A szívritmuszavar okai és rizikófaktorai

Az egészséges szívben nagyon kicsi a valószínűsége, hogy külső provokáló ingerek nélkül tartós arrhythmiák alakuljanak ki. A szerkezetileg károsodott szívben azonban a szív elektromos impulzusainak vezetése instabillá válhat.

A téma cikkei

5/1 Szívritmuszavarok (arrhythmia) 5/2 Az arrhythmiák típusai 5/3 A szívritmuszavar okai és rizikófaktorai 5/4 A szívritmuszavar diagnózisa 5/5 Hogyan kezelhető a szívritmuszavar?

Az arrhythmia gyakori okai, illetve arrhythmiát okozó betegségek közé tartoznak a különböző szívbetegségek, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a dohányzás, a túlzott alkohol vagy koffeinfogyasztás, a kábítószer fogyasztás és a stressz. Különböző vény nélkül kapható, illetve vényköteles gyógyszerek, táplálékkiegészítők és gyógyhatású készítmények szintén okozhatnak szívritmuszavarokat.

A szívizom hegesedése, amit leggyakrabban korábban lezajlott myocardialis infarktus eredményezhet, megszakíthatja az elektromos impulzusok vezetődését a szívben.

Egy egészséges emberben nem valószínűége, hogy külső provokáló ingerek (elektromos sokk vagy kábítószer) nélkül tartós arrhythmiák alakuljanak ki. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy az egészséges szívben nincsenek az arrhythmiára hajlamosító strukturális elváltozások, például hegesedés. A szerkezetileg károsodott szívben azonban a szív elektromos impulzusainak vezetése instabillá válhat, ezáltal az arrhythmiák kialakulásának kockázata nőhet.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

Bármilyen korábban kialakuló szerkezeti eltérés hajlamosíthat az arrhythmiára, így például a nem megfelelő vérellátás vagy a szívizomszövet károsodása vagy elhalása. Abban az esetben, ha a szív vérellátása valamilyen okból kifolyólag csökken, károsodhat a szívizom, többek között az ingerület elvezető sejtek működőképessége. Amikor a szívizom szövet károsodik, vagy elhal, szintén akadályozódhat az izom ingerület vezetése. Ezeket a strukturális károsodásokat számos betegség eredményezheti.

• Koszorúsér betegség. Bár a koszorúsér betegséget az arrhythmiák számtalan formájával kapcsolatba hozták, mégis leggyakrabban a kamrai arrhythmiákkal és a hirtelen szívhalállal függ össze. A koszorúsér betegség miatt beszűkült erek olyan mértékben elzáródhatnak, hogy az általuk ellátott szív egy területe elhalhat (ilyenkor következik be a szívinfarktus). A szívinfarktust követően hegszövet alakul ki. A hegszövet körül elektromos rövidzárlatok jöhetnek létre, amik gátolhatják a szív normális működését az által, hogy veszélyesen nagy frekvenciájú működést eredményeznek (kamrai tachycardia), vagy a szív szabálytalan rángatózását eredményezik (kamrai fibrilláció).
• Cardiomyopathia. Elsősorban akkor alakul ki cardiomyopathia, hogyha a kamra fala kinyúlik és elvékonyodik (dilatatív cardiomyopathia), vagy amikor a bal kamra fala körkörösen megvastagodik, és ez által összeszűkül (hypertrophiás cardiomyopathia). A cardiomyopathia bármelyik formája áll fenn, a cardiomyopathia csökkenti a szív pumpa funkcióját, és gyakran a szívizom szövet károsodásához vezethet.
• A szívbillentyűk betegségei. A billentyűk elégtelen záródása vagy szűkülete a szívizomzat megnyúlásához, illetve megvastagodásához vezethet. Amikor a kamrák térfogata megnő, vagy faluk meggyengül a fokozott nyomás miatt, akkor megnő az arrhythmia kialakulásának valószínűsége is.

Hajlamos Ön szívritmuszavar kialakulására?

Bizonyos tényezők növelhetik az Ön arrhythmiával szembeni érzékenységét. Ezek az alábbiak lehetnek.

Szövődmények

Stroke. Pitvarfibrilláció esetén a pitvarok nem képesek hatékonyan pumpálni a vért. A pangó, nem keringő vér a pitvarban thrombusok, vérrögök keletkezéséhez vezethet. Ha a fali thrombusról egy kisebb vérrög leszakad, és a véráramba kerül, feljuthat az agyi erekig, ahol elzárva azokat ischaemiás stroke-ot okoz. A stroke eredményeként az agy egy bizonyos területe károsodhat, illetve elhalhat. Pangásos szívelégtelenség alakulhat ki, hogyha a szív hosszú időn keresztül nem elég hatékonyan pumpálja ki a vért az érpályába, bradycardia, tachycardia, vagy pitvarfibrilláció miatt. Néha a szív frekvenciájának helyreállítása a szív funkciójának javulását eredményezheti.

• Életkor. A kor előrehaladtával a szívizom természetes módon meggyengül, és veszít rugalmasságából. Ez befolyásolhatja az elektromos impulzusok vezetését.
• Genetikai adottságok. A veleszületett szívbetegségek befolyásolhatják a szív elektromos működését.
• Koszorúsér betegség, más szívbetegségek, korábbi szívműtét. A beszűkült koszorúserek, a szívinfarktus, a billentyűbetegségek, a korábbi szívműtét, a cardiomyopathia és más szívkárosodások bármilyen típusú arrhythmia rizikótényezői lehetnek.
• Pajzsmirigy betegségek. Ha a pajzsmirigy túl sok hormont termel, az anyagcsere felgyorsul. Ez gyors, illetve szabálytalan szívverést okozhat, ami igen gyakran pitvarfibrillációvá alakul át. Ha a pajzsmirigy hormonszint alacsony, az bradycardiát (lassú szívverést) eredményezhet.
• Gyógyszerek és gyógyhatású készítmények. A különböző vény nélkül kapható köhögéscsillapító, illetve megfázás elleni gyógyszerek efedrin tartalmuk révén, továbbá. néhány vényköteles gyógyszer arrhythmia kialakulását eredményezheti. Az ephedra nevű növényi hatóanyag szintén fokozza az arrhythmia kockázatát.
• Magas vérnyomás. A magas vérnyomás fokozza a koszorúsér betegség kialakulásának kockázatát, továbbá a bal kamra fal megvastagodásához vezethet, ami a szív elektromos ingerületvezető képességét befolyásolhatja.
• Elhízás. Amellett, hogy a koszorúsér betegség kialakulásának egyik rizikófaktora, az elhízás önmagában is növelheti az arrhythmia kialakulásának kockázatát.
• Cukorbetegség. Mind a koszorúsér betegség, mind a hipertónia kialakulásának kockázata magasabb a kezeletlen cukorbetegség esetén. Emellett az időszakosan kialakuló alacsony vércukorszint is (hypoglykaemia) arrhythmiát provokálhat.
• Obstruktív alvási apnoe. Ez a rendellenesség bradycardiát és pitvarfibrillációs epizódokat hozhat létre.
• Az ion szintek felborulása. A különböző ionok, például a kálium, a nátrium, a kalcium és a magnézium az ingerület keletkezéséhez és az ingerület vezetéséhez elengedhetetlenek. A túl magas vagy túl alacsony ionszint befolyásolhatja a szív elektromos aktivitását, és hozzájárulhat az arrhythmia kialakulásához.
• Alkoholfogyasztás. Túlzott alkoholfogyasztás számos olyan tényezőt befolyásolhat, amelyek aztán módosítják a szív elektromos ingerületvezetését, ezáltal fokozva a pitvarfibrilláció kialakulásának kockázatát. Egyes nagy alkoholfogyasztással járó alkalmakat követően törvényszerűen alakul ki pitvarfibrilláció. A krónikus alkoholfogyasztás cardiomyopathiát okozhat, illetve deprimálhatja a szív működését. Mind a két tényező szívritmuszavaz kialakulásához vezethet.
• Különböző stimulánsok használata. A koffein és a nikotin használata korai szívütéshez vezethet, ez által súlyosabb arrhythmiák kialakulásával szemben érzékenyíti az embert. A kábítószerek alkalmazása alapjaiban befolyásolhatja a szív működését és többféle arrhythmia kialakulásához, illetve hirtelen szívhalálhoz vezethet.

(WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, általános orvos, klinikai farmakológus)