• Alzheimer-kórt is okozhat az érkárosodás

        Szerző:
        WEBBeteg

        Az Alzheimer-kór szövettani eltéréseinek kialakulásában is szerepet játszik a nitrogén-monoxid hiánya, amely a verőerek tágulásának feltétele is - közölte a Circulation Research.

        A verőerek bélését képező sejtréteg termeli az igen gyorsan lebomló gázt, a nitrogén-monoxidot, mely az erek tágulásához alapvetően szükséges. "Az érbetegségek kockázati tényezői: a kóros vérzsírok szintje, a dohányzás, a cukorbaj, a magas vérnyomás, az ülő életmód vagy az öregedés, mind a nitrogén-monoxid termelődés csökkenése útján hatnak" - hangsúlyozta a tanulmány első szerzője, Zvonimir S. Katusic.

        Hirdetések

        Az Alzheimer-kór a gondolkodási képesség, az emlékezet romlásával járó betegség, melyet az agyszövetben jellegzetes elváltozások kísérnek: az idegrostokban, illetve a sejtek között különös, fehérjejellegű anyagok (plakkok) halmozódnak fel. Az Egyesült Államokban statisztikák szerint ötmillió ember szenved Alzheimer-kórban, akik mind több segítségre szorulnak, ami óriási társadalmi terhet jelent.

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        A kutatók azt vizsgálták, hogy az erek belső borításának működési zavara szerepet játszhat-e az Alzheimer-kór kifejlődésében is. Az emberi agy hajszálereiből kiemelt sejteket tanulmányozták. Ha a sejtekben található eNOS elnevezésű enzim - mely a nitrogén-monoxid termeléséhez feltétlenül szükséges - működését gátolták, az idegsejtekben fokozottan termelődött az a fehérje nyersanyag, melyből az Alzheimer-kórra jellemző peptid keletkezik, valamint fokozódott a kóros fehérje keletkezését elősegítő enzim működése is.

        A munkacsoport azt tapasztalta, hogy ha a nitrogén-monoxid alapvetően szükséges termelődése akadályozott, ez a kóros folyamat automatikusan elindul. Az emberi sejteken kívül olyan egerek agysejtjeit is tanulmányozták, melyeknek genetikai károsodás miatt a sejtjeiből a nitrogén-monoxidot termelő eNOS enzim hiányzott. A kísérleti állatokban a nitrogén-monoxid alapanyagául szolgáló nitrátok és nitritek szintje feleakkora volt, mint az egészséges állatok agysejtjeiben. Ennek következtében az egereknek az agyában megjelentek az Alzheimer kórra jellemző elváltozások.

        (MTI)

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Földimogyoró-allergia

        Dr. Hidvégi Edit

        A tünetek súlyossága az enyhe irritációtól az életveszélyes reakcióig terjedhet.

        Gyümölcsök és puffadás

        Dr. Hidvégi Edit

        Súlyos szövődményekkel járhat a fel nem ismert fruktózintolerancia.

        Megelőzhető-e az Alzheimer-kór?

        Ajánlott a rendszeres szellemi tréning, valamint az agyi erek (és egyben a szívkoszorúerek) elmeszesedésére hajlamosító rizikófaktorok kiiktatása, továbbá a fej sérüléseinek kerülése. Ezen túlmenően a tudomány még nem tudja biztosan, mit tehetnénk az Alzheimer-kór megelőzéséért.

        A traumás agysérülések növelhetik a demencia kockázatát

        A 2,8 millió, Dániában élő ember egészségi adatainak elemzésére épült vizsgálat eredményei szerint az egy, vagy több traumás agysérülést elszenvedett embereknél 24 százalékkal nagyobb valószínűséggel jelentkezett demencia, mint azoknál, akiknek nem volt agysérülésük - írta a BBC News.

        Hajlamos Ön az Alzheimer-kór kialakulására?

        Az Alzheimer-kór komplex betegség, amit az eddigi kutatások alapján feltehetően több tényező (adottságok és az életmódból adódó okok) kombinációja eredményez. Rizikófaktorok.

        Sokat tehet a demencia megelőzése érdekében

        Sokan úgy gondolnak a demenciára, mint egy konkrét betegségre, amely kizárólag az idősebb korosztályt érintheti. Ez azonban helytelen elképzelés. A demencia kifejezés valójában egy tünetegyüttes, mely a következőképpen foglalható össze: olyan memória-, illetve gondolkodási zavarokkal, szociális nehézségekkel járó kórkép, mely elég súlyos ahhoz, hogy befolyásolja a beteget mindennapi tevékenysége elvégzésében.

        Az érbetegség a felelős minden második halálért

        Magyarországon az összhalálozás csaknem feléért a szív- és érrendszeri betegségek, illetve az agyi érkatasztrófák felelnek. Bár a stroke vagy az infarktus nem feltétlenül vezet azonnali halálhoz, kialakulásukat követően ritka a teljes felépülés, gyakran kell több-kevesebb egészségkárosodással és életminőségbeli romlással számolni.

        A szellemi leépülés lelassítható!

        Amikor egy szerettünk vagy talán a legfontosabb ember az életünkben a szellemi hanyatlás első jeleit mutatja, tisztában lehetünk vele, hogy a lejtőn sajnos már nemigen van megállás. Vagy mégis? Egyes kutató-orvosok szerint remény még ilyenkor is van: a folyamaton jelentős mértékben lassíthatunk és a beteg állapotában is javulást érhetünk el. Az időskori demenciával kapcsolatos kérdéskört szakértőnkkel, dr. Bezzegh Attila laboratóriumi szakorvossal jártuk körül.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.