A halál okának megállapítása
A halál, bár életünk velejárója mindig megrázza az érintetteket. Ezért hasznos, ha tisztában vagyunk vele, hogy mit kell ilyen esetben tenni, mi fog történni a továbbiakban.
A halál bekövetkezésével kapcsolatban tekintsük át a legfontosabb meghatározásokat.
Az orvos teendői a halottszemle során |
Egy rendőrségi halottszemle során a kiérkező orvosnak - mint a szemlebizottság tagjának - mindent dokumentálni kell, amit a halotton észlel, ehhez az elhunytat általában meztelenre kell vetkőztetni, amihez a bűnügyi technikus segítséget nyújt. Az orvos teendői a halottszemle során |
Klinikai halál vagy szívmegállás, amikor még reális esély van az élet újraélesztéssel történő visszaállítására, ezt megállapíthatja mentőtiszt is, ezzel szemben a biológiai halál végleges állapot, amely megfordíthatatlan. A halál tényének megállapítása és a halottvizsgálat elvégzése, valamint az ehhez kapcsolódó dokumentáció, a Halottvizsgálati bizonyítvány kitöltése az illetékes orvos feladata.
Hirtelen halálról beszélünk, ha egyébként egészséges, fiatalabb korosztályba tartozó ember meghal. Váratlan halál, amennyiben valakinek volt ismert betegsége, de állapota alapján még nem lehetett következni a halál korai bekövetkezésére. Végelgyengülés, amikor szép kort elérve a szervet elhasználódása miatt, csendben beáll a halál.
Természetes és rendkívüli halál - Mi a különbség?
Meg kell különböztetni a természetes és rendkívüli haláleseteket. Az előbbinél a halál betegség következménye, még akkor is, ha hirtelen vagy váratlanul következett be.
Minden külső behatásra ( sérülés, mérgezés, áramütés, öngyilkosság vagy kriminális cselekmény) bekövetkező halál esetén rendkívüli halálról beszélünk, mely különböző szintű eljárásokat von maga után.
A halottvizsgálat két jól elkülöníthető részből áll: a halál ( biológiai halál ) tényének a megállapításából.
Ezt követi a halál okának a megállapítása. Ismert, kezelt beteg esetén az előzményi adatok ismeretében ez a holtest vizsgálata után megtehető a helyszínen, amennyiben semmilyen más a halál rendkívüli bekövetkezésére utaló tény nem merül fel.
Mikor szükséges boncolás?
Rendkívüli halál esetén, illetve, ha a halál tényét megállapító orvos nem tudja megállapítani a halál okát kórboncolás szükséges. A boncolás során a patológus megvizsgálja a holttestet, elvégzik az agy, szív, a tüdő és a többi belszerv vizsgálatát, a halál okának megállapítása céljából.
A szervadományozás hazai szabályozása |
Itthon kb. 140 ezer ember hal meg évente, ebből kb. 250-300 agyhalottról érkezik donorjelentés, akik potenciális szervadományozók lehetnek. Ez azt jelenti, hogy bár mindannyian meghalunk, de az agyhalál esélye igen kicsi. Ki lehet donor? |
A makroszkópos vizsgálat mellett, mikroszkópos vizsgálatok is szükségesek lehetnek, szövettani mintavétel történik. Szükség esetén elvégzik a gyomortartalom és a vér toxikológiai vizsgálatát, és valamennyi adat értékelése után állapítják meg a halál okát.
Rendkívüli haláleseteknél hatósági eljárás folyik, amely lehet, hogy csak az elhunyt személyazonosságának megállapítására terjed ki, amennyiben felmerül az idegenkezűség vagy a halál bekövetkeztéért való személyes felelősség lehetősége, úgy rendőrségi illetve büntetőeljárás folyik a halál minden körülményének a tisztázására.
Ezekben az esetekben, akár több orvos szakértő bevonása is szükséges lehet, a halál bekövetkezésének módjára, a halál pontos okának megállapítására.
Boncolás: mikor kötelező és mikor nem? |
A boncolás kiemelten fontos része az orvostudománynak. Nem csak, mert tisztázza a halál bekövetkezését megelőzően kialakult valamennyi kóros állapotot, hanem azért is, mert célja a népesség megbetegedési és halálozási okainak feltárása, az egészségügyi ellátás során alkalmazott diagnosztikai és gyógyító eljárások hatékonyságának ellenőrzése. Szerettük elhunyta után bizonyára sok emberben felvetődik a kérdés, hogy milyen esetekben szükséges vagy kötelező a boncolás. Boncolás: mikor kötelező és mikor nem? |
(WEBBeteg - Dr. Ács Gábor)