• Szorító mellkasi fájdalom - Infarktus vagy pánikbetegség?

        Szerző:
        WEBBeteg

        Heves szívdobogás, szapora szívverés, szorító mellkasi fájdalom, légszomj, szédülés és félelemérzet – ijesztő tünetek, melyek jelezhetnek szívinfarktust ugyanúgy, mint a pánikrohamot. Szívinfarktus vagy pánikroham? Hogyan lehet megkülönböztetni, és mikor kell kivizsgáltatni, hogyan kell kezelni? Ezzel kapcsolatban ad tanácsokat, dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont kardiológus főorvosa.

        Nagyon hasonlóak a tünetek

        A szívinfarktus és a pánikbetegség tünetei nagyon hasonlítanak, de fontos tudni, hogy mindkét betegség más-más mechanizmussal alakul ki. A pánikbetegség esetében az agy vészjelzéseket küld a szervezetnek egy olyan szituációban, amikor az nem lenne indokolt, adrenalin termelődik, és kialakul egy menekülési reakció. Ezt mellkasi fájdalom, szorongás, heves szívdobogás, légszomj, pánik, félelem kíséri, amikor a páciens úgy érzi, hogy azonnal el kell rohannia a helyszínről. Kiválthatja a zárt tértől való félelem, egy megoldatlan lelki konfliktus, a túl sok stressz, de látszólag minden magyarázat nélkül is megjelenhet.

        Hirdetések

        Mi történik szívinfarktus alatt?

         Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        Ha valakinek szívinfarktusa van, akkor a szívet tápláló koszorúerek záródnak el, a szívizomzat egy területének vérellátása megszűnik. Az oxigénhiány miatt, a szívizomrész elhal, így romlik a szív pumpafunkciója, a test szövetei nem kapnak megfelelő mennyiségű oxigént. Jellemzően a szegycsont mögött szorító, nyomó, markoló jellegű mellkasi fájdalom jelentkezik, mely a bal vállba is sugározhat. Eközben a szívinfarktus elszenvedője gyenge, erőtlen, fullad, verítékezik. A panaszok nem szűnnek meg idővel, és amíg a pánikroham nem veszélyezteti az életet, a szívinfarktusnak halálos kimenetele is lehet. Ilyenkor azonnal hívni kell a mentőt, mert a késlekedés az életet veszélyeztetheti. Fontos megjegyezni, hogy szívinfarktus jelentkezhet fájdalom nélkül is, sőt olyan furcsa tünettel is, mint öklendezés – ezek felismerése még nehezebb.

        Az alapos kardiológiai kivizsgálás mindkét esetben fontos

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        A pánikbetegség gyógyszeresen, illetve pszichoterápiával kezelhető, de feltétlenül szükséges a pánikbeteg kardiológiai kivizsgálása annak érdekében, hogy a szívproblémákat kizárják. Különösen akkor lényeges ez, ha az illető valamilyen rizikófaktorral rendelkezik, tehát magas a vérnyomása, 40 év feletti, túlsúlyos, magas a koleszterinszintje, vagy ha a családjában már előfordult szív-érrendszeri megbetegedés. „Tehát, ha valakinél a fenti panaszok jelentkeznek, mindenféleképpen forduljon kardiológushoz. Fizikális vizsgálat, vérnyomásmérés, illetve EKG-t követően az orvos meg tudja állapítani, hogy van-e szív eredetű oka a panaszoknak” – tanácsolja dr. Vaskó Péter, kardiológus.  

        Folyamatos követés

        A szívbetegség, szívbetegségre utaló tünetek folyamatos kardiológiai követést, rendszeres ellenőrzést igényelnek. Fontos, hogy a pánikrohamra hajlamosak esetében is rendszeres legyen a szív állapotának felmérése, nehogy egy színinfarktust megszokott pánikrohamnak gondolva elmaradjon az azonnali életmentő beavatkozás.

        A kardiológiai kivizsgálás, követés során folyamatosan követni kell a szív koszorúereinek állapotát, esetleges szűkületeket, a szívbillentyűk működését, a vérnyomást, a szív összehúzódó képességét, figyelni a pumpafunkciót rontani tudó szívritmuszavarokat. A szívinfarktus megelőző kezelésben hangsúly a szív állapotának megőrzésén, a vérellátásának biztosításán, a túlzott megterhelésének elkerülésén van – mondja dr. Vaskó Péter kardiológus főorvos.

        Dr. Vaskó Péter
         Dr. Vaskó Péter, kardiológus

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Látászavar, szédülés?

        Dr. Kapocsi Judit

        A kezeletlen vagy rosszul beállított magas vérnyomás szövődményei is lehetnek.

        Gyümölcsök és puffadás

        Dr. Hidvégi Edit

        Súlyos szövődményekkel járhat a fel nem ismert fruktózintolerancia.

        Cukorbetegeknél a szívinfarktust nem mindig jelzik tünetek

        A cukorbeteg férfiak körében az egészséges emberekhez képest 2-4-szer nagyobb a szívinfarktus kockázata. A cukorbeteg nőknél pedig hatszorosa, és ez a rizikó a menopauza után még tovább nő. Az állandóan magas vércukorszint ugyanis idővel károsítja az ereket. Azonban a cukorbetegek a szívinfarktusra utaló figyelmeztető jeleket gyakran nem észlelik.

        Ízületi gyulladás - A legfontosabb tudnivalók

        Ízületi gyulladásnak nevezzük bármely ízületünk gyulladással járó megbetegedését, mely jelentkezhet heveny vagy krónikus formában, érinthet egy vagy több ízületet, kialakulhat többféle úton, azonban a végeredmény az érintett ízület(ek) duzzanatával, vörösségével, melegségével, fájdalmával és funkciójának csökkenésével járó állapot.

        A derékfájás (lumbágó) - Hogyan előzheti meg és mit tehet ellene?

        A lumbágó, azaz köznapi nevén a derékfájás, a 20-50 éves korosztályban minden harmadik-negyedik embert érintő betegség, ezáltal a leggyakoribb mozgásszervi megbetegedésnek számít.

        Hogyan fáj? A fájdalom típusai

        Az európai felnőtt lakosság 20 százaléka szenved krónikus fájdalmaktól, ami azt jelenti, hogy a felnőttek egyötödének már nem kielégítő az életminősége! De vajon tudjuk-e, pontosan milyen fájdalmat élünk át és hogyan is csillapíthatjuk azt?

        Angina pectoris: a mellkasi fájdalom

        Az angina pectoris típusosan a bal mellkasfélben, a szegycsont mögött jelentkezik. A fájdalom nyomó, szorító jellegű, mintha prés alatt lenne a mellkas. Az angina pectoris tüneteként a fájdalom kisugározhat a bal vállba, karba. A betegek sokszor a torkukban és az állkapcsukban is égő fájdalmat éreznek, és hátba kisugárzó fájdalom is felléphet.

        Gyakori gyulladásos betegség növeli a szívinfarktus és a stroke kockázatát

        A polymyalgia rheumatica nevű betegség főként az idősebb korosztály tagjai közt fordul elő. A nehezen diagnosztizálható, izomfájdalommal és döntően reggeli merevséggel jelentkező kórkép egyben a szív- és érrendszeri betegségek rizikófaktora is.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.