A szívnagyobbodás

Szerző: WEBBeteg – Dr. Molnár Dóra kardiológus, belgyógyász

A szívnagyobbodás diagnózissal a páciens gyakran a mellkasi röntgenfelvétel leletét olvasva találkozik először. A mellkas röntgen vizsgálata során a szív árnyéka látható két dimenzióban, ez azonban nem alkalmas a szívnagyság pontos megállapítására.

A szív valódi nagyságának megállapításához szív ultrahang vizsgálat szükséges, amely a kardiológiai szakvizsgálat részét képezi, háziorvosi beutaló esetleg a tüdőgondozó beutalója alapján.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

Milyen tényezők befolyásolják a szív méretét?

A szív nagysága számos tényezőtől függ: befolyásolja az életkor, a testmagasság, a testsúly, és különbség van férfiak és nők között is. A szívárnyék elhelyezkedése függ a szív mellkasban elfoglalt helyzetétől is. Fontos tudni azt is, hogy sportol-e aktívan a páciens. Természetesen állhat az eltérés hátterében szívbetegség és más rendellenes állapot is.

A szív átlagosan 250-350g, általában egy összeszorított ököl nagyságával egyezik meg. A szív négy üregből áll- jobb kamra, bal kamra, jobb pitvar, bal pitvar, ezek bármelyike megnagyobbodhat. Általában a szív maximális elernyedt állapotában (végdiasztolé) a kamra 140-145 ml vért tartalmaz, melynek egy részét a maximális összehúzódással (végszisztolé) kilöki a keringésbe, ez kb.65-80 ml vér – ez a pulzustérfogat.

Nem kóros általában a nehéz fizikai munkát és aktív dinamikus sportot végzők kissé nagyobb szívmérete, hiszen az élettani igénybevételhez alkalmazkodik a szív. A szervezet vérellátási igénye megnő és ezt nagyobb pulzustérfogat révén tudja biztosítani a szív. Részletes kardiológiai vizsgálat adhat választ arra, hogy a méret növekedése hátterében a nagyobb terheléshez történő fiziológiás alkalmazkodás, vagy kóros folyamat áll. Általában az intenzív fizikai aktivitás megszűnését követően néhány hónappal a bal kamra falvastagsága visszatér az átlagos értékre.

Mi okozhat szívmegnagyobbodást?

Mit jelent, ha valakinek "sportszíve" van?

A rendszeres mozgás növeli az állóképességet, segít fiatalságunk megőrzésében és számos súlyos egészségügyi probléma kialakulását megelőzi. Aki sportol, egészséges, vélhetjük mindezek alapján. Miért van szükség mégis a hobbi- és élsportolók rendszeres szűrésére? Mit jelent, ha valakinek "sportszíve" van?>>

A szívnagyobbodás leggyakoribb oka általában a nem megfelelően beállított magasvérnyomás-betegség következményeként kialakuló bal kamrai fal koncentrikus megvastagodása. A szívizomsejtek végleges száma magzati fejlődés során alakul ki, ezek a sejtek később már nem osztódnak. A nyomásterhelés következtében a szívizomrostok megvastagszanak. Amennyiben további terhelésnek van kitéve a szív, a szívizomrostok megnyúlnak, a szív üregei kitágulnak, amely a pumpafunkció romlásához vezet.

Amennyiben a szív extrém módon megnagyobbodik, úgynevezett ökörszív /cor bovinum/ jön létre, melynek tömege meghaladja a 600 g-t. A szív munkáját kóros mértékben fokozhatja többféle billentyű betegség is, amely szintén szívnagyobbodást eredményez.

Szívinfarktust követően is megnagyobbodhat a szív, a vérellátási zavar következtében a szív egy része elhal, a szívfal hegesen átalakul, ezért az ép izomzatra nagyobb munka hárul. Szívizom betegségek – gyulladás, anyagcsere betegségek – is okozhatják a szívüregek kitágulását, párhuzamosan ezzel a szívizomsejtek elgyengülését.

Felvetődik a kérdés, hogy amíg a sportolóknál előnyt jelentő enyhe szívnagyobbodás javítja a fizikai teljesítményt, miért baj a kóros állapotban létrejövő szívfal megvastagodás. A válasz: a sportolóknál az edzés tevékenység következtében a koszorúerekben - a szív saját vérellátásáért felelős érrendszer- javul a véráramlás, jobb lesz a szívizomzat vérellátása. Betegség esetén nem tud lépést tartani a megnövekedett izomzat megnövekedett vérellátási igényével a koszorúér-rendszer, ezért az izomzatban oxigénhiányos állapot jön létre, amely hosszú távon károsítja a sejteket.

A jobb kamra megnagyobbodásához tüdőembólia – amely a tüdő verőereibe került vérrög miatt alakul ki- illetve a tüdőszövet betegsége vezethet.
A bal pitvar megnagyobbodásához gyakran ritmuszavar illetve a bal pitvar-kamrai billentyű szűkülete vezet.

A szívburokban felgyülemlő folyadék is állhat a kóros szívárnyék hátterében, ez kórokozók miatti szívburok gyulladás esetén, illetve pajzsmirigy betegségben és bizonyos daganatos betegségekben szokott előfordulni ritkán.