a távkonzultációra. Ahol csupán egy szakorvos dolgozik, nem vonható ki egy időre a munkából, mert konferenciára kell mennie.

        Közel öt éve használják ezt a rendszert Svédországban, nem csak a patológusok közötti konzultációban hatékony, hanem a patológus és a klinikus közötti kommunikációban is, amely egyre intenzívebb munkát igényel. Ráadásul a továbbképzésben is segítséget nyújtana.

        Mi szab gátat a rendszer kiépítésének?

        A távdiagnosztikai technológiát alkalmazó hálózat létrehozása sem olyan egyszerű, és nem csak a finanszírozásról van szó. Amennyiben rendszerszerűen be akarjuk építeni az osztályokra, a nyolc onkológiai centrumba és a négy orvosi egyetemre, tisztázni kell egy sor kérdést, kezdve a betegadatok küldésétől és fogadásától, azok tárolásán és előhívásán át az adatvédelemig. Elárulom, hogy vannak olyan kórházak, ahol még a nagy sebességű internet sem adott.

        Az egyetemen már elérhető a rendszer?

        Igen, erre adott a technikai lehetőség a Semmelweis Egyetemen és néhány más kórházban is, de országos hálózat kiépítésére lenne szükség.

        "A patológiai lelet elkészítésének elhúzódása a kezelés folyamatában is lassító fék, a szakemberhiány pedig a leletek minőségét rontó tényező."

        Az elkövetett szakmai hiányosság a betegellátás, a kezelés sikerességére nézve súlyos következményeket jelenthet. Miután kevés a szakember és megközelítőleg kétszer annyi minta keletkezik, mint amit a kollégák biztonsággal elemezni tudnak, messze nem tudjuk azokat a paramétereket produkálni, amelyet megkövetelnek Nyugat-Európában, ahol egy szűk héten belül, 2-3 nap alatt elkészül a lelet. Nálunk ennyi idő, amíg kiküldik a szövetmintát a patológusnak, mert ez sincs megszervezve. Éppen ezért vannak versenyelőnyben a magánintézmények, ahol az első, legfontosabb tevékenység a logisztika, a szövetminták gyors továbbítása városon belül, vagy akár városok között. Nálunk az átlagos leletátfutási idő hosszabb mint 14 nap.

        A postán vesztegel a minta?

        Igen, megnéztük, a legtöbb időt az utazással tölt el a minta, majd a patológiai lelet.

        Amíg önre várakoztam a szobája előtt, egy fiatal hölgy érkezett állásinterjúra...

        Nem csak patológusból van kevés, hanem citológiai előszűrő szakasszisztensből és szövettani asszisztensből is. Ezért kellene nagyobb figyelmet és erőforrást szentelni a patológia területére, és nem csupán az infrastruktúrára, hanem a humánerőforrásra is.

        A digitalizálás nem oldaná meg a problémát, hiszen, ha nincs szakember, kiszolgáló személyzet, nem lesz a mintából lelet sem...

        A digitalizálás természetesen nem oldaná meg hosszú távon a problémát, a szakemberhiányt. Ehhez az kellene, hogy korlátlanul megemeljék a rezidensek számát a patológiákon. Aki jelentkezik és eleget tesz a követelményeknek, azt fel tudjuk venni. Megváltozott az ösztöndíjazás rendszere, amely központi finanszírozású lett, az osztályok nem is tudnának ösztöndíjat, státust biztosítani a jelentkezőknek. Miből?

        Önök talán egyet tehetnek: ösztönzik a fiatalokat, hogy a szakma izgalmas, szerteágazó. Kimondom, érdemes patológusnak menni.

        Nálunk az egyetemen arra törekszünk, hogy állandó jelenléte legyen az oktatásban a patológiának, harmadévben általánossá vált alapozó képzést követően megismerkednek a hallgatók a klinikai patológia és a molekuláris onkopatológia területével is.

        Izgalmas szakma, és akiben ott van az érdeklődés a kutatás iránt is, annak kiváló terület a patológia. Ma már korszerű kutatásokat patológia nélkül nem csinálnak.

        Dr. Tímár József

        1976-ban végzett az egyetemen (SOTE, általános orvos). Azt mondja, sajátos karrier az övé, ugyanis már diákkörösként eldöntötte, hogy rákkutatóként szeretne dolgozni, 1973-ban az I. sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézetben kezdte a pályafutását. Ahhoz, hogy itt dolgozhasson, le kellett tennie a patológus szakvizsgát, erre 1980-ban került sor. „Itt szerettem meg a patológia diagnosztikus részét, elektronmikroszkóppal dolgoztunk. Kutattam a legkorszerűbb módszereket, amelyek egymásra épülnek, amelyeket csak akkor tudja értelmesen használni a szakorvos, ha van jó patológiai tudása.” A magyar kultúra napján készült az interjú, így aktuális volt a kérdésem arra vonatkozóan, hogy a szakirodalom mellett mit olvas, ha ideje engedi? A professzor szereti a verseket, és elárulta, hogy 2014-ben megjelent egy saját verseskötete, amelyben hiába is keresnénk orvosszakmai költeményeket...

        (WEBBeteg - Tóth András, újságíró - Képek forrása: Semmelweis Egyetem)

        Legutóbb frissült:
        Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
        • WEBBeteg.hu
      • PharmaPlaza - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA
      • Legfrissebb cikkek
      • Önök ajánlották
      • Ortopédiai problémák

        Bizonyos ortopédiai rendellenességek gyakrabban fordulnak elő gyermekkorban. Ezek egy része megelőzhető.

        Fogamzásgátlás

        Melyek a fogamzásgátló tabletták hatékonyságát befolyásoló tényezők?

        Milyen betegségek okozhatnak szúró fájdalmat?

        A fájdalom nagyon sok formában jelentkezhet. Milyen betegségek járhatnak szúró fájdalommal?

        Erősítse a hátát, és előzze meg a hátfájást!

        Sokan számítógép előtt töltik egész napjukat. Erősítő gyakorlatok az egyenes testtartáshoz.

      •  





        Hozzászólások (1)
        Írta: Vendég
        " azért mennek orvosnak a fiatalok, mert betegekkel szeretnének találkozni" Kevésbe elegánasan fogalmazva: hálapénzt akarnak kapni, ami a patológián nincs. Csak ha ennyire nincs aki megvizsgálja a szövettani mintákat, még kevesebb esély lesz meggyógyítani a rákbetegeket. Itt már tényleg az emberek kiirtása a cél, azért "nincs pénz" a kulcsfontosságú területekre az eü.-ben :/