Prevenció és egészségnevelés gyermekkorban - az infarktus korai megelőzése
lektorálta: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos frissítve:
60 kilós, 9 éves kisfiú ül a számítógép előtt. Jobb kezében egy doboz kóla, bal kezével éppen a chipszes zacskóba nyúl egy újabb falatért. Sajnos sokaknak ismerős lehet ez a kép. Ebben az egy mondatban fellelhető a szív- és érrendszeri megbetegedések számos rizikófaktora, melyek így már kora gyermekkorban elkezdik kifejteni hatásukat.
Mit tehet a szülő gyermeke egészségéért?
Odafigyeléssel, támogatással és a helyes példa mutatásával segíthet a legtöbbet, hiszen nem várhatjuk a gyermektől az egészséges életmód kialakítását, ha mi magunk szülőként ennek pont az ellenkezőjét tesszük.
A szívinfarktus előszobája
A szív- és érrendszeri megbetegedések az érfalban lerakódó apró, meszes plakkokkal kezdődnek. Ahogyan telnek a hónapok, a számukra kedvező környezetben ezek a plakkok egyre csak nőnek, folyamatosan szűkítve ezzel az ér átmérőjét. Töredezhetnek, újabb rétegek és vérlemezkék tapadhatnak rájuk. Mindez oda vezet, hogy előbb-utóbb az ér teljesen elzáródik, megbénítva ezzel az ellátott szövet keringését s így oxigénellátását is. Ez pedig komoly következményekkel, nemritkán szövetelhalással járhat, természetesen súlyos, akár életveszélyes tünetekkel, intenzív panaszokkal társulva. Ha ez a folyamat a szívet ellátó koszorúereket érinti, szívinfarktus alakulhat ki.
Kockázati tényezők gyermekkorban
Tévedés azt hinni, hogy a szívinfarktus kizárólag a közép- és időskorúak betegsége: a folyamat igencsak korán, már fiatalkorban is elkezdődhet. Léteznek tanulmányok, melyekben leírják, hogy akár huszonévesek erein is megfigyelhetőek a kezdődő érelmeszesedés jelei. Nézzük, mi minden vezethet ide.
A családi hajlam, az öröklődés szerepe egy olyan rizikófaktor, melyen sajnos egyelőre változtatni még nem tudunk. Ha tehát egy vagy netán több felmenőnél, rokonnál előfordult ilyen megbetegedés, a szülő feladata megtanítani a gyermekének, hogy hogyan kerülje el az egyéb kockázati tényezőket. Hasonló a helyzet, ha a gyermeknek olyan krónikus betegsége van (pl. cukorbetegség, köszvény, zsíranyagcsere-zavar), mely hajlamosíthat a szívinfarktus kialakulására.
A bevezetőnkben bemutatott „életképen” mindenképpen változtatni kell: a rendszeres testmozgásra nevelés, az egészséges étrend kialakítása mind nagyon fontos szülői feladat.
Ez is érdekelheti Táplálkozási tippek túlsúlyos gyerekeknek
A fiatalok jelentős hányada már tizenévesen elszívja élete első cigarettáját: nagyobb a kockázat, ha a szülő maga is dohányzik. Mondani sem kell, hogy ilyenkor először a szülőnek kell felhagynia a káros szenvedéllyel, hogy hiteles, valós példát állíthasson gyermeke elé.
Nagyon fontos a rendszeres iskolaorvosi és/vagy gyermekorvosi kontroll, különösen akkor, ha a gyermeknél elhízás vagy emelkedettebb vérnyomás tapasztalható. A felsorolt esetekben, illetve ha a családban előfordult már szív- és érrendszeri betegség, érdemes már serdülőkorban elkezdeni a vérzsírok és a koleszterinszintek rendszeres ellenőrzését.
Manapság már szinte negyedévente szerveznek olyan rendezvényeket, melyek középpontjában az egészséges életmód áll, és ahova főként családokat várnak kifejezetten azzal a szándékkal, hogy az üzenet egészen a legkisebbekig eljusson.
Bővebben A szívinfarktus okai, rizikófaktorai
Pozitív példa esetén...
Ha sikerül minden fentebb felsorolt kockázati tényezőt minimalizálni, jó esély van arra, hogy gyermekeinket nem fogják fenyegetni az érrendszeri betegségek, vagy ha hajlamuk is lenne rá, megtanulhatják a környezeti tényezők – pl. táplálkozás, sport – szabályozásával mérsékelni azt. Felnőve pedig továbbadják a tanultakat a saját gyermekeiknek. Csak így lehetne elérni, hogy a jelenleg gyászos statisztika lassan-lassan javulni kezdjen, és hogy unokáink, dédunokáink számára természetes legyen az egészséges életmód, és ne fenyegesse őket kora 40-es, 50-es éveikben a szívinfarktus veszélye.
Tovább
Szerző: WEBBeteg
Lektorálta: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos
