A szemizombénulás okai, kezelése (fotóval)

A szemgolyót mozgató szemizmok bénulása a beteg számára leggyakrabban kettős látással jár, míg külső szemlélőnek az adott tekintési irányban jelentkező kancsalság a legszembetűnőbb. Nagyon súlyos betegségek is állhatnak a hátterében, ezért teljes szemészeti és olykor neurológiai kivizsgálás szükséges.

A szemgolyó mozgását hat külső szemizom végzi, négy egyenes és két ferde lefutású, melyek “körbeveszik” a szemgolyót. Olykor csupán egy, míg egyes esetekben akár több szemizom is bénulhat, ennek oka az őket beidegző idegek bénulása.

Jellegzetes panaszok szemizombénulás esetén

A szemizom bénulásának, és a szemmozgás zavarának eredményeként bizonyos tekintési irányba a tárgyak kettőzötté válnak (diplopia, kettős látás). A valódi és az „álkép” szétcsúszik, távolodik egymástól - akár vízszintesen, akár függőlegesen. Kisfokú bénulás esetén jellegzetesen szellemkép jelenik meg az alakzatok körül. A hirtelen jelentkező kettőskép nagyon zavaró, riasztó az addig panaszmentes egyénnek.

Amikor kettősképet észlelünk, tenyerünkkel váltva takarjuk le a szemünket. Ha a letakarás hatására a kettőzöttség megszűnik, akkor valódi „kétszemes” kettős látásról beszélhetünk. Ritkább esetben az „egyszemes” kettős látással állunk szemben, amelynek oka a szemlencsében kialakuló homály, a műlencse elmozdulása stb. lehet.

A szemizombénulásból fakadó kancsalság mértéke, szöge a tekintési iránytól függően változik. Általában beállítható egy olyan fejtartás vagy testtartás, amikor megszűnik ez a panasz, nincs kancsalítás, a két kép újra egyesül.

Egyéb tünet lehet a szemfáradás, fényérzékenység, koordinálatlan szemmozgások, látás- és mélységélesség zavara, rosszullét, szédülés vagy hibás tájékozódás. Néha a bénulás érinti a szemhéjemelő izmot is, ebben az esetben szemhéjcsüngés (ptosis) alakul ki.

Egyszerű kísérlet a szemmozgászavarok felmérésére

Az alábbi kísérletet akár saját magunkon elvégezve is megállapíthatjuk a zavar mértékét, irányát.

Érdemes a háttértől elütő, feltűnő színű ceruzát, vagy tollat kiválasztani (elegendő, ha legalább a vége színes). Nyugodtan, kényelmesen elhelyezkedni, a fejet egyenesen, mozdulatlanul tartani. A tollat kezünkbe fogva kényelmes távolságba, karnyújtásnyira magunk elé tartjuk. A vizsgálat alatt mindvégig a toll vagy ceruza végét figyeljük, követjük. Lassan, egyenletesen jobbra, balra, fel és le, majd ferde irányokba mozgatjuk.

Tárgy követése szemmozgással

A segítő - azon kívül, hogy megkönnyíti a feladat elvégzését (egyenesen tartja a fejet és mozgatja a követendő tárgyat) – megfigyelheti a különböző tekintési irányokban a kancsalítás mértékét. Ezek a megfigyelések, tapasztalatok például nagyon megkönnyítik a diagnózis felállítását:

• „Egyenesen előre nézve nincs semmi tünet. Amikor balra néz, a bal szeme szinte meg se mozdul, ott ragad középen, a jobb szeme pedig beszalad belülre.”
• „A régebbi képeket megnézve mindig ugyanúgy tartotta a fejét. Így nem jelentkezett kancsalítás, nincs kettős kép. A kancsalítás a fejtartás megváltoztatásával válik nyilvánvalóvá.”
• „Egyenesen nézve kancsalít, de amikor jobbra néz teljesen, megszűnik a kancsalítás és jól áll a szeme.”

A kancsalítás a fejtartás megváltoztatásával válik nyilvánvalóvá

A szemizombénulás diagnózisa

A szemmozgás zavarral és a kétszemes látás zavarával jelentkező betegeknél az egyik legfontosabb vizsgáló eljárás a fénytörés meghatározása pupillatágításban. Ezt követi a szemmozgások pontos feltérképezése, melyet követően már beazonosítható a szemész szakorvos számára, hogy melyik izom, melyik ideg nem működik megfelelően. A végső cél a kiváltó ok felderítése.

A zavaró tünetek hátterében nagyon súlyos betegségek is állhatnak, ezért különösen fontos a teljes körű szemészeti kivizsgálás. Az esetek döntő többségében javasolt neurológiai vizsgálat is, képalkotó vizsgálattal (pl. koponya MR), komplexebb esetekben ún. neuroophtalmológiai kivizsgálás javasolt.

A szemizombénulás gyakori okai

Amennyiben valamilyen születési rendellenességből fakadóan agykárosodást szenvedett gyermekről van szó, vagy fertőző betegség áll fenn, gyakoriak a szemizombénulások. Felnőttkorban ritkábban fordul elő, ám számos neurológiai kórkép (pl. myasthenia gravis, autoimmun betegségek), myopathiák, a szem organikus károsodásai, ill. stroke, agyi és egyéb trauma, cukorbetegség, illetve egyéb fertőzés is okozhat kancsalaságot, szemizombénulást.

Jelen cikkben nem részletezzük a különböző szemizombénulásból fakadó szemmozgászavarokat, azonban felsorolnánk néhány speciális formát, amelyet gyakran látunk a klinikai gyakorlatban.

• A Duane-szindróma a szemmozgászavarok széles skáláját foglalja magába.
• A III. (oculomotorius) agyideg bénulása - Gyermekeknél 40-50%-ban veleszületett, de traumás, gyulladásos, és ritkán tumoros elváltozásokból ered. Megjelenhet vírusfertőzés után, vagy migrénnel együtt. Felnőtteknél a III. agyideg bénulását intracranialis aneurysma (kóros értágulat), diabetes, trauma, valamilyen fertőzés és ritkán tumoros megbetegedés okozhatja.
• A IV. (trochlearis) agyideg bénulása - A szemizombénulás és a szemmozgászavarok egyik leggyakoribb oka. A bénulás lehet veleszületett, illetve szerzett, amelyet többnyire zárt koponyasérülés, ritkábban a központi idegrendszer megbetegedése, diabétesz vagy agydaganat okozza. A bénulás lehet egy- vagy kétoldali.
• A VI. (abducens) agyideg bénulása - Sokkal gyakrabban fordul elő gyermekkorban, mint csecsemőkorban. Az idősebbek kettős látásról panaszkodhatnak, és a gyakran a bénulás oldalára fordítják a fejüket. Gyakran egyéb kísérő neurológiai tünetek is lehetnek, továbbá fertőző vagy immunológiai folyamatokkal magyarázható az állapot.
• Graves-kór - Az autoimmun pajzsmirigybetegség esetén súlyos, a mozgást akadályozó izombántalom (miopátia) alakulhat ki. (Részletesen a Graves-Basedow-kórról.)
• Myasthenia gravis - Bármely életkorban felléphet, bár gyermekkorban ritkán kezdődik. A súlyos izomgyengeséggel járó neurológiai kórkép jelentkezhet csupán a szem érintettségeként, de felléphet a többi vázizmot is érintő rendszerbetegség részeként. (Részletesen a myasthenia gravis betegségről.)
• Internuclearis ophthalmoplegia (INO) esetén speciális, összetett szemmozgászavar alakulhat ki.
• Nystagmus (szemtekerezgés) - Szemtekerezgés esetén az akaratlan szemmozgások mellett gyakran látunk szemizombénulásokat, szemmozgászavarokat is.

Sajnos nem zárhatjuk ki azt, hogy valamilyen térfoglaló folyamat van a háttérben (agydaganat, agyi áttétek, aneurizmák, stb.) Ritkábban, de gondolnunk kell vitaminhiányra, túlzott alkoholfogyasztásra, illetve ólommérgezésre is.

Hogyan kezelhető a szemizombénulás?

Az alapbetegség kezelése az elsődleges, majd ennek ének köszönhetően egyes esetekben a szemizmokom 4-6 hónap alatt regenerálódhatnak, ezért a szemizmokon végzett műtéttel mindenképpen érdemes eddig várni. Javasolt nagyobb szemészeti centrumot felkeresni a problémánkkal.

A tüneti kezelés részeként alapvető szabály, hogy szükség esetén a megfelelő korrekcióval, akár prizmás szemüveggel korrigáljuk a látóélességet.

Mindenképpen fontos újra kiemelni, hogy képalkotó vizsgálattal érdemes kizárni a koponyán belül agyi térfoglaló folyamatokat is!

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Papp Júlia, szemész
Aktualizálta: Dr. Cserháti Zoltán, szemész