Az elhízás egyértelműen fokozza a szívinfarktus rizikóját
megjelent:
Az elhízott férfiaknak a szívinfarktus okozta halálozás kockázatával kell szembenézniük, akkor is, ha más tényező nem áll fenn – olvasható a Heart február 15-i számában.
Jennifer Logue (Glasgowi Egyetem) és munkatársainak vizsgálata mintegy 6 ezer középkorú férfire terjedt ki, akik ugyan extrém túlsúlyosak voltak, és függetlenül a többi szív- és érrendszeri kockázati tényezőtől (cukorbetegség, magas vérnyomás, és egyéb verőér-megbetegedés) ez az állapot közreműködött a végzetes szívbetegség kialakulásában. Statisztikailag súlyozva, kizárva a többi kockázati tényezőt, az elhízott középkorúaknál 60 százalékkal magasabb volt a hirtelen szívhalál kockázata, mint az azonos korú nem elhízottaknál.
A vizsgálat során 15 évre kiterjedően 6082 férfi egészségi adatait elemezték, akiket magas koleszterinszinttel diagnosztizáltak, de a kórelőzményben korábbi szívbetegség nem szerepelt. A vizsgált időszakban 214 végzetes kimenetelű szívesemény történt, valamint 1027 halállal nem járó szívinfarktus és szélütés (stroke) következett be.
A nagy testsúly a szív nagyobb terhelését eredményezi
A munkacsoport megerősítette a régóta ismert elmélete, miszerint az elhízás magasabb kockázattal társul: kizárva több jelentős befolyásolással bíró faktort (dohányzás, életkor), a 30 és 39,9 közötti testtömeg-index (BMI) a halálozás 75 százalékkal magasabbnak kockázatot hordozott, mint a normál testtömeg.
További tényezők kizárásakor (magas vérnyomás, cukorbetegség) még mindig 60 százalék volt a különbség. Ezzel szemben az elhízás önmagában nem növelte a nem halálos szívinfarktus, illetve a stroke kockázatát.
A lehetséges magyarázatok között szerepel a zsírsejtek szabályozó hatásának előnytelen irányba tolódása, valamint hogy az elhízottakban a szív nagyobb terhelésnek van kitéve, ami nagyobb szívméretben is megnyilvánul.
További magyarázat lehet az elhízottakban tapasztalható gyulladásos fehérjék magasabb szintje. Azonban a jelenség pontos hátterének tisztázása még további magyarázatot igényel.
Mikor beszélünk elhízásról? |
| BMI: Az elhízás mértékének számszerűsített meghatározására a testtömeg index (BMI) szolgál, mely a kilogrammban mért testtömeg és a méterben mért testmagasság négyzetének hányadosa. Normális súly esetén a BMI 18,5-24,9, túlsúly esetén 25-30, elhízásról 30 feletti BMI érték esetén beszélhetünk. BMI-kalkulátor Derék-csípő hányados: Az elhízás típusának meghatározásában komoly segítség a derék (köldök felett kb. 2-3 haránt ujjnyira) és a csípő körfogat arányának értéke (derék körfogat osztva a csípő körfogat értékével), ugyanis a centrális típusú elhízás egészségügyi kockázata jelentős mértékben fokozott. Ilyen, centrális típusú elhízásról beszélünk, ha a fenti hányados értéke nők esetén meghaladja a 0,85-öt, férfiaknál a 0,9-et. Bőrredő: Főként gyermekeknél alkalmazzák a bőrredő mérést, melynek során 5 ponton mérik a bőrredő vastagságát és tapasztalati képlettel számolják a testzsír mennyiségét. CT, MR: Testzsír mértékének meghatározására elvileg a CT vagy MR vizsgálat is alkalmas. |
(Medipress)
