• A szívelégtelenség kivizsgálása

        Szerző:
        WEBBeteg

        A szívelégtelenségben szenvedő beteg életkilátásai a háttérben álló októl, a súlyosságtól és az általános egészségi állapottól függenek. A pontos diagnózis felállításával számos betegnél kiválasztható az a terápia, amellyel jelentősen javítható lesz a szív működése.

        A téma cikkei

        4/1 A szívelégtelenség és tünetei
        4/2 Szívelégtelenség - okok és típusok
        4/3 A szívelégtelenség kivizsgálása
        4/4 A szívelégtelenség kezelése

        A szívelégtelenség diagnózisának felállításához orvosa alaposan ki fogja kérdezni a kórtörténetet illetően és fizikális vizsgálatot fog végezni. Orvosa különböző rizikófaktorok jelenlétét is felméri, így a vérnyomás, magas zsírszint, illetve egy esetleges cukorbetegség irányában is vizsgálatokat fog végezni. Fonendoszkópja segítségével meghallgatja tüdejét a pangás hallgatózási jeleit keresve, emellett a fonendoszkóp a szívelégtelenségre utaló rendellenes szívzörejeket is hallhatóvá teszi. A fizikális vizsgálat után orvosa vérvizsgálatokat, illetve röntgen és echokardiográfiás vizsgálatot javasolhat.

        Hirdetések

        Vérvizsgálat. A vérvizsgálat segítségével a vese és a pajzsmirigy funkciót lehet meghatározni, illetve más, a szívet befolyásolható betegségek jelenlétét lehet kizárni. A vérvizsgálat segítségével továbbá meg lehet határozni egy, a szívelégtelenségre specifikus anyag (az agyi nátriuretikus peptid) jelenlétét. Bár ezt a molekulát az agyban azonosították először, az agyi nátriuretikus peptidet a szív termeli fokozott terhelés esetén.

        Mellkasi röntgen vizsgálat. A mellkasi röntgen segítségével meghatározható a tüdő és a szív állapota. Szívelégtelenségben szíve megnagyobbodhat, és a tüdőben felhalmozódó folyadék láthatóvá válhat. Orvosa röntgen vizsgálat segítségével kizárhat mást, a szívelégtelenséghez hasonló betegségeket is.

        Az ejekciós frakció

        Az egészséges szívben az ejekciós frakció körülbelül 60 százalék. Ez azt jelenti, hogy a kamrába bejutó vér 60 százaléka minden szívütés során kipumpálódik az erekbe. Szisztolés szívelégtelenség esetén az ejekciós frakció 40 százalék alá esik. Az ejekciós frakció normális lehet, ha a háttérben diasztolés szívelégtelenség (merev szív) áll.

        Echokardiográfia. A szívelégtelenség diagnózisának felállításához nagyon fontos vizsgálat az echokardiográfiás vizsgálat, amely segítségével el lehet különíteni a szisztolés és a diasztolés szívelégtelenséget. Az echokardiográfia során hanghullámok segítségével mozgóképeket képeznek le a szívről. Ezek a felvételek megmutatják orvosának, hogy mennyire hatékonyan pumpál a szív, mégpedig  úgy, hogy megmérik azt, hogy a bal kamrából a vér hány százaléka pumpálódik ki. Ez a mutató az úgynevezett ejekciós frakció. Az ejekciós frakció a szív pumpa funkciónak nagyon fontos mutatója, és a szívelégtelenség súlyosságának osztályozását segíti, továbbá a kezelés kiindulópontja is lehet.

        Egyéb vizsgálati módszerek

        A fizikális vizsgálat, a vérvizsgálat, a röntgen és echokardiográfiás vizsgálaton túl orvosa a háttérben álló okok kiderítése és a megfelelő kezelés megválasztása érdekében egyéb kiegészítő diagnosztikai módszereket is javasolhat.

        Szövődmények

        Szívelégtelenség esetén a szív kisebb erővel pumpál. A gyenge pumpálás kompenzálása érdekében a kamrák megnagyobbodnak, megpróbálnak minél nagyobb erővel összehúzódni, ezáltal nagyobb mennyiségű vért kijuttatni az érpályákba. Azonban minél jobban kitágul a kamra, annál kevésbé hatékonyan tud összehúzódni.
        A másik mód, amivel a szívizom védekezhet, az az, ha megvastagodik, ezáltal fokozva a pumpálóképességet. A több izom miatt a szívnek több vérre van szüksége és ezáltal a koszorús erek által biztosítot

        t vér elégtelenné válhat.Egy harmadik kompenzációs mechanizmus lehet a szívverés felgyorsulása, ezáltal biztosítva a nagyobb keringetett vérmennyiséget. Mindezek mellett a szívműködést fokozó hormonok szintje is megemelkedhet.

        Eleinte ezek a kompenzatórikus hatások helyreállíthatják a szív hatékonyságát. Idővel azonban ezek a változások csak rontanak a problémán, tovább gyengítve a szívizmot.

        Elektrokardiográfia. A vizsgálat során a szív elektromos tevékenységét detektálják a bőrre helyezett elektródák segítségével. Az impulzusokat hullámként rögzítik, és vagy papíron kinyomtatják, vagy egy monitoron jelenítik meg. A vizsgálat segítségével orvosa különböző szívritmus zavarokat és a szívizom károsodását tudja megállapítani.

        Szívkatéterezés (angiográfia). E vizsgálat során egy vékony flexibilis csövet (katétert) vezetnek be a lágyékhajlatban található artérián keresztül, majd ezt felúsztatják az aortán át a koszorús erekbe. Ezt követően a katéteren keresztül festékanyagot fecskendeznek a szívet ellátó artériákba, amelyek ezt követően röntgen vizsgálattal láthatóvá tehetők. A beavatkozás segít megjeleníteni a beszűkült artériákat, ezáltal megállapítható vagy kizárható a szívelégtelenség hátterében esetlegesen fennálló koszorúsér betegség. A vizsgálat során ventriculográfiát is végezhetnek, mely eljárás során a bal kamra ereit (a szív fő pumpáló részét) tudják meghatározni, illetve megvizsgálják a billentyűk ép működését is.

        Izotópos képalkotó vizsgálatok. A radionukleotid ventriculográfia, vagy a multiple gated acquisition (MUGA) szkennelés lehetővé teszi, hogy orvosa meghatározza a szív által az egyes összehúzódások során kipumpált vér mennyiségét, azaz az ejekciós frakció határozható meg. A vizsgált kis mennyiségű radioaktív anyag felhasználásával történik, melyet egy vénán keresztül fecskendeznek be a szervezetbe. Ezt követően egy speciális kamera segítségével követni lehet, a radioaktív anyag útját, sorsát a szívben.

        A szívelégtelenség osztályozása

        A vizsgálatok segítségével orvosa elkezdheti a kezelési tervet kidolgozni. A legmegfelelőbb kezelés elindítása miatt fontos, hogy a szívelégtelenséget súlyossága szerint is osztályozzuk.

        A New York Heart Association skála a szívelégtelenséget négy kategóriába helyezheti. Az első osztályba a szívelégtelenség legenyhébb formája tartozik, amely mellett a mindennapi tevékenységek gond nélkül elvégezhetők, úgy, hogy a beteg nem érzi még fáradtnak magát. A négyes stádium a legsúlyosabb forma, amelyben már nyugalomban is légszomj jelentkezik.

        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus

        4/2 Szívelégtelenség - okok és típusok |  4/3 | 4/4 A szívelégtelenség kezelése

         

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Mi az a divertikulózis?

        Dr. Mármarosi István

        Mi utalhat a vastagbél falán kitüremkedő képletek jelenlétére?

        Látászavar, szédülés?

        Dr. Kapocsi Judit

        A kezeletlen vagy rosszul beállított magas vérnyomás szövődményei is lehetnek.

        A gyomorfekély szövődményei

        A gyomorfekélyt gyakran súlyos szövődmények kísérik, amelyek kórházi kezelést igényelnek, mivel akár halálhoz is vezethetnek.

        Milyen vizsgálatok szükségesek cukorbetegeknek?

        Minden betegre legalább egy ember jut, akinél még nem jelentkeztek a cukorbetegség tünetei, ezért nem is tud róla. Az alábbi vizsgálatok segítségével diagnosztizálható a betegség, feltérképezhetőek az anyagcserehelyzet mutatói és a szövődmények megléte.

        Miért kell kezelni az elhízást? A túlsúly következményei

        Minél inkább megnő az ember testtömege, annál több - sok esetben igen súlyos következménnyel járó - betegséggel találhatja magát szemben. Milyen szövődményei lehetnek a túlsúlynak?

        A magas vérnyomás leggyakoribb szövődményei

        A magasvérnyomás-betegség napjainkban népbetegségnek mondható kórkép, szinte minden családban előfordul. Hazánkban a hipertónia a leggyakoribb szív- és érrendszeri betegség.

        Mikor van szükség immunhisztokémiai vizsgálatra?

        A szövettani és citológiai mintavételek elemzése során gyakran kerül sor immunhisztokémiai (IHC) vizsgálatokra, amelyet a mintákat vizsgáló patológus szakorvosok végeznek el speciális reagensek és berendezések segítségével, a végeredmény mikroszkópban látható. Az IHC vizsgálat célja, hogy információkat kapjunk a mintában található daganatos sejtek molekuláris összetevőiről.

        A Crohn-betegség szövődményei

        A Crohn-betegség nemcsak kellemetlen vagy fájdalmas tünetei, hanem súlyos, akár életveszélyes szövődményei miatt is minél korábbi kezelésre szorul.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.