Országok és szabályok - A dohányzás tilalma

Az Országgyűlés hétfőn kezdődő két napos ülésén a képviselők egyebek mellett a nem dohányzók védelméről szóló törvénytervezethez benyújtott módosításokat is tárgyalhatják. A törvénymódosító javaslat szerint - amelyet a kormányzat is támogat - a jövőben minden zárt légterű nyilvános helyen tilos lenne a dohányzás.

E kezdeményezés kapcsán ad ki az MTI körképet arról, hogy milyen szabályokkal küzdenek a dohányzás ellen a világ különböző országaiban.

Kína

A dohányzók számát és a legyártott cigaretta mennyiségét tekintve is világelső, ami azt jelenti, hogy mintegy 350 millió kínai dohányzik, a világ össztermeléséből pedig az ország 42 százalékkal részesedik. A Föld legnépesebb országában évente megközelítően 1,2 millióan halnak meg dohányzással összefüggő betegségekben.

Becslések szerint 768 millió ember - a nem dohányzók több mint 72 százaléka - passzív dohányos. Számuk az elmúlt három év során 200 millióval növekedett. Előrejelzések szerint 2030-ra évente 3,5 millió kínai válik a dohányzás áldozatává, s ők közel 44 százalékát jelentik majd azoknak, akik a világon ugyanezen okok miatt halnak meg.

Kína 78-dikként csatlakozott az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményéhez (FCTC) 2005-ben, és a következő évben ratifikálta azt. A dokumentum többek közt előírja, hogy öt éven belül meg kell szüntetni a dohánytermékek reklámját, illetve be kell tiltani a nemzetközi események dohányipari szponzorálását, a cigaretta-automaták működtetését, a dohányzást a fedett munkahelyeken és nyilvános helyeken, valamint a közlekedési eszközökön.

Kína 2010 végén kénytelen volt elismerni: nem tudta teljesíteni a követelményeket. A kudarc okai sokrétűek, de szakemberek szerint a dohánylobbinak meghatározó szerepe van benne.

Nincs dohányzásellenes országos törvény

Kínában nem szabályozza a kérdést országos törvény, de ma mintegy kétszáz városban vannak életben dohányzást korlátozó rendelkezések, köztük igen szigorúak is. Jellemző ugyanakkor, hogy a teljes és egyidejű tiltást sehol sem sikerül elfogadtatni, mivel a jogszabályalkotók belátják annak betarthatatlanságát. Ezért mindenütt a fokozatosságot szem előtt tartva igyekeznek a helyi kormányzatok a tiltások körét bővíteni.

Legutóbb az ötmilliós kelet-kínai Nancsangban (Nanchang) szavaztak a városatyák a közterületi dohányzás szabályairól. A jegypénztárakra és várótermekre kiterjeszteni tervezett teljes tiltás hatályba léptetését 2011-ről 2015-re tették át, s az éttermekre, bárokra, szórakozóhelyekre vonatkozó rendelkezéseket 2013 helyett szintén 2015-re tolták. Az indoklás az volt, hogy a cél irreális.

A főváros 2015-re ígéri a zárt nyilvános helyek, munkahelyek, és a tömegközlekedési eszközök teljes füstmentessé tételét. Ettől függetlenül egy 2008-as helyi rendelkezést követően 2009-ben a pekingi nyilvános helyek 70 százaléka, több mint ezer étterem, közel 220 kórház és 66 ezer taxi vált hivatalosan "nem dohányzó" hellyé.

Csökkentik a médiákban a cigaretta megjelenését

Az utóbbi idők egyre hangosabb vészharangkongatása nyomán az állami rádió, film és televízió főhivatal (SARFT) a közelmúltban úgy döntött, arra utasítja a filmek, tévéjátékok rendezőit, hogy a lehető legkevesebbre korlátozzák azokat a jelenteket, amelyekben cigaretta vagy dohányzó ember látható. A füstölés, rágyújtás, csikk elnyomása és a többi aktus esetenként legfeljebb egy-egy karakter ábrázolásához vagy más művészi megoldáshoz megengedett.

A szakemberek, különösen a dohányzásellenes mozgalmak aktív szereplői leginkább a dohánylobbiban és az iparággal szoros állami kapcsolatrendszerben, valamint a már megszületett intézkedések végrehajtatásának hiányosságaiban - az ellenőrzés, számonkérés és büntetés hiányában - látják a fő problémát.

Dohánycégek még mindig támogatják sportlétesítmények, iskolák építését, s keresik az alkalmat befolyásuk növelésére. Mindemellett azért a dohányzást ellenző egészségvédők is hangosak, s a közvélemény is átalakulóban: ma már az sem ritka, hogy irodákban, hivatalokban, éttermekben, közlekedési eszközökön rászólnak arra, aki cigarettafüstjével zavarja a másikat.

A dohányiparból származó adó Kínában megközelítően 7 százalékát adja az összes adóbevételnek. 2009-ben az iparág összesen 510 milliárd jüant (75 milliárd dollár) fizetett be a költségvetésbe, s a bruttó hazai termék (GDP) tíz százalékát adta. Statisztikai adatok ugyanakkor azt igazolják, hogy a dohányzás okozta betegségek kezelésének országos költségei ennél magasabbak.

Oroszország

Oroszországban egyelőre nincs érvényben átfogó intézkedés, vagy jogszabály a dohányzás nyilvános helyeken való tiltására, de a munkahelyeken már csak kijelölt helyeken lehet cigarettázni, az éttermek dohányzó és nem dohányzó részre oszlanak, a cigarettás dobozokon egyre riasztóbb feliratok szerepelnek, és tempósan emelkedik a füstölnivaló ára.

Vlagyimir Putyin kormányfő tavaly ősszel írt alá egy koncepciót, amely egyebek között előirányozza, hogy minden nyilvános helyen megtiltják a dohányzást, a tilalmat öt éven belül érvényesítik, továbbá az európai szintre emelik a dohányárukra kiszabott jövedéki adót és átfogóan betiltják a dohányáruk reklámozását.

Tizennégy ország közül a legtöbb dohányzó

Az országban egyébként mintegy 44 millió felnőtt, azaz a gazdaságilag és demográfiailag legaktívabb 19-44 éves korosztály mintegy 40 százaléka dohányzik - derül ki egy kutatásból, amelyet az orosz egészségügyi és társadalomfejlesztési minisztérium végeztetett az Egészségügyi Világszervezet (WHO) támogatásával. A felmérés 14 országra terjedt ki, s ezek közül Oroszországban dohányoznak a legtöbben.

A felmérésben nem esik szó a gyerekekről és fiatalkorúakról, noha Oroszországban ebben a korosztályban is nagyon magas a dohányosok aránya.

A dohányosok Oroszországban 2009-ben egyetlen év alatt a GDP 1 százalékának megfelelő összeget költöttek cigarettára.

Nagy-Britannia

Nagy-Britanniában már csaknem négy éve tilos rágyújtani minden zárt közösségi helyiségben. A 2007. július 1-jén teljes körűvé és országossá vált tilalom mintegy 3,7 millió intézményt és munkahelyet érint, köztük csaknem 200 ezer pubot, bárt és éttermet.

A tilalom ellen vétőket 50 font - 12 ezer forint - helyszíni bírság fenyegeti, azokat a munkáltatókat pedig, akik nem szereznek érvényt a törvénynek, 2500 fontig (800 ezer forintig) terjedő büntetéssel sújthatják.

A tilalom bevezetése után elvégzett első felmérések minden várakozást felülmúló egészségügyi sikerről tanúskodtak.

Egy tavalyi átfogó vizsgálat adatai szerint a nyilvános dohányzás betiltása óta tíz százalékkal csökkent a szívinfarktusok száma Angliában. Skóciában, ahol egy évvel korábban lépett életbe a nyilvános cigarettastop, 14 százalékkal zuhant a szívrohamok száma.

A 61 millió lakosú Nagy-Britanniában becslések szerint 10 millió a dohányos, és a dohányzás miatt kialakuló betegségek évente egy közepes városnyi, hozzávetőleg 90 ezer ember halálát - az összes haláleset ötödét - okozzák.

Szigorú szabályzás és szankcionálás

A csaknem fél évszázados dohányzásellenes kampány jegyében a dohánytermékek reklámozását már 1965-ben korlátozták, és a reklámtilalom azóta teljessé vált, 2007-ben pedig 16 évről 18 évre emelték azok alsó korhatárát, akiknek törvényesen el lehet adni dohányterméket. Az e szabályt megszegő üzleteket akár be is zárhatják.

A legújabb - még hivatalos bejelentésre váró - kormányzati tervek alapján a jövőben cigarettát csak egyszerű fehér, az egyes márkák közismert színes logói nélküli dobozokban lehetne árulni.

A brit Királyi Adó- és Vámhivatal kimutatása szerint a legutóbbi, 2009-2010-es költségvetési évben a kincstárnak valamivel több mint 10 milliárd font bevétele származott a dohánytermékek adójából. A brit orvosi szakma becslései szerint azonban a dohányzáshoz köthető betegségek kezelésének közvetlen állami költségei ennek 70 százalékát elviszik, és ebben a számításban nincsenek benne a betegségek okozta munkaidő- és adóveszteségek gazdasági kárai.

Ukrajna

A dohányosok számát tekintve a világ élvonalába tartozó Ukrajnában már kezdenek megmutatkozni a füstölés visszaszorítását célzó állami intézkedések eredményei.

A dohányzó férfiak számát illetően Ukrajna első helyen áll Európában, míg a női dohányosok számát tekintve a FÁK-országok között vezető helyet foglal el. Világviszonylatban Ukrajna a legtöbb dohányterméket fogyasztó hét ország között található. Napi átlagban 300, évente mintegy 110 ezer ukrán hal meg a dohányzás következtében.

Pozitív fejlemény ugyanakkor, hogy a közterületi dohányzás ellen hozott intézkedéseknek és a dohányárukra kivetett jövedéki adók növelésének köszönhetően az utóbbi öt évben a felnőtt korú ukránok körében 37 százalékról 25 százalékra esett vissza a dohányzók aránya, a gyerekek és serdülők esetében pedig még nagyobb a csökkenés.

Egy nemrég végzett felmérésből kiderült, hogy az utóbbi fél évtizedben 53 százalékról 33 százalékra csökkent a passzív dohányzásnak kitettek aránya. Kimutathatóan kevesebb lett a dohányzás miatt bekövetkező szívinfarktus és agyvérzés is.

Az intézkedések ellenére sem csökken a cigarettagyártás és fogyasztás

Az ukrán parlament tavaly februárban hozott a dohányzást erősen korlátozó törvényt, amely a füstölési tilalmat kiterjesztette az egészségügyi és oktatási intézményekre, játszóterekre, sportpályákra, lakóépületek lépcsőházaira, aluljárókra, liftekre, telefonfülkékre.

Az intézkedés értelmében a vendéglátóhelyeken, éttermekben, állami és önkormányzati szervek, vállalatok, intézmények és szervezetek épületeiben, zárt sportlétesítményekben csak az arra kijelölt helyen lehet dohányozni.

Tilossá vált dohányáru eladása a 18 évesnél fiatalabbaknak, a szabályt megszegő kereskedők 6,8 ezer hrivnyára (kb. 170 ezer Ft) büntethetők, míg a speciális dohányzóhelyek kialakítását elmulasztó tulajdonosoknak vagy intézményfenntartóknak 3,4 ezer hrivnya bírsággal kell számolniuk.

A kedvező folyamat ellenére Ukrajnában nem csökkent a cigarettagyártás, sem a dohányáruk jövedéki adójából származó költségvetési bevételek nagysága. Ennek okát a szakemberek a nagyarányú cigarettacsempészésben látják. A cigaretták jövedéki adója a többszöri emelés után jelenleg átlagosan az ár 44 százalékát teszi ki.

(MTI)