• Új érvek a ráncok mellett

        Szerző:
        WEBBeteg

        Bejuthat a Botox az agyba? A legújabb kutatások aggasztó adatai a kezelés korábbi eredményeit cáfolják - számolt be a Newsweek.

        A legelső intő jeleket a kísérletben résztvevő patkányok és az egerek szolgáltatták - elpusztultak, megbetegedtek, vagy káros mellékhatások jelentkeznek náluk. A cél, amiért számtalan laboratóriumi állat pusztul el gyógyszerkísérletek során az, hogy a gyógyszergyárak megtudják, vajon a gyógyszerben található egyes összetevők mérgezőek vagy esetleg halálosak-e, még mielőtt emberek milliói használnák azt.

        Hirdetések

        Tesztelje, milyennek látszik a bőre!


        Tudja Ön, hogy milyen idősnek néz ki a bőre? Azt, hogy mennyire fiatal és friss a bőre, vagy esetleg már fiatalon öregnek tűnik, nem csak az életkor határozza meg, hanem az életmód és a bőrápolás is. Bőrünk egészsége – teszt kitöltése>>

        Abban az esetben, ha az összetevők valamilyen módon ártalmasak, a kísérleti állatokon végzett vizsgálatok megmutatják, hogy azok milyen mértékben károsítják a májat vagy érik el az agyat. Nem véletlen, hogy ezeket a teszteket szigorúan vizsgálják botulinumra. Az egyik leghalálosabb idegméreg 1989-ben, Botox néven került a piacra. Az egyik legnyomósabb oka annak, hogy a Botox és a Myobloc ilyen sikert ért el, az, hogy az előzetes teszteredmények azt mutatták, beinjekciózás után nem kerülnek az agyba és a gerincvelőbe. Bár voltak jelek, hogy a méreg bejuthat a véráramba vagy a nyirokrendszerbe, de a gyártó szerint a Botox nem juthat az agyba.

        A megszokott tudományos eljárási sorrenddel ellentétben, a tudósok csak azután jöttek rá, hogyan is hathat a Botox, miután emberek milliói kaptak belőle. Ellentétben a kísérleti tesztek eredményeivel, a botulinum méreg igenis bejut az agyba a befecskendezés helyén lévő neuronok segítségével - legalábbis a laboratóriumi állatok esetében.

        Nem bomlik el

        Az Olasz Idegrendszer-tudományi Intézet tudósai patkányokat és egereket injekcióztak a botulinum A típusú idegméreggel, olyan dózisban, mely könnyen összehasonlítható az embereknél alkalmazott mennyiséggel. (A különböző változatok A, B és E néven ismertek, attól függően, hogy hol található bennük a közös baktérium: A néven ismert a Botox, B a Myobloc, amit súlyos hátfájásra alkalmaznak.)

        A kísérlet során, a beinjekciózás helyén lévő neuronok felszívták a méreg egy részét és továbbadták a hozzájuk csatlakozó többi neuronnak, így a méreg három nap alatt az agyi keringésbe jutott, ahol megzavarta a neuronok működését. Ezek szerint a méreg egy jelentős része pont ott hat, ahol nem kéne.

        Mindez ellentétben áll a korábbi vizsgálatok eredményeivel, melyek azt feltételezték, hogy az idegméreg a beinjekciózás helyén ártalmatlan összetevőkre bomlik, és nem jut tovább. Ha esetlegesen mégis, csak a véráramba vagy a nyirokrendszerbe kerül be. A Botox gyártója, az Allergan állítja, hogy a régebbi tanulmányok sokkal helytállóbbak, s a botulinum A-ra végzett vizsgálataik ellentmondanak az olaszok eredményeinek. Edgar Salazar-Gruesco, a Myobloc gyártójának főmunkatársa szerint az olasz eredmények új megvilágításba helyezik a Botox és a Myobloc preklinikai tesztjeit.

        Más megvilágításba kerülnek azok a halálesetek is, melyek Botox kezelés után történtek. Tudósok 1437 olyan esetet analizáltak, mely 1989 és 2003 közötti  Botoxkezelést vizsgáltak. Ezek legtöbbje ránctalanító kezelés volt, ám a 28 halálos eset áldozatai mind orvosi előírásra kaptak Botoxot. Legtöbbjük súlyos betegségben (pl. agyvérzésben) szenvedő gyermek volt, akik az injekciót izomzat lazítására kapták, ami nem helyeselt, ám legális használata a szernek.

        Kockázatok és mellékhatások

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        A gyógyszer figyelmeztet a használati utasításban arra, hogy olyan visszafordíthatatlan mellékhatásai lehetnek, mint például lógó szemhéj a beinjekciózás közelében, illetve nyelési nehézségek.

        Mindezek tudatában, azoknak, akik kozmetikai célból szeretnének Botoxkezelésen részt venni, legjobb belátásuk szerint kell dönteniük arról, hogy vállalják-e az idegméreg használatával járó kockázatokat. Mindenesetre az új bizonyíték arra, hogy a Botox bejuthat az agyba, talán elég ahhoz, hogy a ráncok újra divatba jöjjenek.

        (WEBBeteg - Cs.K. fordító, lektorálta: Dr. Jóna Angelika, gyermekorvos)
        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Koleszterincsökkentés

        Dr. Vajda Orsolya

        Mi alapján választ gyógyszert az orvos? Mennyi ideig kell szedni?

        Mi az a divertikulózis?

        Dr. Mármarosi István

        Mi utalhat a vastagbél falán kitüremkedő képletek jelenlétére?

        A túl sok telített zsírsav fogyasztása károsíthatja az agyműködést!

        Az agyban lévő őssejtek a telített zsírsavaktól károsodhatnak, ami később pszichés tüneteket is eredményezhet. Figyelemzavart, reflexlassulást, de akár depressziót is okozhat.

        Az agy egészsége az egész test épségére és szépségére is hatással van!

        A bőr szépségét vagy öregedését és az agy működését is a nukleáris faktor befolyásolja. Ha ez túl van aktiválva, akkor gyulladás keletkezik az agyban, ezenkívül közel 1200 gén aktiválódását indítja be, amik többek között a bőr öregedéséért is felelnek.

        A szépséghez az agyműködés is hozzájárul!

        A vonzó megjelenéshez egy sziporkázó, eszes, vicces elme is hozzátesz. De mitől lesz valaki okos és szellemes? Egyfelől a genetika és környezeti hatások felelnek érte, természetesen az évekig tartó tanulás is befolyásolja. De a táplálkozásnak is nagy szerepe van az agy működésében. A dió mindennapi fogyasztása például nagy segítség az agyban található idegsejtek megfelelő működéséhez.

        Az agyműködést is támogathatjuk a táplálkozással!

        Az emberi agy 80 százalékban zsírsejtekből áll, így az omega-3 zsírsav fogyasztása segítheti az agyműködést. Ezenkívül a gondolkodás serkentésében még a B-vitamin pótlásának van fontos szerepe.

        Szépészeti beavatkozások: a ráncfeltöltés

        Az arc ráncainak feltöltésére 1981 óta végeznek injekciós kezeléseket. A legelső a kollagéninjekció volt, mely körülbelül 20 évig volt a leggyakrabban használt ráncfeltöltő anyag. A kollagéninjekció legnagyobb hátránya az volt, hogy hatása csak 6 hétig volt látható, ezért gyakran kellett ismételni.

        Újabb bizonyítékot találtak arra, hogy nem különbözik a férfi és a női agy

        Az emberi agy amigdala nevű régiójáról szóló tanulmányokat elemezték amerikai kutatók, akik azt találták, hogy ennek a szervnek a nagysága sem különbözik számottevően a férfi és a női agyban, ezzel újabb bizonyítékát adták annak, hogy az emberi agynak nincsenek nemhez kötött különbségei.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA