| A cigaretta égésekor nikotin kerül a levegőbe, amely aztán megtapad a falakon, bútorokon, textíliákon, és akár hónapokig is jelen van. A nikotin a levegőben lévő nitrogén-vegyületekkel, nitritekkel úgynevezett nikotinspecifikus nitrozaminokat (TSNA-k) képez, amelyek rákeltő hatásúak.
Ezekkel a vegyületekkel a legvalószínűbben úgy találkozunk, hogy belélegezzük vagy a bőrünk érintkezik a tárgyakkal, szövetekkel, ezért ez a fajta, harmadlagos dohányzás különösen veszélyes lehet a csecsemőkre és kisgyerekekre. A szoba kiszellőztetése nem szünteti meg a szennyeződést, ahogy a kinti dohányzás sem, mert a ruháján is beviszi a dohányos a maradványokat.
"A kültéri dohányzás jobb, mint a benti, ám a nikotin maradványai a dohányos bőréhez és ruházatához tapadnak" - mondta el Lara Gundel, a tanulmány társszerzője.
A kutatók laboratóriumi vizsgálatokat végeztek a cigarettafüsttel, valamint megvizsgáltak egy erős dohányos által vezetett 45 éves kisteherautót. A TSNA-vegyületek igen gyorsan létrejöttek, ha nitritek, salétromossav volt jelen: legnagyobb mértékben a teherautó vezetőfülkéjében, de a szobákban is, ahol cigarettafüst lebegett a levegőben. (MTI) |
Dr. Csuth Ágnes
Orvos tanácsadó
Regisztráljon és kérdezzen!
Regisztráció Belépés Kérdés feltevés SzakértőinkGyakori kérdések Szenvedélybetegségek témában:
Depresszió, paranoia egy füves cigitől? Egyre több alkohol Internetfüggőség - Mit tegyek?