• A vastagbéldaganat szövettani típusai

        Szerző:
        WEBBeteg

        Az utóbbi évek halálozási statisztikáiban a második leggyakoribb daganattípus a vastagbelet érintő megbetegedés a tüdődaganatok után. Mint minden rákos betegségnél, a vastagbéldaganatok diagnosztikájában is döntő szerep jut a szövettani vizsgálatnak. Milyen eredmények születhetnek a vizsgálaton?

        Az egyes betegségek diagnosztikus kritériumai eltérőek, általánosságban elmondható azonban, hogy egy-egy betegséget hasonló lépések sorozatával igazolnak a megszerzett információk alapján.

        A diagnózishoz vezető lépések 
        • Részletes anamnézis (kórelőzmények, műtétek, krónikus betegségek).
        • Fizikális vizsgálatok.
        • Képalkotó eljárások (ultrahang, röntgen, CT, MR).
        • Mintavétel az adott elváltozásból (biopszia).
        • Biopsziás anyag patológiai feldolgozása, szövettani diagnózis megalkotása, kiadása.

        Jelenleg Magyarországon számos kórházban működik gasztroenterológiai osztály, ahol számos szűrést, diagnosztikus beavatkozást végeznek az emésztőrendszeri betegségek időben történő felismerése érdekében. Gyakorlatban rutinszerűen alkalmazott diagnosztikus eljárás például a vastagbéltükrözés (colonoscopia). A vizsgálat során felfújják a vastagbelet, hogy a szonda akadálymentesen haladhasson előre a vizsgálandó területen. Ha a vizsgáló orvos egy adott bélszakaszon elváltozást lát, akkor lehetősége van arra, hogy abból szövettani mintát vegyen, s azt továbbküldje szövettani vizsgálatra.

        Miután a gasztroenterológus szakorvos levette a mintát, azt elküldi az illetékes patológiai intézetnek, egy általa feltételezett iránydiagnózissal. A mintát patológus szakorvosok vetik részletes vizsgálatok alá.

        Mi történik a vastagbéltükrözés során levett mintával a patológián?

        A szövettani diagnózis megalkotásához felhasználják a mikroszkópiát (fénymikroszkóp, fluoreszcensmikroszkóp, elektronmikroszkóp), immun-hisztokémiát – ez az eljárás a szövetet alkotó sejtek molekuláris összetételéről is ad információt. A szövetminták makroszkópos és mikroszkópos kiértékelése alapján születik meg a kórszövettani lelet, amely tartalmazza azokat az adatokat (pl. a daganat pontos típusát, differenciáltságát (grade)), amelyekre támaszkodva eldönthető az onkológiai kezelés. 

        Milyen szövettani típusai vannak a vastagbéldaganatnak?

        A vastagbéldaganatok szövettani besorolása összetett. Mint ahogy azt az alábbi táblázat is mutatja, megkülönböztetünk jóindulatú és rosszindulatú típusokat, melyek keletkezhetnek különböző külső behatásra, de vannak genetikai faktorok is, amelyek növelhetik az előfordulási kockázatot. Ebből látszik, hogy a rákos megbetegedések nagyon összetettek, nem lehet leegyszerűsíteni a csoportosításukat, az egyes szövettani típusoknak nagyon eltérő prognózisuk, s e típusoknak akár a kezelési módjuk is különbözhet. Többek között ezért is kiemelkedő a patológia szerepe a daganatos betegségek diagnosztikájában.

        A vastagbél jóindulatú daganatai közé tartozik a vastagbélpolypus, melyet daganatot megelőző állapotnak is szoktak hívni a szakirodalomban, ám ebben teljes egyezés nincsen egyes szakemberek véleményében. 

        Polypnak neveznek minden, a bélüregbe bedomborodó képletet. Ezek alapján, a hyperplasiás (szövettúltengéses)- és gyulladásos polyp nem egy jóindulatú daganat, hanem annak „előfutára”. Az adenoma benignus epithelialis (felhám) daganatokat jelöl, amelyek mirigyekre jellemző szerkezetűek, vagy amelyek mirigyből származnak, de nem feltétlenül mirigyes szerkezetűek. A hamartoma olyan elváltozás, amely rendszertelen szövetszaporulatként jelenik meg egy adott szövetben.

        A vastagbélpolypus-adenomát további alcsoportokra lehet bontani, melyek több szempontból is fontosak, kiemelendő a prognosztikai jelentőségük, mivel a méret és alak alapján lehet következtetni, hogy mekkora eséllyel transzformálódik rosszindulatú daganattá.

        Adenomatípus

        Gyakoriság

        Adenomanagyság és carcinomakockázat

         

        Tubularis, nyeles adenoma

         

        70%

        < 1 cm 1%

        > 1-2 cm 10%

        > 2 cm 10-50%

        Villosus adenoma

        20%

        nagyságtól független 20-50%

        nagyságtól független 20-50%

        Tubulovillosus adenoma

        10%

        A táblázatban szereplő adatok közül kiemelendő, hogy a villosus adenoma fajul rosszindulatúvá leggyakrabban.

        A vastagbélrákok többsége adenomából alakul ki. Általában tünetmentes betegségről beszélhetünk, mivel többnyire vastagbél-diagnosztika keretében felfedezett véletlen. 

             

        Orvosi szakzsargonban a vastagbélrákot colorectalis carcinomának hívják. Soktényezős a betegséghez vezető út. Ezek láthatók a következő ábrán, a legfontosabb tényezőket kiemelve a teljesség igénye nélkül.  

        A vastagbéldaganat90%-ban az 50. életév után jelentkezik, esetenként azonban már 40 éves kor előtt is előfordul. Az adenocarcinoma 2-5%-ban többszörös, így mindig keresni kell a további daganatokat. A szövettani vizsgálat végén a patológus kiad egy stádium megjelölést a kezelő orvosnak, aki ennek alapján tud dönteni a terápiás protokollról. Ezen stádiumbeosztás a tumor méretén, a helyi nyirokcsomó érintettségén és a távoli áttét voltán alapul.

        A vastagbéldaganatot I-IV-es skálán lehet osztályozni, az I. a legjobb kilátással rendelkező stádium, míg a IV-es stádiumban már távoli áttétek jelentek meg a szervezetben, sokkal rosszabb prognózissal.

        A colorectalis carcinomát szövettani differenciáltsági fokozatokba sorolják, ezek a következők:

        Fokozat (grade)

        Leírás

        Megjegyzés

        G1

        jól differenciált

        kis malignitású carcinomák

        G2

        közepesen differenciált

        G3

        rosszul differenciált

        nagy malignitású carcinomák

        G4

        differenciálatlan

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        Minél rosszabb indulatú egy-egy daganat, annál nagyobb az esélye áttét kialakulásának. Az áttét többféle úton terjedhet, ilyenek például: lymphogén terjedés, hematogén terjedés. A lymphogén terjedés azt takarja, hogy a daganatos sejtek, elérve a vastagbél nyirokelvezető rendszerét ezen keresztül terjednek el a testben a nyirokcsomók érintettségével. Valószínűleg sokan hallottak már arról, amikor egy vastagbél szakasz eltávolítás után az orvos közli a beteggel és hozzátartozóval, hogy volt-e nyirokcsomó érintettség vagy nem. A nagy malignitású carcinoma korán ad nyirokrendszeri áttét.

        A hematogén terjedés a vérrel való terjedést jelenti. Mivel az egész testünket behálózza az érrendszer, így a sejtek megtapadnak bizonyos szerveken (máj és tüdő, ritkábban más területek), és tovább szaporodnak. A betegek negyedénél már a diagnózis felállításakor májáttét észlelhető. Az összes beteget tekintve több mint 50%-ban alakul ki májáttét. Valamennyire fellélegezhet a beteg, ha nem volt nyirokcsomó áttét és hematogén elterjedésre utaló jeleket nem találtak sem az operáció közben, sem a képalkotó eljárásokkal (röntgen, CT, MR). Azonban operáció után, rendszeres kontrollokra kell járjon az operáción átesett páciens, ha netán kiújult a betegség, akkor azt még lehessen idejében megfékezni.

        Melyek a kezelés lehetőségei?

        Általában az operábilis vastagbéldaganatokat sebészi úton kezelik, majd műtétet követően alkalmaznak kemoterápiát, vagy sugárterápiát és kemoterápiát is. A műtét utáni kezelés a kiújulás esélyét 50%-kal csökkenti és javítja az 5 éves túlélési arányt.

        Milyen kilátásai lehetnek egy vastagbélrákos betegnek?

        A stádium-besorolás alapján állapítanak meg prognosztikus értékeket: Minden egyes stádiumhoz hozzárendelik az 5 éves túlélés arányát százalékosan. Ezen értékeket sok éves statisztikák alapján határozzák meg. Az érték nagyban függ a betegség agresszivitásától, a beteg általános állapotától, a meglévő krónikus betegségeitől és hogy milyen rég áll fent a jelen diagnosztizált betegsége. A colorectalis carcinomában az 5 éves túlélési arányok a következők a stádium-besorolás függvényében:

        Hogyan előzhető meg a vastagbéldaganat?

        A szervezett vastagbélszűrés Magyarországon jelenleg fokozatos bevezetés alatt van. A 45-65 év közötti férfiakat és nőket 2 évente szűrik székletminta alapján (vérzés, véres széklet), de még nem annyira elterjedt eljárás, mint az emlőszűrés vagy a méhnyakrákszűrés. A jövőben várhatóan a háziorvosi hálózathoz fog kapcsolódni a vastagbéldaganatok szűrővizsgálata. Nagyon fontos a megelőzés, ha a családban már volt a felmenőknél hasonló megbetegedés!

        (WEBBeteg - Holányi Péter, Lektorálta: Dr. Méhes Gábor, a Magyar Patológusok Társaságának elnöke)

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      •  
      • Cikkajánló

        Férfi terméketlenség

        Meddőség? Az esetek 40 százalékában a férfi oldalon keresendő a probléma.

        Daganatos betegek

        Javítható lenne a daganatos betegek kezelésének eredményessége? Kutatás.

        A sztóma

        A sztóma egy olyan mesterségesen, sebészek által létrehozott bélnyílás a hasfalon, melyen keresztül a széklet a szervezetből távozni tud...

        Táplálkozás és béldaganatok - Milyen ételeket

        Milyen hatással lehetnek a zsír és vörös húsok, a könnyen felszívódó szénhidrátok, a zöldségek és gyümölcsök a bélrendszeri...

        Prof. Dr. Sápi Zoltán: felelősségünk van abban

        Oktat, tantermi előadásokat tart a graduális és posztgraduális orvosképzés keretében, a rezidenseket terelgeti, illetve az aspirációs...

        Krónikus hasmenés - Mi okozhatja?

        Krónikus hasmenésről akkor beszélünk, ha a gyakori, híg székürítés több mint 2 hétig tart. Míg akut betegségnél a fertőzéses eredet...

        A gyulladásos bélbetegség rákhoz vezethet

        Kutatások szerint a Crohn-betegség fokozza a vastagbélrák kockázatát, bár a fokozott kockázat ellenére a gyulladásos bélbetegségben...

        Sánta Edit: Izgalmassá teszi a munkámat, hogy újabb és

        A napokban részt vettem egy betegtalálkozón, ahol azt kérdeztük a résztvevőktől, mi jut eszükbe a patológusról, a patológiáról....

        A stroke és tünetei

        A stroke vészhelyzetet jelent: azonnali kezelése az élet és a halál, de legalábbis a kevesebb, illetve a több károsodás kérdését dönti...

        Hajlamos Ön a stroke-ra? A stroke rizikófaktorai

        Számos tényező növeli a stroke kockázatát, melyek egyébként a szívinfarktusnak is rizikófaktorai. A stroke kockázata egészséges...

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.