• A vastagbéldaganat szövettani típusai

        Szerző:
        WEBBeteg

        A vastagbélrák diagnosztikájában is döntő szerep jut a szövettani vizsgálatnak, mivel ez igazolja egyértelműen a daganat rosszindulatúságát, továbbá ez határozza meg annak típusát, a kilátásokat és a választandó kezelést. Milyen eredmények születhetnek a vizsgálaton?

        A téma cikkei

        A betegség megértése
        1. A vastagbélrák tünetei
        2. Rákmegelőző állapot: a vastagbélpolip
        3. A vastagbélrák rizikófaktorai
        4. A vastagbélrák kivizsgálása, szűrése

        Élet betegséggel
        5. A diagnózis lelki feldolgozása
        6. A vastagbéldaganat szövettani típusai, életkilátások
        7. A vastagbélrák kezelési lehetőségei
        8. Élet a béldrák diagnózisa után
        9. Kontrollvizsgálatok bélrákon átesett betegeknek

        Megelőzés
        10. A táplálkozás szerepe a vastagbélrák kialakulásában
        11. Mit tehetünk a megelőzés és kiújulás ellen?

        A vastagbélrák felismerésében legáltalánosabban alkalmazott diagnosztikus eljárás a vastagbéltükrözés (colonoscopia). A vizsgálat során felfújják a vastagbelet, hogy a szonda akadálymentesen haladhasson előre a vizsgálandó területen. Ha a vizsgáló orvos egy adott bélszakaszon elváltozást lát, akkor lehetősége van arra, hogy abból szövettani mintát vegyen, és azt továbbküldje szövettani vizsgálatra.

        Miután a gasztroenterológus szakorvos levette a mintát, azt elküldi az illetékes patológiai intézetnek egy általa feltételezett iránydiagnózissal. A mintát patológus szakorvosok vetik részletes vizsgálatok alá.

        A szövettani diagnózis megalkotásához felhasználják a mikroszkópiát (fénymikroszkóp, fluoreszcens mikroszkóp, elektronmikroszkóp), immunhisztokémiát (ez az eljárás a szövetet alkotó sejtek molekuláris összetételéről is ad információt).

        A szövetminták makroszkópos és mikroszkópos kiértékelése alapján születik meg a kórszövettani lelet, amely tartalmazza azokat az adatokat (pl. a daganat pontos típusát, differenciáltságát), amelyekre támaszkodva eldönthető az onkológiai kezelés.

        A diagnózishoz vezető lépések:

        • Részletes anamnézis (kórelőzmények, műtétek, krónikus betegségek).
        • Fizikális vizsgálatok.
        • Képalkotó eljárások (ultrahang, röntgen, CT, MR).
        • Mintavétel az adott elváltozásból (biopszia).
        • Biopsziás anyag patológiai feldolgozása, szövettani diagnózis megalkotása.
        Hirdetések

        Milyen szövettani típusai vannak a vastagbéldaganatoknak?

        A rákos megbetegedések nagyon összetettek, nem lehet leegyszerűsíteni a csoportosításukat. Az egyes szövettani típusoknak nagyon eltérő a prognózisuk, és e típusoknak akár a kezelési módjuk is különbözhet.

        A daganatok lehetnek jó- vagy rosszindulatúak. A vastagbél jóindulatú daganatai közé tartozik a vastagbél polip, melyet daganatot megelőző (rákmegelőző) állapotnak is szoktak hívni a szakirodalomban. Mivel polipnak neveznek minden, a bélüregbe bedomborodó képletet, egyes poliptípusok még nem számítanak daganatnak, csupán annak "előfutárai".

        • A még nem daganatnak számító polipok a hyperplasiás (szövettúltengéses) polip és a gyulladásos polip.
        • hamartoma olyan elváltozás, amely rendszertelen szövetszaporulatként jelenik meg egy adott szövetben.
        • Az adenoma a felhám (epithelialis) daganatokat jelöl, amelyek mirigyekre jellemző szerkezetűek, vagy amelyek mirigyből származnak, de nem feltétlenül mirigyes szerkezetűek. A vastagbélrákok többsége adenomából alakul ki (adenocarcinoma).

        Az adenomát további alcsoportokra lehet bontani, melyek több szempontból is fontosak, kiemelendő a prognosztikai jelentőségük. Ezek mérete és alakja alapján lehet következtetni, hogy mekkora eséllyel változnak át rosszindulatú daganattá.

        Adenomatípus

        Gyakoriság

        Méret és carcinomakockázat

         

        Tubularis, nyeles adenoma

         

        70%

        < 1 cm 1%

        > 1-2 cm 10%

        > 2 cm 10-50%

        Villosus adenoma

        20%

        nagyságtól független 20-50%

        nagyságtól független 20-50%

        Tubulovillosus adenoma

        10%

        A táblázatban szereplő adatok közül kiemelendő, hogy a villosus adenoma fajul rosszindulatúvá leggyakrabban. Általában tünetmentes a polipok valamennyi formája, melyeket többnyire vastagbélszűrés keretében véletlenül fedeznek fel. A vastagbéldaganat 90%-ban az 50. életév után jelentkezik, esetenként azonban már 40 éves kor előtt is előfordul. Az adenocarcinoma 2-5%-ban többszörös, így mindig keresni kell a további daganatokat.

        A vastagbélrák felismerése

        A vastagbélrák stádiumai

        A szövettani vizsgálat végén a patológus kiad egy stádiummegjelölést a kezelőorvosnak, aki ennek alapján tud dönteni a terápiás tervről. Ezen stádiumbeosztás a tumor méretén, a helyi nyirokcsomó érintettségén, valamint azon alapul, hogy van-e távoli áttét más szerveken.

        A vastagbéldaganatot (colorectalis carcinoma) I-IV-es skálán lehet osztályozni, az I. a legjobb kilátással rendelkező stádium, míg a IV-es stádiumban már távoli áttétek jelentek meg a szervezetben, ebben a kategóriában tehát sokkal rosszabb a prognózis.

        A colorectalis carcinomát szövettani differenciáltsági fokozatokba sorolják, ezek a következők:

        Fokozat (grade)

        Leírás

        Megjegyzés

        G1

        jól differenciált

        kis malignitású carcinomák

        G2

        közepesen differenciált

        G3

        rosszul differenciált

        nagy malignitású carcinomák

        G4

        differenciálatlan

        A vastagbéldaganat áttétei

        Minél rosszabb indulatú egy-egy daganat, annál nagyobb az esélye áttét kialakulásának. Az áttét többféle úton terjedhet, a leggyakoribb a lymphogén terjedés és a hematogén terjedés.

        A lymphogén terjedés azt takarja, hogy a daganatos sejtek, elérve a vastagbél nyirokelvezető rendszerét, ezen keresztül terjednek el a testben a nyirokcsomók érintettségével. Valószínűleg sokan hallottak már arról, amikor egy vastagbélszakasz eltávolítás után az orvos közli a beteggel és hozzátartozóval, hogy volt-e nyirokcsomó érintettség vagy nem. A nagy malignitású (rosszindulatú) carcinoma korán ad nyirokrendszeri áttétet.

        A hematogén terjedés a vérrel való terjedést jelenti. Mivel az egész testünket behálózza az érrendszer, így a sejtek megtapadnak bizonyos szerveken (máj és tüdő, ritkábban más területek), és tovább szaporodnak. A betegek negyedénél már a diagnózis felállításakor májáttét észlelhető, az összes beteget tekintve több mint 50 százalékban alakul ki áttét a májon.

        Bővebben Vastag- és végbélrákok áttétes formáinak kezelése

        Akkor a legjobbak a beteg kilátásai, ha nem volt nyirokcsomóáttét, továbbá hematogén elterjedésre utaló jeleket nem találtak sem az operáció közben, sem a képalkotó eljárásokkal (röntgen, CT, MR). Ezt követően is rendszeres kontrollokra kell, hogy járjon az operáción átesett páciens, hogy ha netán kiújult a betegség, akkor azt idejében meg lehessen fékezni.

        Milyen kilátásai lehetnek egy vastagbélrákos betegnek?

        A stádiumbesorolás alapján állapítanak meg prognosztikus értékeket, azaz azt, hogy milyen a betegség gyógyulási esélye. Minden egyes stádiumhoz hozzárendelik az 5 éves túlélés arányát százalékosan. Ezen értékeket a sok éves statisztikák alapján határozzák meg. Az érték nagyban függ a betegség agresszivitásától, a beteg általános állapotától, a meglévő krónikus betegségeitől és hogy milyen rég áll fenn a betegség.

        A vastagbéldaganatok műtéti kezelését követően kb. 10-30%-ban keletkeznek kiújulások, a legtöbb esetben (70%) az operációt követő első két évében.

        A vastagbéldaganat esetén az 5 éves túlélési arányok a következők a stádium-besorolás függvényében:

        Vastagbéldaganat túlélési esélye

        A vastagbélrák gyógyulási és túlélési esélye tehát jó, amennyiben idejében fedezik fel azt és nincs áttét. Annak a fő oka, hogy évente mégis több ezren vesztik életüket a betegségben, elsősorban a késői felismerés, a szűréseken való részvétel hiánya.

        Olvasson tovább! A vastagbélrák kezelési lehetőségei

        Forrás: WEBBeteg
        Szerző: Holányi Péter
        Lektorálta: Dr. Méhes Gábor, a Magyar Patológusok Társaságának elnöke

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Fiatalkori mellrák

        Tóth András

        Szűcs Adriána modellel beszélgettünk, aki 16 kemoterápián van túl.

        Mi az a divertikulózis?

        Dr. Mármarosi István

        Mi utalhat a vastagbél falán kitüremkedő képletek jelenlétére?

        Célzott terápiák a vastagbélrák kezelésében

        A célzott onkológiai készítmények alkalmazása napjainkban már a terápia részét képezik, azokat szakmai szempontok alapján a hagyományos kemoterápiás készítményekkel kombináltan kapják a vastagbélrákos betegek.

        A vastag- és végbéldaganatok sugárterápiája

        A sugárterápia nagy energiájú sugarakat (például röntgensugarakat) vagy részecskéket használ a rákos sejtek elpusztítására. Sokkal gyakrabban használják a végbélrák kezelésére, mint vastagbélrák estén. Egyes vastag- és végbélrákos megbetegedéseknél az egyidejűleg alkalmazott kemoterápia hatásosabbá teheti a sugárterápiát. A két kezelés együttesét kemoradioterápiának hívják.

        A vastagbélrák műtéti kezelése

        Az operáció a leggyakoribb és legfontosabb kezelési módszernek számít a korai stádiumú vastagbélrák esetén. A műtét típusa a betegség kiterjedésétől, a tumor elhelyezkedésétől és a műtét céljától függ.

        A vastagbélrák kezelése

        A vastagbélrák terápiájának megválasztása minden esetben a daganat helyi kiterjedtségének, valamint a nyirokcsomókban, vagy más szervekben lévő áttéteknek a meghatározása alapján történik: a gyógyszeres kezeléstől a sugárterápián át a különböző műtéti eljárásokig számos eljárás közül választhat orvosa.

        A húgyhólyag daganatokról

        A húgyhólyag a vizelet tárolására alkalmas szervünk, sajnálatos módon a féktelen dohányzás évek alatt daganat kialakulásához vezethet ebben a szervben is. Több klinikai kutatás igazolta, hogy a húgyhólyagrák az esetek 30-70%-ában dohányosoknál alakul ki. A tumor gyakrabban fordul elő férfiakban, mint nőkben, gyakoribb a fejlett országokban.

        A jövő patológusai: Dr. Pap Anita rezidens orvos

        2013 szeptemberében kezdte el a patológus képzést a PTE Általános Orvostudományi Kar Pathologiai Intézetében dr. Pap Anita rezidens orvos, aki idén októberben megy szakvizsgázni.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.