• Szívelégtelenség - Négy éven belül a betegek fele meghal

        Szerző:
        WEBBeteg

        Szívelégtelenségben a világ felnőtt lakosságának 2 százaléka, míg a 65 éven felüliek tíz százaléka szenved. A betegség gyakorisága folyamatosan nő. A betegek fele négy éven belül meghal, ugyanakkor a legsúlyosabb állapotú páciensek fele pedig nem éri meg az egy évet sem.

        A Magyar Kardiológusok Társasága éppen ezért egy pénteken kezdődő két napos konferencia, a Szívelégtelenségi Napok keretein belül kívánja felhívni a figyelmet a szívelégtelenségre, a pontos diagnózis fontosságára, és a Szívelégtelenségi Ambulanciák jelentőségére. A ”seregszemlének” a hagyományokhoz híven Hajdúszoboszló ad otthont.

        Hazánkban mintegy 200 ezer ember szenved szívelégtelenségben. A szakemberek szerint 2030-ra ez a szám akár 25%-kal nőhet. Magyarországon évente mintegy 30-35 ezer az újonnan diagnosztizált esetek száma. A statisztikai adatok szerint a páciensek egyéves halálozása meghaladja a 25 százalékot. Ugyanakkor 15-25 százalékra tehető a korábban szívelégtelenség miatt kórházi felvételre kerülő betegek körében az újabb bennfekvések aránya.

        Minél idősebb valaki, annál nagyobb az esélye, hogy a betegség újra kialakul, amely megfelelő kezelés nélkül fokozatosan romlik, végül pedig halálhoz vezet. A súlyosabb stádiumban a betegek életminősége annyira megromlik,hogy egyre nehezebben tudják ellátni a napi tevékenységüket. Az elmúlt 15 év terápiás sikerei ellenére a betegség progresszív és magas halálozású.

        Hirdetések
        Szívelégtelenség

        A szívelégtelenség a szív működésének olyan zavara, melynek következtében a vérkeringés nem tudja biztosítani a szervek és szövetek számára a mindenkori igényeknek megfelelő oxigént és tápanyagot. Emiatt a beteg fáradékonyságról és nehézlégzésről számol be. Enyhébb esetben ez csak terheléskor jelentkezik, súlyos esetben már nyugalomban is a vérellátási zavar, és a fontos szervek, mint például a vese és az agy működési zavara jöhet létre.

        A szívelégtelenség okai és tünetei >>

        A szívelégtelenségnek azt a kardiológiai betegséget nevezzük, amikor a szív valamilyen oknál fogva képtelen arra, hogy megfelelő vérmennyiséget továbbítson a test szervei és szövetei felé, ezáltal a szövetek oxigén ellátása megromlik. A szívelégtelenség okozta panaszok és tünetek általában fokozatosan alakulnak ki, és az évek alatt súlyosbodnak. Általában azokat a betegeket érinti, akiknek korábban már volt ismert szívbetegsége. A szívelégtelenség számos kardiológiai kórkép végstádiuma. Ezért érdemes nagy hangsúlyt fektetni a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére, hiszen azok elkerülésével a szívelégtelenség kialakulására sokkal kisebb az esély – hangsúlyozza dr. Nyolczas Noémi, a Szívelégtelenség Napok szervezője, a Magyar Kardiológusok Társaságának, Szívelégtelenség Munkacsoportjának elnöke.

        A szívelégtelenség kezelése napjainkban meglehetősen összetett kezelési stratégiát kíván, ami az optimális gyógyszeres kezelésen túl magában foglalja a különböző eszközös kezelési módok alkalmazását. Ezek a kezelési módok javítják a betegek panaszait, életminőségét, s meghosszabbítják élettartamukat. Azokban az estekben, amikor a betegeknél a gyógyszeres, illetve az eszközös kezelés ellenére továbbra is súlyos panaszok állnak fenn, válogatott esetekben lehetőség van szív transzplantációra.

        Ugyanakkor egyre nagyobb szerepet kap a korábbi csak a kórházban használatos rövid távon alkalmazott műszív terápia mellett a hosszú távú, a beteg otthoni tartózkodását is lehetővé tevő műszívkezelés. Ezzel az eljárással javíthatók a végstádiumú szívelégtelen betegek esélyei a későbbi szívátültetésre.

        Mint dr. Kiss Róbert Gábor, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke hangsúlyozta , ahhoz, hogy a fent említett szomorú statisztikai adatokon javítani lehessen, nagyon fontos, hogy a betegek megfelelő szintű ellátásban részesüljenek, ez azonban – tette hozzá – leghatékonyabban és legmagasabb szakmai színvonalon csak egy jól szervezett gondozási program keretében az úgynevezett szívelégtelenség ambulanciákon valósítható meg. A gondozás sarkalatos pontja a betegoktatás, amelyet a diagnózis felállítását követően azonnal meg kell kezdeni, ugyanakkor a beteg gondozása során végig folytatni kell.

        Az elmúlt években az egyetemi klinikákon, kardiológiai centrumokban, számos megyei kórház kardiológiai osztályán jöttek létre meg szívelégtelenség ambulanciák, amelyből egyrészt profitálnak a betegek, akik ezáltal magas szakmai színvonalú ellátáshoz jutnak, ugyanakkor az intézmények, amelyekben csökken a szívelégtelenség miatti a kórházi felvételek egyébként növekvő számából adódó nyomás. Nem beszélve a finanszírozóról, hiszen az ambulanciák működtetésével szignifikánsan csökken a szívelégtelenség következtében a kórházi felvételekből származó költség, ami nem kevesebb, mint az egészségügyi költségvetés 1-2 százaléka, ami hazánkban több milliárd forintot jelent.

        A szívelégtelenség a legtöbb szívbetegséghez hasonlóan, jól gyógyítható betegség, van értelme ezzel foglalkozni, hiszen nem szabad elfelejteni, hogy nem kevés minőségben eltöltött életévet nyerhetünk betegeink számára, ha a szívelégtelenségben szenvedő betegek gondozására is kellő figyelmet és időt fordítunk – hívja fel a figyelmet az MKT elnöke.

        VIII. Szívelégtelenség Napok

        A Magyar Kardiológusok Társasága két napos konferencia keretein belül kívánja felhívni a figyelmet a szívelégtelenségre, a pontos diagnózis fontosságára, és a Szívelégtelenségi Ambulanciák jelentőségére.

        Időpont: 2016. január 22-23.

        Helyszín: Hajdúszoboszló

        Program >>

        (Diamond Agency)

        Legutóbb frissült:
        Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
        • WEBBeteg.hu
      • PharmaPlaza - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA
      • Legfrissebb cikkek
      • Önök ajánlották
      • Kaposi-szarkóma

        Rosszindulatú kötőszöveti daganat, melyet a magyar származású Kaposi Mór írt le 1872-ben.

        Az exorexia

        Öngerjesztő folyamatként az edzés válik az élet értelmévé, az egyént meghatározó tevékenységgé.

        Kötőhártya-gyulladás

        Melyek a kötőhártya-gyulladás leggyakoribb tünetei? Mi okozhatja? Mikor forduljunk orvoshoz?

        Nyaralás és a napi ritmus felborulása

        Miért van az, hogy sokszor fáradtabbak, levertebbek vagyunk az állítólagos pihenés után?

      •  





        Hozzászólások (0)