Játékfüggőség: mivel töltsük ki az űrt?

A magyar lakosságnak jelenleg nagyjából egy százalékát érinti a játékszenvedély, de a betegek száma növekvő tendenciát mutat. Mint általában a szenvedélybetegségeknél, itt is nagyon fontos, hogy a beteg képes legyen megfogalmazni, hogy a tünete helyett mit tud elképzelni az életében, mint örömforrást.

A parlament döntésével megtiltotta a játéktermek és az elektronikus kaszinók működtetését. A szabályozás alapján pénznyerő automata a továbbiakban csak játékkaszinóban működtethető, máshol – így például a vendéglátóhelyeken – nem lehetnek játékgépek.

Mikor betegség?

Ez is súlyos betegség, akár az alkohol- vagy a drogfüggőség, gyógyításához pedig speciális terápia szükséges – mondta dr. Németh Attila pszichiáter.

Tari Annamária klinikai szakpszichológus kiemelte, hogy aki már beteg, az a játékért bármit képes feláldozni. Bármilyen összeget, akár egy öröklakást is eljátszanak, az adósságok mértéke sosem számít. A betegség kialakulása azt jelenti, hogy „rátalál” erre a megoldásra, tehát a játék lesz az érzelmek és öröm forrása, és kóros kapcsolata alakul ki vele, amiben képtelen az elszakadásra. Fontos megértenünk, hogy ez valóban betegség, tehát a racionális érvek és magyarázatok nem találnak megértésre.

Mit okozhat?

A minisztérium indoklása szerint a pénzügyi kiadások mellett a játékgépezés sokaknál egészségügyi, pszichés zavarokat és károkat okoz, ebből adódóan költségvetési többletkiadással is jár az egészségügyi és a szociális ellátórendszerben.

Dr. Csáky Lilla iskolaorvos kérdésünkre elmondta, hogy a játékfüggőt a mentális zavarok mellett olyan problémák is befolyásolhatják, mint a mozgáshiány, az ebből származható mozgásszervi panaszok, illetve a dohányzás és az alkoholfogyasztás káros hatásai. Ezek ugyanis "együtt járnak".

Hatékony lehet a tiltás?

Az előterjesztő Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter szerint a játéktermek üzemeltetésének tilalmával jelentősen csökken majd a szerencsejáték kedvezőtlen hatásait elszenvedők köre.

A nyerőgépek számának korlátozása hatékony módszer lehet, hogy megelőzzék a Magyarországon egyre súlyosbodó problémát jelentő játékszenvedély terjedését, és a szenvedélybetegek gyógyulását is nagyban segítené – véli dr. Németh Attila pszichiáter.

Krémer Balázs szociológus úgy véli: amennyiben a szabályos, normáknak megfelelő utakon az emberek nem látnak kiutat a rossz helyzetükből, akkor nem érdeklik őket a normák, a szabályok, de még a racionális megfontolások sem. Lesz, aki másik játékot fog keresni (és talál is), ott van ugyanis a lottó vagy a kártya, és lesz, aki azt mondja, nem adja fel a játékgépezést és megtalálja majd a módját, hogy folytatni tudja szenvedélyét.

Kórházi terápia hetekig

A kórfolyamatok gyógyításában fontos szerepet kap a pszichoterápia. Fokozott odafigyelést igényel a kezelést vállaló beteg, ha a szenvedélye a napi tevékenységének, családi, társas és munkahelyi tevékenységének rovására megy.

A Minnesota-modellt az ötvenes években, az Egyesült Államokban alkalmazták először alkohol- és kábítószerfüggő szenvedélybetegek kezelésére, majd a viselkedési addikciók, így a játékszenvedély esetében is használták. Nálunk a Nyírő Gyula Kórházban kezdtük el alkalmazni a módszert - mondta dr. Csorba Csilla pszichiáter, aki 3 éve a gyöngyösi Bugát Pál Kórház Pszichiátriáján is ezzel a modellel dolgozik.

A komplex kezelés két hónapig tart, egész napos elfoglaltsággal jár, a kórházban élő betegek az első 4 hétben ki sem mehetnek az intézményből. Szorosan kapcsolódik a modellhez a Névtelen szerencsejátékosok (GA) 12 lépcsős programja. Emellett a hétköznapi helyzetekről is beszélgetnek a szakemberekkel, előadásokon a szenvedélybetegségekről hallanak információkat, egyéni és csoportos feladatokat kapnak, majd ezután következik egy vizsga. Amennyiben jól teljesítenek, jön a következő nagy lépés: már kimehetnek a kórházból, alkalmanként hazamehetnek, eljárhatnak a GA külső gyűléseire.

Az alkoholizmus sok esetben játékszenvedéllyel társul, a Minnesota-modell így mindkét területen felhasználható, nagyon kevés betegnél volt egyedüli probléma a játékszenvedély, egy esetről tudok az elmúlt három évben - mondja dr. Csorba Csilla.

Gyógyszer csak a megvonási időszakban

Általában a betegek a játékmegvonás után érkeznek hozzánk, így gyógyszert még kapnak, de, ha lehet - és ez legtöbbször megvalósítható -, gyógyszermentesen mennek már ki a kórházból. A kísérő tünetek, mint például a hangulatzavar, alvászavar, szorongás vagy a nyugtalanság idővel visszahúzódik.

A cél felszabadítani a betegek belső erőforrásait a játékszenvedély leküzdésére - magyarázza a pszichiáter, aki úgy véli: a mostani változás a fiatal generáció esetében lehet hasznos, elrettentő, de ők majd az online játékokat keresik.

Tari Annamária úgy véli: nagyon fontos, hogy a beteg képes legyen megfogalmazni, hogy a játékgépezés helyett mit tud elképzelni az életében, mint örömforrást, mivel tölti ki az űrt.

Gondnokságot megalapozó szenvedélybetegség

Az igazságügyi szakértői munka során két kiemelt szenvedélybetegség létezik: az alkoholizmus és a drogfüggőség. Ha meg is állapítanánk, hogy valaki játékszenvedélyben szenved, az akkor sem volna korlátozó tényező. Dr. Kristóf Andrea igazságügyi elmeorvos-szakértő elmondta azt is, hogy a gondnokság alá helyezési ügyekben figyelembe kell vennie a szakértőnek a játékszenvedély meglétét, így a játékfüggőség is lehet gondnokságot megalapozó szenvedélybetegség (például a vizsgált személy csak a jövedelme 50 százalékával rendelkezhet, hogy ne tudja elverni az egészet).

(WEBBeteg - Tóth András újságíró)