Koszorúér-szűkület: gyógyszeres és felszívódó stentek
megjelent:
A súlyos koszorúér-szűkületek terápiája leggyakrabban szívkatéterezéssel és egy speciális, kisméretű fémháló, stent beültetésével történik. Évente közel 18 ezer ilyen beavatkozást végeznek az országban. Az elmúlt években jelentős fejlődés történt a stentek előállításában. Cikkünkben bemutatjuk a legújabb angioplasztikai eljárást, illetve felvázoljuk, mit hozhat a jövő.
A magyarok 52 százaléka szív- és érrendszeri betegségben hal meg, ezen belül a koszorúsér betegség vezető szerepet tölt be a statisztikákban.
A szívkatéteres beavatkozások forradalmasították a szívgyógyászatot, ennek köszönhetően hazánkban jelenleg 150 ezren élhetnek sikeresen beültetett fém stenttel a szervezetükben, többségük még a hagyományos beavatkozáson esett át.
A szívkatéterezésről
A koszorúérfestés az egyetlen invazív módszer a koszorúér-szűkület biztos kimutatására, és a szűkület mértékének pontos megítélésére. A vizsgálatok (EKG, echocardiographia, terheléses EKG esetleg izotópos szívvizsgálat) után, amennyiben a tünetek és a leletek jelentős mértékű szűkületre utalnak, szükségessé válik a szívkatéterezés.
Amennyiben a vizsgálat igazolja a koszorúér-szűkületet, további gyógyszeres kezelést, katéteres koszorúér-tágítást (stent beültetéssel), vagy koszorúér-áthidalásos műtétet javasolnak az orvosok. A szűkület az arra alkalmas esetekben a speciális fém- vagy műanyaghálós angioplasztikával legtöbbször teljesen megszűntethető.
Koszorúerek |
| Annak ellenére, hogy a bal szívfélben oxigéndús vér kering, a szív izomzata nem innen kapja az ellátást, hanem saját erei, a koszorúerek (coronariák) látják el oxigéndús vérrel. Ezeken az ereken az érelmeszesedés miatt az érfalon keletkező felrakódások, a plakkok szűkületeket okoznak, amelyek szívpanaszok kialakulásához, a koszorúerek hirtelen elzáródása pedig szívinfarktushoz vagy szíveredetű halálozáshoz vezethet. |
Stent: múlt, jelen és a közeli jövő
A cél tehát a tágítás hatékonyságának fokozása, az elért eredmény tartósabb megőrzése. A 8-40 mm hosszú, 2-4,5 mm széles fémstentet ballon katéterre rögzített, „összenyomott” formában vezetik a szűkület helyére, manapság egyre gyakrabban a csuklóéren keresztül. A ballon felfújásával „kinyitják” és belülről belefeszítik az érfalba, ezáltal az kitámasztja, nyitva tartja az eret. A ballon felfújásakor a vérátáramlás átmeneti korlátozása miatt rövid mellkasi fájdalom jelentkezhet, de mivel a ballont 10-30 másodperc múlva leengedik, ezért a panasz igen hamar megszűnik. Miután a stentet az érfalban rögzítették, az a továbbiakban nem tud onnan elmozdulni, nem vehető ki, idővel beépül az érbe.
Előnye, hogy flexibilis, jó a tartóereje, illetve jól látható röntgen alatt. Mivel speciális fémötvözetből készül, így nem rozsdásodik, az igen ritkán jelentkező fémallergia meglétekor azonban nem ajánlható a beavatkozás - tájékoztatta a WEBBeteget dr. Szűk Tibor, a Debreceni Egyetem OEC Kardiológia Klinika szakorvosa.
A klinika adatai alapján 2012-ben több mint 2000 fémstentet ültettek be Debrecenben, ez közel 1200 beteget jelent, ugyanis ha több érszűkület jelentkezik egy páciensnél, akár 5-6 hengerre is szükség lehet. A fémstent esetében létezik sima és gyógyszerkibocsátó háló is. Ez azt jelenti, hogy a stent felszínén található egy réteg, amely sejtosztódást gátló anyagot tartalmaz, hogy megakadályozza az ér visszaszűkülését. A háló kialakítása, szerkezete és ötvözete igen változó (króm-kobalt, arany, karbon, szilikon-karbid, stb.), ebben is folyamatosan fejlesztenek.
A legmodernebb technológiáknak köszönhetően az elmúlt években olyan biokompatibilis anyagból készült stent (BVS – Bioresorbable Vascular Scaffold) előállítása is lehetővé vált, amely a szűkület kitágítása után, az érszakasz stabilizálódását követően önmagától felszívódik, nálunk tavaly nyáron alkalmazták először ezt a technikát.
Két év, és hűlt helye
A szív koszorúerébe beültetett polimer (poli-L-laktát anyagú) stent az elzáródott artéria újbóli megnyitásával helyreállítja a véráramot, és támasztékot nyújt az érfalnak egészen addig, amíg az eszköz – körülbelül két évvel a beültetést követően – teljesen fel nem szívódik a normál anyagcserén belül. Így kevesebb a szövődmény, az ér visszaszűkülésére pedig nagyon kicsi az esély, sőt, helyreáll az erek tágassága. Összehasonlítva: a fémstent beültetések 15-20 százalékában történtek visszaszűkülések, a gyógyszeres stentekkel, valamint az új eljárással ez az arány lecsökken, így nagyon kevés esetben van szükség újbóli beavatkozásra.
Ráadásul, mivel nem marad permanens fémimplantátum a beteg szervezetében, visszaállhatnak a természetes érfunkciók, a kombinált gyógyszeres vérhígító kezelésre is - a véralvadás miatt - a korábbi egy év helyett csupán hat hónapig van szükség. A stent ebben az esetben is tartalmazza a sejtosztódást gátló anyagot.
Magyarországon a biológiailag felszívódó stentekkel történő koszorúér-tágítás technológiája a koszorúér-betegségben szenvedők kezelésében egy új terápiás lehetőséget nyithat meg az orvosok előtt, a cél, hogy elérhető legyen a beavatkozás a legtöbb páciens számára – nyilatkozta Prof. Dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem Szív- és Érgyógyászati Klinika igazgatója.
A finanszírozásról
Az OEP még nem támogatja az új eljárást, így az ára jelenleg 800 ezer és 1 millió forint között van. Egyetlen gátja tehát, hogy nem terjedt el hazánkban, éppen a magas ára. Összehasonlításképpen: a fémstent beültetése 50-80 ezer, a gyógyszerkibocsátó (szintén fémes) eljárás ára pedig 200 és 300 ezer forint között mozog.
Prof. dr. Merkely Béla úgy véli: nálunk is megoldást jelentene, ha a betegnek csupán a különbözetet kellene kifizetnie, a többit pedig állná az OEP. Ez az úgynevezett Co-payment rendszer bevett gyakorlat külföldön. A biztosító fizetné a rutinműtét költségét, amelyet jelenleg is áll, a maradék összeget pedig a beteg finanszírozná.
Mit hoz a jövő?
A tudomány és a technológia gyors fejlődését tekintve 2-3 éven belül biztosan csökkeni fog az új eljárás ára – mondta dr. Horváth Iván intervenciós kardiológiai osztályvezető (PTE). Hasonlóképpen vélekedik dr. Szűk Tibor, a Debreceni Egyetem kardiológusa, aki hozzáteszi: a felszívódó stentek piacán egy új szereplő megjelenése is leviheti az árakat, erre néhány évet kell várni.
Változás várható a stentek anyagában, és a méretben, jelenleg ugyanis kisebb a választék ebben a típusban, nehezebben alkalmazható keskeny, túlzottan kanyargós érfalakban. A fejlesztéseknek köszönhetően lerövidül majd a felszívódás ideje a jelenlegi 2 évről – tette hozzá a debreceni orvos.
Hazai körkép (Budapest, Debrecen és Pécs) |
| Magyarországon tavaly nyáron volt az első biológiailag felszívódó stent (BVS) beültetése, ezt prof. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem Szív- és Érgyógyászati Klinika Igazgatója végezte el. A professzor a WEBBeteg kérdésére elmondta, hogy eddig közel egy tucat műtétet végeztek ezzel az új eljárással, amely speciális betegcsoportoknak jelenthet még biztonságosabb megoldást. Ez nem váltja ki a meglévő eljárásokat, jól megfér egymás mellett mindhárom. Hazánkban öt kardiológus sajátította el a BVS módszert. Korábban a Semmelweis Egyetemen történt beavatkozást a lágyékhajlatból végezték, a mostani, a műanyagháló beültetés azonban a világon elsőként csukló felől történt, csökkentve a beteg megterhelését, aki egy nap múlva otthonába távozott. Ezzel a módszerrel kevesebb a szövődmények kialakulásának lehetősége is – hangsúlyozta Merkely professzor. Debrecenben 2 beteg esetében alkalmazták a BVS módszert, az egyik 60 év körüli érbetegnél már szükségszerű volt az értágítás, az orvosok döntöttek úgy, hogy nála alkalmazzák az elsők között a műanyaghálót. Pécsett lebomló, polimer anyagú stentet két beteg kapott alapítványi támogatásból. |
Szerző: WEBBeteg - Tóth András, újságíró
Orvos szakértők: Dr. Szűk Tibor, a Debreceni Egyetem OEC Kardiológia Klinika szakorvosa és Prof. Dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem Szív- és Érgyógyászati Klinika igazgatója és dr. Horváth Iván, intervenciós kardiológiai osztályvezető (PTE)
