• A szívritmuszavar diagnózisa

        Szerző:
        WEBBeteg

        A szívritmuszavar diagnózisához elengedhetetlen, hogy az EKG akkor készüljön, amikor a ritmuszavar fennáll, tehát csak időszakosan jelentkező ritmuszavar igazolásáig hosszú idő telhet el. A szívritmuszavarok diagnózisának felállításához orvosa vizsgálhatja a hajlamosító betegségeket, illetve folyamatos monitorozást javasolhat az arrhythmiák kimutatására.

        Szívritmuszavar - A téma cikkei

        5/1 Szívritmuszavarok (arrhythmia)
        5/2 Az arrhythmiák típusai
        5/3 A szívritmuszavar okai és rizikófaktorai
        5/4 A szívritmuszavar diagnózisa
        5/5 Hogyan kezelhető a szívritmuszavar?

        Szívritmuszavar gyanújakor orvosa érdeklődhet a hajlamosító betegségek iránt, így vizsgálatokat végezhet a szívbetegségek, illetve a pajzsmirigy betegségek irányában. Előfordulhat, hogy az arrhythmiák kimutatására orvosa folyamatos monitorozást fog javasolni javasolni. A monitorozás során vagy passzívan figyelik meg a szívműködést, vagy aktívan próbálnak arrhythmiát indukálni a szívműködés folyamatos monitorozása mellett.

        Passzív monitorozó vizsgálatok

        Elektrokardiogram (EKG). Az EKG vizsgálat során a mellkasra, illetve a végtagokra felhelyezett több érzékelő (elektróda) segítségével detektálják a szív elektromos tevékenységét. Az EKG a szívverés egymást követő elektromos fázisainak időzítését és időtartamát detektálja.

        Holter vizsgálat. A Holter vizsgálat során egy hordozható EKG készüléket rögzítenek fel a testre, amit aztán egész nap hordani kell, így ez rögzíti a szív elektromos tevékenységét a napi rutinfeladatok végzése közben.

        Esemény monitor. Az időnként váratlanul előforduló arrhythmiák kimutatása érdekében ezt a hordozható EKG készüléket otthon kell tartani és akkor kell a felhelyezni és aktiválni, amikor Ön az arrhythmiára utaló tüneteket észleli. Ez lehetővé teszi, hogy orvosa a tüneteket okozó szívműködést vizsgálja.

        Hirdetések

        Echokardiográfia. Az echokardiográfiás vizsgálat során egy vizsgálófejet (transducert) helyeznek a mellkasra, ami hanghullámok segítségével a szív méretéről, szerkezetéről és mozgásáról alkot képeket.

        Aktív monitorozó vizsgálatok

        Stressz teszt. Bizonyos arrhythmiák mozgásra alakulnak ki illetve romlanak. A stressz vizsgálat során meg fogják Önt kérni, hogy egy szobabiciklin, vagy futópadon mozogjon, miközben a szív működését EKG segítségével rögzítik. A mozgáshoz hasonlóan fokozhatja a szív terhelését egy bizonyos gyógyszer is. Ez különösen akkor jelenthet segítséget, hogyha Ön nem tud mozogni.

        Billenő asztalos vizsgálat. Orvosa akkor javasolja ezt a vizsgálatot, ha időnként visszatérő ájulásos rosszullétei vannak. A szívfrekvenciát és a vérnyomást folyamatosan monitorozzák, miközben Ön vízszintesen fekszik egy asztalon. Ezt követően az asztalt lassan álló helyzetbe "billentik". Orvosa a szívműködés billentés hatására bekövetkezett változását fogja figyelni, ami az idegrendszer szívműködés szabályozására lesz jellegzetes.

        Elektrofiziológiás vizsgálat és térképezés. E vizsgálat során egy vékony elektródát tartalmazó flexibilis csöveket (katétereket) juttatnak fel az ereken keresztül a szívüreg különböző területeire. A helyükre kerülve az elektródák pontosan fel tudják térképezni a szívben futó elektromos impulzusokat. Emellett az elektródák segítségével a szívet különböző frekvenciákkal ingerelhetik, kimutatva, hogy melyek okoznak arrhythmiát. A vizsgálat segítségével meghatározható az arrhythmia keletkezésének helye és a háttérben álló mechanizmus. Hogyha kardiológusa szerint a rádió frekvenciás katéter abláció eredményesen tudná kezelni az Ön arrhythmia típusát, akkor ezt a beavatkozást az elektrofiziológiás vizsgálat során is elvégezheti.


        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus

        5/3 A szívritmuszavar okai és rizikófaktorai | 5/4 | 5/5 Hogyan kezelhető a szívritmuszavar?

         

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Túlzott izzadás

        Dr. Bodnár Edina

        Mi okozza a hiperhidrózist, és mik lehetnek a következményei? Mit tehetünk?

        Verejtékmirigy-gyulladás

        Cs. K., fordító

        A betegséggel járó stressz kezelhető, és van rá mód, hogy jobban érezze magát!

        Pitvarfibrilláció - Egy veszélyes szívműködési zavar

        A pitvarfibrilláció a felnőttek körében a leggyakoribb szívritmuszavar, ami az életkor előrehaladtával gyakoribbá válik. A 65 év feletti népesség 3-5 százalékánál fordul elő, 80 év felett már minden 10. embernek lehet ilyen ritmuszavara.

        Mi okozhat hevesebb szívdobogást? - Az orvos válaszol

        Étkezés után gyakran érzem, hogy hevesebben ver a szívem. Okozhatja ezt a vércukorszint megemelkedése? Vagy esetleg allergiás lehetek valamilyen tápanyagra, ételre?

        Hogyan mérhető a stresszszint?

        A munkahelyi és magánéleti stressz jelenti az egyik legnagyobb egészségügyi és biztonsági kihívást a civilizált országokban, így Magyarországon is. A stressz, illetve az azzal való megküzdés képessége azonban szűrhető és a kimutatott veszélyeztetettség ellen célzott lépéseket lehet tenni - mondja Dr. Keresztényi Zoltán, humánkineziológus.

        Szívritmuszavarok (arrhythmia) - Figyelmeztető tünetek

        A legtöbb embernél kialakulhat időnként szabálytalan szívverés, ilyenkor érezhetjük úgy, hogy szívünk egy ütést kihagyott vagy összevissza ver. Az arrhythmiák általában veszélytelenek, de vannak olyan formái, amik súlyos tüneteket okozhatnak, sőt néha az életet veszélyeztethetik.

        Erős szívdobogásérzés: Mitől lehet?

        Az éjszakai alvásból felébresztő szívdobogásérzés, a napközbeni erős kalapálás, - amikor majd kiugrik az ember szíve a mellkasából - szívritmuszavarra utal. Ilyenkor gyakori, hogy a nyakban, a fülben is érezhető a szívdobogás. Arról kérdeztük dr. Sztancsik Ilonát, a Kardioközpont kardiológusát, hogy melyek a szívdobogásérzés leggyakoribb kiváltó okai, miért nagyon fontos az alapos kivizsgálás, és hogyan történik a kardiológiai kezelés.

        Fennáll-e önnél a szívritmuszavar kockázata?

        A szívritmusunkat számos természetes jelenség is befolyásolhatja, de bizonyos állapotok már kórosnak tekinthetők. Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta segít megérteni, mi vezethet a normális szívveréstől a szívritmuszavarig.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.