A szövettan és a molekuláris patológia szerepe a daganatok felismerésében és kezelésében

szerző: Bak Marianna, biológus szakfordító - WEBBeteg
lektorálta: Dr. Méhes Gábor, a Magyar Patológusok Társaságának elnöke frissítve:

A patológusoknak kiemelkedő szerepük van a klinikai mindennapokban a diagnosztikában és a kezelésben is. A patológia jelentősége a szövet- és sejtanalízis, illetve a modern molekuláris patológiai eljárások révén a betegségek, elsősorban a rák megelőzésében, diagnosztizálásában és kezelésében áll.

A patológusok szerepe a rákdiagnosztikában

Ha felmerül a daganatos betegség gyanúja, akkor az érintett szervből szövetmintát vesznek, amit patológusok vizsgálnak meg. A szövetmintát először szabad szemmel vizsgálják, majd ezred milliméter vastagságú metszetet készítenek belőle, amit megfestve mikroszkóp alatt vizsgálnak tovább, és így állapítják meg, hogy a szövetben az elváltozás jó vagy rosszindulatú-e.

Sikeres volt-e a daganat eltávolítása? A radikalitás ellenőrzése

Patológusok állapítják meg, hogy a műtét során sikerült-e a teljes daganatot eltávolítani (radikalitás) vagy szükség van-e újabb operációra. Ebből a szempontból a rezekciós szélek (a daganattal együtt kimetszett, azt körülvevő szövetek szélei) vizsgálata a legfőbb lépés. Abból, hogy ezek tumormentesek-e vagy tartalmaznak tumoros sejteket, következtetni lehet arra, hogy az adott területen mekkora a kockázata a daganat kiújulásának, azaz lokális recidíva képződésének.

Valamennyi daganateltávolító műtétnél, de például az emlődaganatok emlőmegtartó műtétei során különösen fontos a patológusok pontos szakvéleménye.

A daganatok terápiájában alkalmazott modern eljárások

A daganatos betegségek legújabb terápiái

Világszerte a daganatos betegség a betegségek betegsége jelzővel emlegetett. Éppen ezért nem kisfokú a szakmai és tudományos igény a hatékony terápia megtalálására. A daganatos sejtekben lejátszódó folyamatok hatékonyabb megismerése egyre inkább a célzott biológiai terápiákhoz vezetett. A daganatos betegségek legújabb terápiái

Az olyan modern diagnosztikai eljárásokkal, mint amilyen az immunhisztokémia vagy a molekuláris patológia a sejtek biokémiai vagy genetikai elváltozásai mutathatók ki: néhány ráktípus olyan hírvivő anyagokat termel, amit a patológusok a karcinómából vett szövetmintában ki tudnak mutatni. Ezeknek a tumorspecifikus markereknek a felismerésével lehetővé válik az egyes ráktípusok specifikus kezelése. A vastagbélrák, a tüdőrák, a leukémia és a mellrák esetében ma már lehetőség van a célzott terápiákra. Ezek a terápiák nagyon költségesek, egy kezelés ára akár 40.000 Euro is lehet. A molekuláris markerek vizsgálatával megállapítható, hogy melyik páciensnél melyik új terápiás módszer lesz hatásos és melyek azok a kezelésmódok, amelyekkel nem érdemes próbálkozni. Ezek a patológiai vizsgálatok a terápia teljes költségének legfeljebb a tizedébe kerülnek, így ezek révén sokkal költséghatékonyabb a kezelés.

Ezek is érdekelhetik

A KRAS prognosztizált terápia sikere a vastagbélrák kezelésében

A modern tumorterápiában az ilyen kiválasztási eljárásra egy példa a KRAS gén mutációjának tesztje vastagbéldaganat esetében. Azoknál a pácienseknél, akiknek a tumorsejtjeiben a KRAS-gén mutációja kimutatható, a monoklonális antitest terápia nem hatásos, ezért más gyógyszeres kezelést kell alkalmazni. A KRAS-mutáció teszt eredménye alapján ki lehet választani a megfelelő gyógyszeres terápiát, ez egy mérföldkő a daganatos betegek személyre szabott terápiáinak kialakítása felé vezető úton.

A patológusok szerepe a daganatok időben történő felismerésében

A leggyakoribb daganatok első tünetei

Magyarországon a halálozási okok második helyén a daganatos megbetegedések állnak. Évente több mint 70 ezer új daganatos beteget fedeznek fel. A leggyakoribb és a legpusztítóbb daganat még mindig a tüdőrák. Férfiaknál a prosztata- és a fej-nyak rákos betegségei, míg nőknél a vastagbélrák, a tüdőrák, valamint az emlőrák száma mutat némi emelkedést. A leggyakoribb daganatok első tünetei

A leggyakoribb daganatok első tünetei c. cikk jelnyelvi verziója

Az emlő- és nőgyógyászati szűrések (mellrák-, méhnyakrákszűrés) terén is fontos szerepet játszanak a patológusok. A vizsgálatok során a szervekből vett mintákban azt vizsgálják, hogy vannak-e rákos sejtek vagy rákelőző állapotra utaló jelek. Így egy kialakulóban lévő vagy már kialakult tumor korai stádiumban felfedezhető és időben felismerve a bajt és megkezdve a megfelelő kezelést nagyon jók a teljes gyógyulás esélyei. A nőgyógyászati szűrővizsgálaton vett mintát az úgynevezett PAP-teszttel vizsgálják. A szűrővizsgálat bevezetésével a méhnyakrák okozta halálozások száma az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent. Néhány skandináv országban a nők szűrővizsgálatokon való rendszeres részvételével a méhnyakrákból teljesen kigyógyulók aránya majdnem 99%.

Gyulladásos és fertőző betegségek diagnosztizálása

A gyulladásos és fertőző betegségeket is többnyire patológusok diagnosztizálják. Szöveti diagnosztikával nagyjából behatárolható, hogy milyen kórokozó okozta a fertőzést, az ezzel párhuzamosan végzett mikrobiológiai vizsgálat pedig pontos diagnózist ad. A baktériumok rezisztenciájának vizsgálatával a megfelelő antibiotikum célzott alkalmazása válik lehetővé.

Egészségügyi minőségbiztosítás

A modern orvostudomány nagy iramú fejlődése és komplexitása révén igen érzékeny és hibalehetőségeket is hordoz magában. Egyes kezelések nem kívánt mellékhatásai komplikációkhoz vezethetnek, végzetes károkat és emberi szenvedést okozhatnak.

Az iatrogén patológia az iatrogén, azaz az orvosi eredetű, orvosi kezelésből származó szöveti elváltozásokkal foglalkozik, amelyeket gyógyszeres vagy sugárzással összefüggő mellékhatás okozott. Ezeket elkülönítik az olyan hasonló szöveti elváltozásoktól, amelyek más okból, például fertőzés vagy daganat miatt alakultak ki. A gyógyszerek mellékhatásainak időben történő felismerése nemcsak a páciensek egészségügyi károsodását akadályozza meg, hanem az egészségügy költségmegtakarításához is nagyban hozzájárul.

WEBBeteg logó Forrás: WEBBeteg
Bak Marianna, biológus szakfordító; gesund.co.at
Lektorálta: Dr. Méhes Gábor, a Magyar Patológusok Társaságának elnöke

Cikkajánló

Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.