• Szívelégtelenség - Okok és típusok

        Szerző:
        WEBBeteg

        A szívelégtelenség kialakulhat gyorsan egy szívinfarktus után, de fokozatosan, lassan is magas vérnyomás vagy koszorúér-betegség talaján, és egy kóros szívbillentyű is vezethet a betegség kialakulásához.

        A téma cikkei
        4/1 A szívelégtelenség és tünetei
        4/2 Szívelégtelenség - okok és típusok
        4/3 A szívelégtelenség kivizsgálása
        4/4 A szívelégtelenség kezelése

        A szívelégtelenség gyakran más szívbetegség talaján alakul ki. Az idő előrehaladtával a szív már nem tud lépést tartani a szervezet normális igényeivel. A kamrák merevvé válhatnak és ez által nem telődnek meg két összehúzódás között.

        A szívizom meggyengülhet, a kamrák kitágulhatnak, és emiatt a szív nem lesz képes biztosítani a szervezet vérellátását.

        A csökkenő pumpafunkció a vér és a folyadék pangását eredményezi a keringési rendszerben - a tüdőben, az alsó végtagokban, a láb, illetve a bokák területén, emellett a vese is többlet vizet és nátriumot tart vissza.

        A szervezetben általában balkamra-elégtelenség esetén alakul ki pangás, amikor a bal kamra nem képes megfelelő mennyiségű vért továbbítani, és ezáltal a tüdőből a bal pitvaron keresztül kamrába áramlandó vér nem szállítódik időben tovább, és feltorlódik.

        Hirdetések

        A jobbszívfél-elégtelenségség leggyakoribb oka a balszívfél-elégtelenség. A tüdőben kialakuló fokozott nyomás idővel áttevődik a szív jobb oldalára, ami ezt követően elégtelenül kezd el működni. Ez vezet oda, hogy a vér elkezd pangni a has, a máj és az alsó végtagok területén is.

        Tulajdonképpen az összes szívinfarktussal vagy a koszorúsér-betegség kialakulásával kapcsolatba hozható kockázati tényező - mint a dohányzás, az elhízás, a magas koleszterin- és zsírtartalmú ételek fogyasztása - szívelégtelenséghez is vezethet.

        Ha Önnek szívelégtelensége van, egyidejűleg az alábbi betegségek is fennállhatnak, amik idővel a szív működését károsíthatják. Ezek akár úgy is jelen lehetnek, hogy Ön nem is tud róla.

        Idiopathiás dilatativ cardiomyopathia
        Néha a szív mindenféle ok nélkül elgyengül, ilyenkor idiopathiás dilatatív cardiomyopathiáról beszélünk.

        Koszorúsér-betegség és szívinfarktus. A koszorúsér-betegség a szívbetegségek leggyakoribb formája és a szívelégtelenség leggyakoribb oka. Idővel a szívizmot ellátó erek az érelmeszesedés (zsíros plakkok felrakódása) miatt beszűkülhetnek. A vér lassabban áramlik keresztül ezeken a szűkületeken, a szívizom bizonyos területei ezáltal folyamatosan oxigénhiányos állapotban vannak. Ezek a területek idővel elgyengülhetnek, és kevésbé hatékonyan pumpálnak. Sok esetben a szívizom vérellátása éppen ahhoz elég, hogy az izmot életben tartsa, azonban a megfelelő működést már nem biztosítja.

        A szívinfarktus akkor alakul ki, hogyha egy plakk bevérzik, azaz egy vérrög alakul ki a plakkon, teljesen elzárva a szívizom egy területének véráramlását. A szívinfarktus miatt elhal a szívizom, ami aztán jelentősen rontja a szív pumpáló képességét.

        Néha a koszorúsér-betegség csak a kis koszorúsereken jelentkezik. Ha ezek az erek záródnak el, akkor bár nem alakul ki szívinfarktus, idővel a szív meggyengülhet.

        WEBBeteg vérnyomáskalkulátor
        Számolja ki vérnyomását gyorsan, egyszerűen a WEBBeteg vérnyomás-kalkulátorával!

        Magas vérnyomás (hypertonia). A vérnyomás az az erő, amellyel a szív kipumpálja a vért az érpályába. Ha a vérnyomás túl magas, akkor a szívnek erőteljesebben kell dolgoznia, a vér megfelelő keringetése miatt. Idővel a szívizom megvastagodhat, így kompenzálja a többletmunkát.

        Bizonyos esetekben a szív megnagyobbodhat, idővel a szívizom túl merev, vagy túl gyenge lesz a hatékony működéshez.

        Billentyűbetegség. A szív négy billentyűje egyirányúsítja a vér áramlását a szívben. A károsodott billentyű miatt a szívnek nagyobb erővel kell dolgoznia, hogy fenntartsa a normális véráramot. Idővel ez a többletmunka meggyengíti a szívet. A probléma időben történő azonosításával a károsodott szívbillentyűk helyreállíthatók.

        Vérnyomásmérés
        A vérnyomás függ a testhelyzettől, a napszaktól, az érzelmi állapottól, a fizikai aktivitástól, a mérést befolyásolja a kar vastagsága, a mandzsetta mérete.

        Hogyan mérje helyesen a vérnyomást?

        Cardiomyopathia. A cardiomyopathia egy másik típusú szívizom-károsodás.

        Oka lehet fertőzés, alkoholfogyasztás és különböző gyógyszerek például egyes kemoterápiás szerek toxikus hatása.

        Mindezek mellett bizonyos belgyógyászati betegségek, például a lupusz, a különböző pajzsmirigy betegségek szintén károsíthatják a szívizomzatot.

        Myocarditis. A myocarditis a szívizom gyulladásos megbetegedése, amit leggyakrabban vírus okoz, és balszívfél-elégtelenséghez vezet.

        Rizikófaktorok
        Már egyetlen rizikófaktor jelenléte elég lehet a szívelégtelenség kialakulásához, de a tényezők kombinációja drámaian növeli a kockázatot.

        A rizikófaktorok közé tartozik a magas vérnyomás, a koszorúsér-betegség, a szívinfarktus, a szívritmuszavar, a cukorbetegség, az alvási apnoe, bizonyos veleszületett rendellenességek megléte, egyes vírusfertőzések, a vesebetegségek, továbbá az alkoholfogyasztás is gyengítheti a szívizmot.

        Szívfejlődési rendellenességek. Hogyha a szív és üregei, vagy billentyűi nem megfelelően fejlődnek ki, a szív egészséges részeinek nagyobb munkát kell kifejtenie a kieső funkciók kompenzálása végett. A genetikai rendellenességek bizonyos szívbetegségek kockázatát növelik, ezáltal a szívelégtelenség is nagyobb valószínűséggel alakulhat ki.

        Szívritmuszavarok. A szívritmuszavar eredményeként szíve túl gyorsan verhet. Ez szívére többletmunkát ró, ami miatt idővel a szív elgyengülhet, szívelégtelenséget eredményezve. A lassú szívritmus megakadályozhatja a szervezet megfelelő vérellátását, és ez szintén szívelégtelenséghez vezethet.

        Egyéb betegségek. Számos más betegség, így például a cukorbetegség, a súlyos vérszegénység, a pajzsmirigy túlműködése (hyperthyreoidismus), alulműködése (hypothyreoidismus), az emfizéma, a hemochromatosis és az amyloidosis szintén szívelégtelenséghez vezethet.

        A bal, illetve a jobb szívfél elégtelensége

        A szívelégtelenség a szív bal, illetve jobb felét érintheti, de van, hogy mind a két szívfél elégtelenül működik.

        Jellegzetes módon a szívelégtelenség a bal szívfélen kezdődik, elsősorban a bal kamra - a szív fő pumpáló egysége - érintett. Orvosa lehet, hogy ezt az állapotot balszívfél-, vagy balkamra-elégtelenségnek fogja nevezni. A jobbszívfél-elégtelenség függetlenül is kialakulhat, de általában a bal szívfél elégtelensége következményeként jelentkezik.

        Diasztolés és szisztolés szívelégtelenség

        A szív hatékony munkája érdekében fontos, az is, hogy erőteljesen össze tudjon húzódni, és az is, hogy ezt követően megfelelően el tudjon ernyedni, hogy aztán vérrel megtelhessen. Egyes fertőzések és bizonyos betegségek, például a koszorúsér-betegségek a szívizom megvastagodásához, elmerevedéséhez vagy mindkettőhöz vezethetnek. A rendellenes szívizom ezt követően kevésbé tud ellazulni, megakadályozva, hogy a kamra újból megteljen vérrel.

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        Amikor a kamra nem tud kellően megtelni, a pumpa erejétől függetlenül kevesebb vér pumpálódik ki a szívből. Egy gyenge pumpa és egy merev elernyedésre képtelen szívizom dupla nehézséget jelent a szervezet számára.

        • Szisztolés szívelégtelenség alakul ki, amikor a bal kamra nem tud megfelelő erővel összehúzódni, azaz a pumpa funkció károsodik.

        • Diasztolés szívelégtelenség alakul ki, ha a bal kamra nem tud ellazulni, vagy megtelni rendesen, tehát ez egy telődési probléma.

        Bár a szisztolés szívelégtelenséget gyakoribbnak tartják, előfordulhat, hogy a telődési problémát ritkább esetben ismerik fel. A diasztolés szívelégtelenséget nagyon fontos diagnosztizálni akár önmagában, akár a szisztolés szívelégtelenséggel kombinációban, mert kezelési módja eltér a szisztolés szívelégtelenség kezelésétől.

        Dr. Zsuga Judit neurológus, klinikai farmakológus

        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Zsuga Judit neurológus, klinikai farmakológus

        4/1 A szívelégtelenség és tünetei |  4/2 | 4/3 A szívelégtelenség kivizsgálása
        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Fiatalkori mellrák

        Tóth András

        Szűcs Adriána modellel beszélgettünk, aki 16 kemoterápián van túl.

        Mi az a divertikulózis?

        Dr. Mármarosi István

        Mi utalhat a vastagbél falán kitüremkedő képletek jelenlétére?

        Túl az akut leukémián

        Az akut leukémiák esetén, mint a legtöbb rosszindulatú daganatos betegségnél, az öt évet tartjuk a kritikus határnak abból a szempontból, hogy a beteg megnyugodhat, mert nagy eséllyel meggyógyult. Természetesen akár öt éven túl is lehet visszaesés, de a mindennapokban és az orvosi ellenőrzések gyakoriságában kezd beállni egy rendszer, mely leginkább közelít az egészséges emberek életéhez.

        Pangásos szívelégtelenség - Milyenek a kilátások?

        A szívelégtelenség olyan betegség, amely sajnos egyre súlyosabbá válik – különösen kezelés nélkül. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont kardiológusa szerint azonban megfelelő, gondosan felépített életmóddal és orvosi kezeléssel jelentősen javíthatók az életkilátások.

        A sápadtság lehetséges okai

        A sápadtság kialakulhat lassan, fokozatosan, de bizonyos esetekben az egészséges arcpír igen rövid időn belül ijesztően halovánnyá is válhat. Beszélhetünk krónikus, illetve akut formáról. Összegyűjtöttük, hogy milyen betegségekre, egészségügyi elváltozásokra utalhat a sápadtság.

        A sarlósejtes vérszegénység

        A sarlósejtes anémia a vérszegénység egyik öröklődő típusa. A betegség háttere egy kóros öröklődő pontmutáció, mely a 11-es kromoszómán alakul ki. Az öröklődő hemoglobinopátiák közül, ahol kóros a hemoglobin molekula, ez a leggyakoribb kórkép. Elsősorban a mediterrán és afrikai vidékeken fordul elő nagy számban, de hazánkban is találkozhatunk vele.

        Légszomj - Milyen betegségekre utalhat?

        A nehézlégzés egy olyan tünet, amelyet bárki megtapasztalhat az élete során, nem kell komolyabb betegség hozzá - gondoljunk csak a megterhelő fizikai munkákra, a sportolás utáni pillanatokra vagy a nagy lelki megrázkódtatáskor jelentkező fulladásérzetre. Ezek mellett azonban számtalan betegség állhat a hátterében, ezért fontos a körülmények és a kiváltó okok tisztázása.

        A thalassemia

        A szervezet megfelelő oxigénellátottságához nélkülözhetetlen a vörösvértestekben lévő hemoglobin nevű fehérje. A hemoglobint érintő betegségek a szövetek oxigénhiányához, vérszegénységhez vezetnek.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.