Pitvarfibrilláció - Egy veszélyes szívműködési zavar

A pitvarfibrilláció a felnőttek körében a leggyakoribb szívritmuszavar, ami az életkor előrehaladtával gyakoribbá válik. A 65 év feletti népesség 3-5 százalékánál fordul elő, 80 év felett már minden 10. embernek lehet ilyen ritmuszavara.

Mit jelent a pitvarfibrilláció?

A pitvarfibrilláció (pitvarremegés) egy olyan szívritmuszavar, mely során a szív nem ritmusosan húzódik össze, ezért a pulzus tapintásakor nem a megszokott lüktetés tapasztalható, hanem ritmustalan pulzációt lehet érezni. Normális esetben a szív ritmusos működését az úgynevezett szinuszcsomó irányítja, pitvarfibrilláció esetén a szívpitvarban sok elektromos impulzus keletkezik, mely a pitvar-kamrai csomón keresztül elérve a szívkamrákat, ritmustalan szívösszehúzódásokat vált ki. A pitvarfibrilláció lehet folyamatos, átmeneti vagy ismétlődő, a tüneteket ez is befolyásolja.

Ha valakinél kétszer vagy több alkalommal jelentkezett a ritmuszavar, azt visszatérő pitvarfibrillációnak nevezik, ami az alábbiak szerint csoportosítható:

• Paroxismalis pitvarfibrilláció: általában 24 órán belül, de legkésőbb 7 napon belül kezelés nélkül is megszűnik.

• Perzisztens pitvarfibrilláció: 7 napnál tovább tart, és beavatkozással (elektromos sokk segítségével, vagy gyógyszer alkalmazásával) megszűntethető.

• Permanens pitvarfibrilláció: a ritmuszavar sosem szűnik meg, általában semmilyen terápiára nem reagál, leginkább az idősebb embereknél fordul elő.

A pitvarfibrilláció tünetei és diagnosztizálása

Egyes esetekben, sajnos az első tünet a pitvarfibrilláció következtében kialakult vérrög okozta agyi keringési zavar (stroke), amely akár beszédzavarral vagy féloldali bénulással is járhat. Időnként az automata mérővel történt vérnyomásméréskor észlelt ritmustalan pittyegés hívja fel a figyelmet a szívműködés zavarára. Sokszor azonban nem veszi észre a páciens a bajt, csak egy szűrővizsgálat során készített EKG során kerül felfedezésre a ritmuszavar - ezt nevezik tünetmentes pitvarfibrillációnak. A probléma mielőbbi felismerése nagyon fontos, ezért ritmuszavar esetén EKG készítése - vagy a 24 órás Holter-monitorozás - mielőbb tanácsos.

Az alábbi tünetek jelentkezésekor haladéktalanul orvoshoz kell fordulni (nagyfokú rosszullét esetén ügyeleti ellátás igénybevételére is szükség lehet):

• heves, rendszertelen szívdobogás (palpitáció)
• mellkasi fájdalom
• gyengeség/fáradtság/levertség
• szédülés/eszméletvesztés
• légszomj
• megmagyarázhatatlan verejtékezés
• szorongás/félelemérzet

Az agyi vérellátási zavarra utaló féloldali bénulás, beszédzavar esetén azonnal mentőt kell hívni!

Miért okozhat problémát tünetmentes esetben is?

A pitvarfibrilláció miatt megváltozik a véráramlás a szívpitvarban, mely apró vérrög kialakulásához vezethet! Ha egy rutin EKG során derül ki a ritmuszavar, akkor is szükség van kezelésre, mivel a pitvarfibrilláció egyik legsúlyosabb következménye, az agyi keringési zavar, tünetmentes, jó általános állapotú betegekben is létrejöhet. Ez súlyos, akár maradandó egészségkárosodáshoz is vezethet, ezért ennek megelőzésére mindent meg kell tenni orvosnak és betegnek egyaránt.

Kiket érinthet? Mik lehetnek a kiváltó okok és rizikófaktorok?

Fokozhatják a pitvarfibrilláció megjelenésének kockázatát:

• szív- és érrendszeri betegségek: magasvérnyomás-betegség, a koszorúér-betegség, a szívelégtelenség, a billentyűbetegségek, a szívműtét utáni állapot, a veleszületett szívbetegségek, illetve

• egyéb kórállapotok: tüdőbetegségek, pajzsmirigybetegség, cukorbetegség, só- és vízháztartás zavara és nagyobb mennyiségű alkohol fogyasztása.

Az esetek egy kis részében nem derül fény kiváltó okra, ilyenkor úgynevezett „magányos” pitvarfibrillációról beszélünk. A további terápia megtervezéséhez elengedhetetlen a ritmuszavar jellegének tisztázása. Azt, hogy mi váltja ki a betegséget, a kikérdezéssel és fizikális vizsgálattal, valamint az EKG mellett további vizsgálatokkal - laboratóriumi vérelemzéssel, mellkasi röntgenfelvétellel és szívultrahanggal - lehet kideríteni.

A pitvarfibrilláció kezelési lehetőségei

Pitvarfibrilláció esetén először részletes kardiológiai vizsgáltra van szükség, mely során a kardiológus szakorvos igyekszik kideríteni a ritmuszavar okát. Ha lehetőség van rá, akkor a ritmusos szívműködés helyreállítása is megtörténhet, gyógyszeres vagy elektromos kardioverzióval. Ha erre nincs mód, akkor a pulzusszám optimalizálása a cél, a gyógyszerek beállítása néha hetekig is eltarthat.

A kezelés egyik legfontosabb célja a stroke megelőzése, ezért vérrög kialakulását megakadályozó gyógyszert kell szedni a legtöbb pitvarfibrillációban szenvedő személynek (ezt a betegek gyakran – tévesen – vérhígító kezelésnek hívják). A vérrög képződését megakadályozó kezelésnek többféle módja van:

• Injekció: a bőr alá befecskendezve (az inzulin kezeléshez hasonló módon) bejuttatható a szervezetbe a véralvadásgátló gyógyszer. Erre általában átmenetileg van szükség.

• K-vitamin-antagonista tabletta: úgynevezett K-vitamin hatását gátló terápia alkalmazása során a véralvadás gátlása tablettával történik. Az alvadásgátlás mértékét vérvétellel lehet ellenőrizni, az úgynevezett INR-értéket kell 2 és 3 közé beállítani. A gyógyszer adagja függ egyéni adottságtól, illetve az élelmiszerek K-vitamin-tartalmától is, ugyanis a magasabb K-vitamin-tartalmú ételek csökkentik a gyógyszer hatását. A vérvételre kezdetben hetente, később minden hónapban szükség van!

• További készítmények: Egy másik típusú gyógyszer esetében nem szükséges a havonkénti vérvétel, mivel ezek a készítmények nem befolyásolják az INR-értéket, más módon hatnak. Szemben a K-vitamin-antagonista szerekkel, nem szükséges az élelmiszerek K-vitamin-tartalmára sem figyelni az étrend összeállításánál. Azt, hogy kinek melyik gyógyszerre van szüksége, az orvos állapítja meg, közösen mérlegelve a pácienssel az esetleges alternatívák előnyeit és hátrányait.

A ritmuszavar szövődményeinek elkerülése érdekében az egészséges életmód (kiegyensúlyozott étrend, megfelelő testsúly beállítása, rendszeres testmozgás) bevezetésén és megtartásán kívül a páciensnek nem kell mást tennie, mint pontosan beszedni az orvos által előírt gyógyszereket, és elmenni az ehhez szükséges vérvételekre.

Ez a cikk is érdekelheti Véralvadásgátló kezelés pitvarfibrillációban

Hogyan előzhető meg a pitvarfibrilláció kialakulása?

• Már fiatal korban is sokat tehetünk a ritmuszavar megelőzése érdekében, hiszen az egészséges életmód mellett a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata csökken.

• Érdemes kerülni nagy mennyiségű koffein tartalmú italok fogyasztását, illetve az alkoholfogyasztást is minimális szinten tartani.

• Nagyon fontos továbbá a pitvarfibrillációhoz vezető kórállapotok kezelése is (magas vérnyomás, cukorbetegség, koszorúér betegség, szívelégtelenség, pajzsmirigybetegség stb.), hiszen ez is hozzájárulhat a szinusz ritmus megtartásához.

• Ha már kialakult a ritmuszavar, akkor a gyógyszeres és katéterablációs kezelések segíthetnek.

Érdemes megtanulni a pulzus tapintását, megismerni a jellegzetességeit, és amennyiben ritmustalan pulzáció észlelhető, akkor fel kell keresni a háziorvost a további teendők megbeszélésére.

Kapcsolódó Mit mutat meg a pulzus, mennyi az optimális tartomány?

Kalkulátor Pulzusszám kalkulátor

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Molnár Dóra, kardiológus, belgyógyász