• Véralvadásgátló gyógyszerek: a kumarin

        WEBBeteg - Dr. Kovács Anikó, gyógyszerész
        Szerző:
        WEBBeteg

        A kumarinok a véralvadási faktorok aktiválásához szükséges K-vitamin hatását gátolják. Szedésük során K-vitamin hiányában nem tudnak funkcióképes alvadási faktorok keletkezni, és így csökken a vérrögök kialakulásának veszélye az érben.

        A K-vitamin raktárak kiürüléséhez azonban időre van szükség, vagyis a kumarinok hatása lassan, napok alatt alakul ki. Emiatt a terápia kezdetén egyszerre adják a kumarint heparin injekcióval, melynek hatása azonnal kialakul, majd csökkentik a heparin adagját és pár nap után csak a kumarint kell szedni. Magyarországon jelenleg az acenokumarol és a warfarin van forgalomban.

        Ezeket a gyógyszereket akut mélyvénás trombózis és tüdőembólia esetén kezelésként és megelőzésként is alkalmazhatják. Ezenkívül pitvarlebegéses szívritmuszavarok, műbillentyű-beültetés és szívinfarktus után a vérrög-kialakulás megelőzésére, műtétek esetén a vénás trombózisok megelőzésére szokták alkalmazni.

        A kumarin véralvadásgátlók adagolása

        A K-vitamin - Mikor fogyasszuk és mikor ne?

        A K-vitamin a véralvadás egyik fontos szabályozó tényezője, ám jótékony hatásai közé tartozik az is, hogy elősegíti a máj méregtelenítő funkcióját, egyes kutatások szerint pedig a csontok felépítéséhez is szükséges. Mikor fogyasszuk és mikor ne? 

        A kumarin típusú véralvadásgátlók hatása elég változékony, mindenkinek más mennyiségre van szüksége ugyanazon hatás eléréséhez. Épp ezért a terápia kezdetén naponta, majd később hetente, jól beállított dózis esetén havonta ellenőrizni kell a hatást a vér alvadékonyságának vizsgálatával, és az eredménytől függően változtatja a kezelőorvos az adagot.

        Nem szabad szedni kumarinokat vérzés vagy vérzékenység esetén, illetve olyan állapotokban, amikor egy esetleges vérzés súlyos következményekkel járhat.

        A kumarinok átjutnak a méhlepényen és az anyatejben is megjelennek, ráadásul a magzatban fejlődési rendellenességeket okoznak és növelik a vérzéses szövődményeket. Ezért terhesség és szoptatás alatt tilos kumarinokat szedni, ebben az esetben heparinra állítják át a pácienst. 

         

        Hirdetések

        Jól beállított adagolás mellett is előfordulhatnak vérzések, ez ritkán emésztőrendszeri- és nyálkahártyavérzést okozhat, ettől súlyosabb esetek azonban csak igen ritkán fordulnak elő. A másik, nagyobb kezdő dózisoknál előforduló nemkívánatos hatás a bőr és a bőr alatti zsírszövet elhalása, az úgynevezett „kumarinnekrózis”.

        Mi okozza a vérzékenységet?

        A véralvadás igen bonyolult rendszer, az egyes elemek bármelyikének kóros állapota a véralvadási folyamat sérülését okozhatja. Véralvadást okozó zavarok 

        Ez a kezelés 3-8. napján jelenik meg, mikor a zsírszövet ereiben kis vérrögek keletkezhetnek, amely először bőrpír formában jelenik meg, majd 24 órán belül éles határvonalú, kékesfekete színű területté alakul. Ha ezeket észleljük, azonnal forduljunk orvoshoz, mert elhanyagolva akár amputáció is lehet a következménye.

        A terápia kezdete után 3-10. héttel egy másik, esetenként súlyos mellékhatás is megjelenhet, melyek oka, hogy főleg magas koleszterinszintű betegeknél koleszterinrögök jutnak a vérkeringésbe, melyek különböző szervek kisebb ereit elzárhatják.

        A szervtől függően más-más tünetek jelenhetnek meg, például vérvizelés, hasnyálmirigy-gyulladás, jellegzetes tünet a talp és a nagylábujj oldalán kékesvörös, néha fájdalmas elszíneződés megjelenése, melynek jellegzetessége, hogy a láb felemelésére elhalványodik. Ezért ha bármi szokatlan panaszt észlelünk a kezelés elején, azonnal jelezzük a kezelőorvosnak.

        Egyéb mellékhatások is előfordulhatnak, például allergiás reakciók, csalánkiütés, gyógyszerláz, gyomor-bélrendszeri panaszok, hányinger, étvágytalanság, hasmenés, hasi görcsök, továbbá hajhullás, a májenzimek szintjének emelkedése, valamint a csonttörések után a gyógyulás lassulhat.

        Kerülni kell a  K-vitamin tartalmú zöldségeke

        A szív egészsége - Teszt

        Mennyire veszélyeztetik egészségét a szív-és érrendszeri betegségek?
        A tesztből kiderül 

        A kumarinok a K-vitamin hatását gátolják, ezért K-vitamin tartalmú növények, mint a brokkoli, a káposzta, a spenót, és még sok más étel elfogyasztása csökkenti a kumarinok hatását. Ez nem jelenti azt, hogy nem szabad ilyen ételeket enni, csak figyelni kell, hogy folyamatosan körülbelül hasonló mennyiséget fogyasszunk a K-vitaminból.

        Az jelentheti a legnagyobb problémát, ha ritkán nagy mennyiségben fogyasztunk ilyen ételeket, mert akkor a K-vitamin szint hullámzása hol a vérzés, hol a vérrögképződés veszélyét hordozza magában. A kumarint szedőnek ezért fokozottan oda kell figyelniük az étrendjükre, megfelelő K-vitamin tartalmú diétát kell tartaniuk.

        A szervezetünkben a bélbaktériumok is termelnek K-vitamint. Ezért gondot okozhat az antibiotikumok szedése, mert azok mellékhatásként kiölik a természetes bélflórát, így csökken a K-vitamin szintünk, ez pedig a kumarinok hatásának növekedéséhez, vérzékenységhez vezethet. Más típusú véralvadásgátlókkal együtt szedve is összeadódik a hatás, nő a vérzés veszélye.

        A kumarinok kölcsönhatása más gyógyszerekkel

        Vérszegénység gyermekkorban

        A gyermek vizsgálatakor a bőr, a látható nyálkahártyák sápadtak, a fül, a tenyér, talp, a köröm alatti rész fehérebb. Némely esetben szaporább szívverés és szívzörej is hallható. Vérszegénység gyermekkorban 

        A kumarinok olyan gyógyszercsoportot alkotnak, melyek rengeteg más gyógyszerrel lépnek kölcsönhatásba. A hatóanyagok felszívódást, és így hatását gátolhatják a savlekötők és a zsírok felszívódását gátló kolesztiramin. A kumarinok 90-95%-a a vérben fehérjékhez kötődik, és csak a szabadon maradó 5-10% fejti ki a véralvadásgátló hatást.

        Ha például nem szteroid gyulladáscsökkentőket szedünk, melyek szintén kötődik ezekhez a fehérjékhez, akkor leszorítják egymást a kötésből, megnő a szabad rész aránya, ami erősebb hatást, vagy akár túladagolást okozhat.

        Sok gyógyszer hatással van a kumarinok lebomlására. Az átalakulásuk gátlásával növeli a hatásukat például a gyulladásgátló fenilbutazon, a baktériumellenes metronidazol és a szulfonamidok, a gombaellenes fluconazol, a szívritmuszavarok kezelésére használatos amiodaron, az alkoholról való leszoktatásra szedett disulfiram, és a gyomorsav-csökkentő cimetidin.

        A lebontó enzimek mennyiségének növelésével csökkentik a kumarinok hatását a nyugtatóként és altatóként használt barbiturátok, a tbc-elleni rifampicin, az epilepszia kezelésére adott karbamazepin és fenitoin, valamint a gombaellenes griseofulvin.

        Az alkohol kettős hatással van a kumarinokra, kis mennyiségben ugyanis növeli a vérzékenységet, krónikus alkoholfogyasztásnál viszont a lebontó enzimek serkentésével csökkenti a mennyiségüket és így a hatásukat.

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        Az itt felsorolt példák a leggyakoribb gyógyszercsoportokra vonatkoznak, sok más kölcsönhatás is előfordulhat, amely megváltoztatja a kumarinok vagy a másik szer hatását. Épp ezért új gyógyszer felírásakor említsük meg a kezelőorvosnak, hogy acenokumarolt vagy warfarint szedünk, illetve a tanácsa nélkül ne kezdjünk öngyógyszerezésbe.

        Fontos tudni, hogy kumarinterápia esetén a kezelést folyamatos kontroll alatt kell tartani, rendszeresen kell járni a kezelőorvoshoz, aki időnként ellenőrzi a véralvadási értékeket, hogy megbizonyosodjon az adagolás helyességéről.

        Dr. Kovács Anikó, gyógyszerész
        Forrás: WEBBeteg
        Szerzőnk: Dr. Kovács Anikó, gyógyszerész

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Látászavar, szédülés?

        Dr. Kapocsi Judit

        A kezeletlen vagy rosszul beállított magas vérnyomás szövődményei is lehetnek.

        Gyümölcsök és puffadás

        Dr. Hidvégi Edit

        Súlyos szövődményekkel járhat a fel nem ismert fruktózintolerancia.

        A véralvadásgátló gyógyszerek típusai

        A véralvadásgátló kezelésnek kétféle indoka van: egyrészt a megelőzés, másrészt a kialakult vérrög további növekedésének, leszakadásának megakadályozása, a feloldásának elősegítése, ezzel pedig a szövődmények megelőzése. Az alábbiakban felsoroljuk, és röviden jellemezzük a hazánkban leggyakrabban alkalmazott gyógyszereket.

        Véralvadásgátlás - A heparin tulajdonságai

        A heparin alkalmazása elég nehézkes, mert csak vénába adva alkalmazható hatékonyan. Milyen előnyös tulajdonságai és mellékhatásai vannak?

        Gyakori kérdések a véralvadásgátlókról

        A véralvadásgátlók (antikoagulánsok vagy a betegek körében gyakran vérhígítóként ismert készítmények) olyan gyógyszerek, amelyek az ereket elzáró vérrögök kialakulását akadályozzák meg. Szerepük tehát akár életmentő is lehet. Mit kell tudni a szedésükről? Hogyan hatnak pontosan?

        A veleszületett (familiáris) trombózishajlam

        Olyan állapotról van szó, amely során a véralvadás meghatározott genetikai hibája vezethet trombózis vagy embólia fokozott családi előfordulásához. Ez a veleszületett hajlam a magyar lakosság 25 százalékát érinti, tehát minden negyedik embert.

        Nagy bajt jelezhet a gyakori orrvérzés véralvadásgátló gyógyszer szedése során

        Az orrvérzés igen gyakori panasz az emberek körében, melynek hátterében csak ritkán húzódik komolyabb probléma. Igen ám, de ha rendszeresen visszatér a gond, úgy érdemes utánajárni, mi is okozza.

        Ezekre ügyeljen, ha véralvadásgátlót szed!

        A vénás és az artériás trombózis elkerülése érdekében sokak számára javasol az orvos véralvadásgátló terápiát, megakadályozva ezzel az életveszélyes vérrögök kialakulását. Prof. Blaskó György, véralvadási specialista azonban felhívja a figyelmet bizonyos tényezőkre, melyek betartása kiemelt jelentőséggel bír az alkalmazott készítmény hatékonyságának elérése érdekében.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.