• A szívizom-elfajulások

        WEBBeteg - Dr. Bene Orsolya, kardiológus
        Szerző:
        WEBBeteg

        Az úgynevezett cardiomyopathiák a szívizom betegségei közé sorolhatók. A szívizomzat szerkezetileg és funkciójában károsodik, oka lehet örökletes, de kialakulhat valamilyen külső tényező, alkohol, méreg, fertőzés, koszorúér-betegség következtében is.

        DCM esetén a szívizomsejtek elhalnak, helyükön kötőszövetes rostok szaporodnak fel. Ennek következtében a szívkamra kitágul, fala elvékonyodik, összehúzódó képessége csökken (ezt szívultrahangon ejekciós frakció csökkenése jelzi), a gyengén pumpáló kamra pedig nem képes a szöveteket, szerveket megfelelő mennyiségű vérrel ellátni. Kialakulásában örökletes tényezők, alkohol, fertőzések (pl. a kullancs okozta Lyme-kór, bizonyos vírusok), immunbetegségek, anyagcsere betegségek játszhatnak szerepet. Bizonyos esetekben nem sikerül a háttérben különösebb okot felfedezni, ilyenkor idiopathiás cardiomyopathiáról van szó, máskor koszorúér-betegség, súlyos billentyűbetegség végállapotaként jelentkezik az elfajulás.

        A folyamat nagyon ritkán (pl. vírusfertőzés, alkoholfogyasztás esetén) visszafordítható, többnyire azonban romló tendenciát mutat. Fontos, hogy a betegség mielőbb felismerésre kerüljön, az időben elkezdett gyógyszeres kezelés lassíthatja a romlást. Ezt nehezítheti, hogy kezdetben nincsenek tünetek vagy nem jellegzetesek – fáradékonyság, légszomj jelentkezhet, de rutin mellkas röntgenen már korai stádiumban feltűnhet a megnagyobbodott szív. Később a betegség előrehaladtával szívelégtelenség tünetei alakulnak ki: lábdagadás, terhelésre, majd nyugalomban jelentkező fulladás, terhelhetőség csökkenése, haspuffadás, étvágytalanság, fogyás. A szívizomrostok összerendezettsége megszűnik, ez nem csak a pumpafunkciót rontja, de kedvez a ritmuszavarok kialakulásának is, melyek akár életveszélyesek is lehetnek. A tág, gyengén összehúzódó szívüregekben nagyobb a vérrögképződés veszélye, az erekbe kiszabaduló vérrögök pedig pl. szélütést, stroke-ot okozhatnak.

        Ez a cikk is érdekelheti! A szívinfarktus tünetei

        Hirdetések

        A kezelésben a gyógyszerek mellett speciális pacemaker-kezelés kap teret, ritmuszavarok esetén lehetőség van kisméretű defibrillátor, ICD beültetésére a bőr alá. Súlyos esetekben a transzplantáció, szívátültetés jelenthet megoldást.

        Hypertrophiás (szívizom-megvastagodással járó) cardiomyopathia

        A szívizomsejtek megnagyobbodnak és elhelyezkedésük rendezetlenné válik, a szív kamrájának fala több helyen, vagy egészében megvastagszik. A betegség általában családi halmozódást mutat, több gén is felelős a kialakulásért. A tünetek bármely életkorban jelentkezhetnek. A megvastagodott kamrafal nehezebben ernyed el, a beszűkült kamraüreg kevesebb vért tud befogadni, ez szívelégtelenséghez, fulladásos panaszokhoz vezet. Terhelésre jelentkező vagy elhúzódó mellkasi fájdalom, ritmuszavarok társulhatnak a panaszokhoz. Gyakoriak a ritmuszavarok, melyek életveszélyesek is lehetnek. Ha a kamrák közötti sövény vastagszik meg jelentősen, ún. obstruktív formáról beszélünk, ilyenkor gátolt a véráramlás az aorta felé, a megvastagodott sövény kiáramlási szűkületet képez. A szűkület vagy a ritmuszavarok, ingervezetési zavarok miatt nem ritka az eszméletvesztés.

        A gyógyszeres kezelés mellett a kiáramlási szűkület csökkentésére sebészeti, katéteres lehetőségek vannak, illetve megpróbálható pacemakeres kezelés, bár ez nem minden esetben bizonyult hatásosnak. A hirtelen szívhalál kockázatának csökkentésére ICD-beültetés alkalmazható.

        Ez a cikk is érdekelheti! Szívizombántalom - milyen tünetei vannak?

        Restriktív cardiomyopathia

        Ide ritkább kórképek tartoznak, mint az amyloidosis és az endomyocardialis fibrózis. Amyloidosis esetén (krónikus gyulladásos állapotokhoz, vérképzőszervi betegséghez, veseelégtelenséghez kapcsolódva, vagy örökletes betegség miatt pl.) egy fehérje rakódik le a kamrafalban, annak megvastagodását okozva, endomyocardialis fibrózisra pedig magas eosinophil sejtszám, a kamrafal belső felszínén kötőszövetes felrakódás jellemző. Mindkét esetben romlik a kamra tágulékonysága, befogadó-képessége, emiatt a mögöttes vénákban pang a vér, szívelégtelenség tünetei jelentkeznek.

        Ez a cikk is érdekelheti! Infarktusgyanú: mikor forduljunk orvoshoz?

        Aritmogén jobb kamrai cardiomyopathia

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        A jobb kamra betegségéről van szó, melynek során az izomrostok helyén zsírszövet szaporodik fel, a jobb kamra pedig lassan kitágul. Gyakran mutat családi halmozódást, hazánkban relatíve ritka. Serdülőkorban, fiatal felnőttkorban jelentkeznek általában az első tünetek, ritmuszavarok formájában, néhány esetben ez állhat a sportolók hirtelen szívhalála mögött. Előrehaladott esetben a jobb szívfél elégtelensége alakulhat ki. Az életveszélyes ritmuszavarok megelőzésére ICD-beültetés jelenthet megoldást.

        A cardiomyopathiák nagy része nem előzhető meg, részben az örökletes tényezők miatt. Sok esetben az elfajulás hátterében kezeletlen magas vérnyomás, koszorúér-betegség áll, ezért is fontos a rendszeres testmozgás, az egészséges étrend, valamint a hypertonia, cukorbetegség időben történő kezelése.

        A kórfolyamat bizonyos típusoknál, az esetek egy részében visszafordítható (terhesség utáni cardiomyopathia, vírusfertőzés esetén, eleinte túlzott alkoholfogyasztást követően is), többnyire azonban romló tendenciát mutat, szívelégtelenség alakul ki. Az időben elkezdett kezeléssel, a ritmuszavarok megszüntetésére használt defibrillátor beültetésével értékes évek nyerhetők, végső megoldásként pedig a szívátültetés jön szóba.

        Dr. Bene Orsolya, kardiológusForrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Bene Orsolya, kardiológus

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Földimogyoró-allergia

        Dr. Hidvégi Edit

        A tünetek súlyossága az enyhe irritációtól az életveszélyes reakcióig terjedhet.

        Gyümölcsök és puffadás

        Dr. Hidvégi Edit

        Súlyos szövődményekkel járhat a fel nem ismert fruktózintolerancia.

        A szívbillentyűk leggyakoribb szerzett betegségei

        A szívben levő billentyűk a szelepekhez hasonlóan működnek - egy irányba terelik a vért, bezáródva megakadályozzák annak visszafelé áramlását.

        Diagnosztikai módszerek - EKG

        Az EKG-vizsgálat során a szív elektromos feszültségváltozását regisztrálják. A vizsgálat nem igényel nagyobb előkészületet és nem terheli meg a szervezetet, nem fájdalmas, ugyanakkor nagyban hozzájárul a szívinfarktus és szívritmuszavarok diagnosztizálásához.

        A szívnagyobbodás

        A szívnagyobbodás diagnózissal a páciens gyakran a mellkasi röntgenfelvétel leletét olvasva találkozik először. A mellkasröntgen vizsgálata során a szív árnyéka látható két dimenzióban, ez azonban nem alkalmas a szívnagyság pontos megállapítására.

        Mikor nem ajánlott a terheléses EKG?

        A terheléses EKG a szív vérellátását ellenőrzi, vagyis, hogy a koszorúerek mennyire képesek fizikai terhelés mellett megfelelő mennyiségű vért szállítani a szívizomnak, illetve oxigénhiány esetén a szívizom milyen tünetekkel reagál. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa arról beszélt, mikor ajánlott és mikor ellenjavallt a vizsgálat.

        A szív jó- és rosszindulatú daganatai

        A daganatok bizonyos típusai a szívet is érinthetik, de szerencsére ezek nagyon ritka betegségek. Szövettani szempontból lehetnek jóindulatúak (az esetek kb. 75 százalékában) és rosszindulatúak, képződhetnek elsődlegesen a szív valamely sejtcsoportjából, vagy más daganatok áttéteiként is megjelenhetnek.

        Ironheart: az ér- és szívbetegekért

        Új gyógyszereket és diagnosztikai eljárásokat fejlesztenek a Debreceni Egyetem szív- és érrendszeri betegségek kutatásával foglalkozó kiválóságközpontjában.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.