• A tüdődaganatok szövettani típusai

        Szerző:
        WEBBeteg

        A világszerte legtöbb áldozatot követelő daganattípus a tüdődaganat. A tüdőt érintő rákos megbetegedés tüneteket már csak előrehaladott stádiumban okoz, ezért kiemelten fontos a szűrővizsgálatokon való rendszeres részvétel. Milyen típusai lehetnek a tüdődaganatnak?

        Az Egészségügyi Világszervezet halálozási statisztikáiban 2012 óta a tüdődaganat vezeti a listát. A 2012-es statisztikára támaszkodva világszerte 14 millió embernél diagnosztizálnak rákos megbetegedést, amelyből évente 8,2 millió ember hal bele a betegségbe. A 8,2 millió elhalálozásból 1,6 millió tüdőrák miatt következik be. Magyarországon évente mintegy 10.000 új tüdőrákos megbetegedést regisztrálnak, amelyből minden évben körülbelül 8.000 tüdőrákos beteg hal meg.

        A téma cikkei - Tüdőrák
        7/1 A leggyakoribb daganatos megbetegedés
        7/2 Mi hajlamosít a tüdőrák kialakulására?
        7/3 A tüdőrák tünetei - Milyen panaszok utalhatnak a betegségre?
        7/4 A tüdődaganatok szövettani típusai
        7/5 Milyen vizsgálatokra számíthat?
        7/6 A tüdőrák kezelési lehetőségei
        7/7 Hogyan előzzük meg a tüdőrák kialakulását?

        Hogyan jut el a tüdőgyógyász a megfelelő diagnózisig?

        Amikor a beteg panaszaival, esetleg a tüdőszűrő eredményével szakorvoshoz fordul, további vizsgálatokkal igyekeznek felállítani a diagnózist. Amennyiben a tüdőgyógyász daganatra utaló elváltozást talál a beteg szervezetében, akkor általában szövettani mintát vesz, amelyet a továbbiakban a patológus szakorvosok vizsgálnak. A laborban speciális eszközök segítségével történik a kimetszett szövetdarab vizsgálata, amelyből a patológusok megállapítják, hogy jó- vagy rosszindulatú-e, és milyen típusú elváltozásról van szó, valamint, hogy milyen stádiumban tart a betegség. A patológiai diagnózis ismeretében a beteget kezelő szakorvos csapatnak (onkoteam) döntenie kell a megfelelő kezeléssel kapcsolatban.

        A tüdő daganatait két nagy csoportba sorolhatjuk: primer (vagyis elsődleges) tüdőrák és metasztatikus (áttétből származó) tüdődaganat. A metasztatikus tüdődaganat nem közvetlenül a tüdőből származik, hanem egy másik szervben lévő daganat áttéteként jelenik meg a tüdőben (ilyen gyakori metasztázist képző tumor az emlőrák is).

        Hirdetések

        A tüdődaganatok szövettani típusai

        A tüdő jóindulatú tumorai az összes tüdődaganat mindössze 1%-t alkotják, azaz az elváltozások sajnos döntő többségében rosszindulatúak. A tüdőben alapvetően többféle szövettípust különböztetünk meg, ezt a következő táblázat szemlélteti. A jobb oldali oszlopban adott szövet- vagy sejttípus található, míg a mellette lévő oszlopban az ezekből kialakult jóindulatú elváltozás látható.

        Szövet/sejt típus

        Jóindulatú daganat típus

        porcszövet
        chondroma
        simaizomszövet
        leiomyoma
        kötőszövet
        fibroma
        zsírszövet
        lipoma
        bronchus nyálkahártyájából
        bronchialis papilloma
        endothel* sejt
        haemangioma
        mucinosus** epithel sejt
        mucinosus cystadenoma

        * vérér belső falát alkotó sejttípus ** nyákos, nyáktermelő

        A rosszindulatú tüdődaganatok típusai

        A rosszindulatú (malignus) tüdődaganatokat két csoportra oszthatjuk. Ezek a következőkben különböznek egymástól: szövettani és molekuláris szerkezetükben, a klinikai lefolyásban, a prognózisban és kóreredetben. A szövettani diagnózis alapvetően meghatározza a kiválasztott kezelést és a kilátásokat.

        Mindezek alapján megkülönböztetjük a kissejtes tüdőrákot, amelynek gyakorisága 15-20% között van, valamint a nem-kissejtes tüdőrákot, melynek gyakorisága 75-80%.

        A kissejtes tüdőrák nagyon gyorsan osztódó tumor sejtekből áll és gyakran már a felfedezéskor többszörös áttéteket adott a nyirokcsomókba, valamint egyéb szervekbe, mint például a májba, a mellékvesébe, az agyba vagy a csontokba. Miért kissejtű tüdőráknak nevezzük? Az elnevezés arra utal, hogy a szövettani megjelenésében ténylegesen viszonylag kisméretű sejtek alkotják a daganatot. A tüdő daganatai közül ez mutatja a legnagyobb összefüggést a dohányzással. Sebészileg gyakran nem eltávolítható, mivel nagyon szétszórtan növekvő agresszív daganat, viszont a kemo- és sugárterápiára érzékeny. Tüneteket akkor okoz, amikor a légutakat elkezdi összenyomni. Ez a forma rendelkezik a legrosszabb kilátásokkal.

        Nem-kissejtes tüdőrák típusok

        A nem-kissejtes tüdőráknak, mint azt az előző ábrán lehet látni, három típusát különböztetjük meg. Ezen a csoporton belül a leggyakoribb a laphámrák. Ez a típus viszonylag lassan növekszik, későn ad áttétet. A hörgőkben való előfordulása miatt gyakran okoz vérköpést. A második leggyakoribb az adenocarcinoma viszonylag lassan nő és későn ad áttétet, viszont van, hogy nagyon agresszívan nő s kifejezetten rossz kórjóslatú. A nagysejtes, rosszul differenciált tüdőrák nagyon sokféle kórlefolyást mutathat. (A rosszul differenciált azt jelenti, hogy a kiindulási szövettől jelentősen eltér, alig, csak speciális patológiai módszerekkel azonosítható a daganat sejtes eredete. Általában az ilyen daganat rossz prognózist szokott mutatni.)

        Létezik továbbá egy, a többiektől különböző daganat típus, ez a carcinoid. A carcinoid (vagyis karcinómaszerű) tumorok nagyon változatosak, jellemzően a főhörgő világos sejtjeiből indul ki a daganat. Vérzékeny, korán okoz tünetet, rendszerint véres köpést. Nem jellemző rá az áttétképződés. Sebészi eltávolítása az esetek döntő többségében teljes gyógyulást eredményez.

        A tüdődaganatok stádiumbeosztása

        Mint nagyon sok daganatnál, a tüdődaganatoknál is az úgynevezett TNM rendszert használják a kiterjedés fokának jelzésére. A stádium-besorolást a szövettani mintán végzett vizsgálatok alapján a patológus állapítja meg, amely a kezelés és a betegség lefolyásának szempontjából is nagyon fontos tényező. Az egyes betűk jelentése a következő:

        • T - tumor helyi növekedése,
        • N - regionális nyirokcsomóba való áttétképzés,
        • M - távoli szervbe, szervekbe való áttétképzés.

        A diagnózis során megállapított stádium 0-tól 4-ig terjed. A 0. stádiumban van néhány tumorra utaló jel, de klinikai tüneteket még nem okoz - véletlen szokták felfedezni a tumort ebben a stádiumban. A IV. stádium a végállapot, amelyben a primer tumor már előrehaladott állapotban van, többnyire ekkorra beszövi a környező szerveket, a regionális nyirokcsomókba áttétet ad, továbbá a távoli szervekben is azonosítható áttétek vannak.

        A tüdődaganatok esetén komolyabb panaszok csak a későbbi stádiumokban jelentkeznek, elmondható ez a kissejtes tüdőrákról is, ahol a diagnózis felállításakor legtöbbször már áttét is fennáll. Emiatt ennél a típusnál egy egyszerűsített stádiumbeosztást használnak az orvosok. A skála 1-től 4-ig terjed, azonban nagy minőségi különbség nincs az egyes stádiumok között. Ezzel szemben a nem-kissejtes tüdőrákok besorolásánál úgynevezett „alstádiumokat” is használnak.

        Kezelés és kilátások a különböző szövettani típusoknál

        Minden betegségnek megvan a sajátos kezelési protokollja, így a tüdődaganatoknak is. Nagyon fontos a megfelelő kezelési eljárások megválasztásában a pontos, patológus által kiállított szövettani diagnózis, valamint a stádiumbeosztás. A kissejtes tüdőráknál az első három stádiumban a kemoterápia nagy százalékban a tünetek javulásához, átmeneti megszűnéséhez vezet, még ha gyakran csak rövid időre is.

        A nem-kissejtes tüdőrák 5 éves túlélését 3 stádiumban szokták meghatározni:

        • az 5 éves túlélés I. stádiumban 60%-os,
        • a II. stádiumban 40%-os, míg
        • a III. stádiumban 20%-os.
        Folt a tüdőn: tüdőrák?
        Gyakori kérdések Kötelező tüdőszűrésen 2 cm átmérőjű foltot találtak a bal felső lebenyben. Ezután ct vizsgálatra küldtek, ahol szintén kimutatták, hogy a folt ott van, de a tüdőgondozóban nem tudták megmondani, hogy mi az.... Folytatás az Orvos válaszol rovatban

        A harmadik stádiumig a nem-kissejtes tüdőrák eltávolításával gyógyulás érhető el, míg az előrehaladott III., illetve a IV. stádium esetén gyakran csak palliatív kezelésként jön szóba a sebészi beavatkozás. A palliatív kezelés célja elsődlegesen a betegek szenvedésének csökkentése, a lehető legjobb életminőség biztosítása.

        Bővebben A tüdőrák kezelése: műtét, kemoterápia vagy sugárterápia?

        A tüdőrákok, elsősorban az adenocarcinoma kezelésében újabban több hatékony, biológiai célpont ellen irányuló kezelés is elterjedt. A célpontok azonosítása ismételten a szövettani vagy citológiai mintákból történik, sok esetben a daganatsejtekből kinyert DNS molekuláris elemzésével. A daganatok molekuláris vizsgálata regionális patológiai központokban zajlik, elvégzését a kezelőorvos kezdeményezi.

        Mit lehet tenni a tüdőrák megelőzése érdekében?

        Az egyik legnagyobb kockázati tényező a tüdődaganatok kialakulása tekintetében a dohányzás. E káros szenvedély elhagyása, a rákkeltő anyagok kerülése, a megfelelő életmód mind segíthetnek megelőzni a tüdődaganatot. A másik fontos teendő emellett a szűrővizsgálatokon való rendszeres részvétel. Magyarországon jelenleg a tüdőszűrés nem kötelező, de vannak olyan esetek, amikor kötelezővé tehetik, erről Dr. Brugós László Tüdőszűrés: mikor kötelező, mikor ajánlott? című cikkében olvashat bővebben.

        Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus

        Forrás: WEBBeteg
        Szerzőnk: Holányi Péter
        Lektorálta: Dr. Méhes Gábor, a Magyar Patológusok Társaságának elnöke

        Legutóbb frissült:
        Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
        • WEBBeteg.hu
      • Legfrissebb cikkek
      • Önök ajánlották
      • Hányinger és hányás

        Emésztőrendszeri, szív- és érrendszeri, urológiai és még számos betegség állhat a hátterében.

        Allergia - Eredményesebb kezelés

        Mit érdemes tudni a legújabb vizsgálati módszerről, a komponens alapú diagnosztikai eljárásról (CRD)?

        Üres sella szindróma

        Sok esetben nem okoz tüneteket, így általában nem is fedezik fel. Tünetek a betegség másodlagos formájában jelentkeznek inkább.

        Diéta és az édesítőszer

        Az édes ízről ma már nem kell lemondani, hiszen számos lehetőség kínálkozik a cukor kiváltására.

      •  





        Hozzászólások (2)
        Írta: Szilágyi Ferenc
        Miért nem lehet ezt (a második oldaltól)kinyomtatni ?Az ekső oldalt rendesen hozza a másodiktól csak az oldal alján jelenik meg valami szövegecske !

        Írta: zildi
        Nagyon szeretem ezt a weboldalt, DE! A mai napon nagyon megrázó ez a cikk.Ma jobban esett volna valami szelídebb téma.SZép ünnepet kívánok!